Több mint 250 offshore hátterű cég vett fel európai uniós és nemzeti támogatásokat az elmúlt pályázati ciklusban. Az érintettek hamarosan megkapják a kormányzati vizsgálat eredményeiről szóló határozatot, amely alapján vissza kell fizetniük az általuk felvett, összesen tízmilliárd forintot meghaladó támogatási összeget.

Bírósági perekben kiszabott súlyos pénzbírságokat megelőzendő, időben kimentett vagyonokkal, adófizetés elől eldugott bevételekkel, üzlettársak vagy házastársak közötti válási huzavonák miatt eltüntetett értékekkel és vagyoni jogokkal vannak tele a Cook-szigetek. A miniállam joggyakorlata arról híres, hogy blazírtan fittyet hány mindenféle és -fajta külföldi bírói végzésre.

Aktivizálódott a magyar adóügyi diplomácia, egyre több korábbi adóparadicsommal kötünk egyezményeket. Ez elsősorban azokra jelent veszélyt, akik idehaza eltitkolt jövedelmeiket külföldi bankszámlákon, vagy cégekben parkoltatják.

A napokban megjelent a Magyar Közlönyben a Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) elindításához szükséges végrehajtási rendelet – vagyis elindulhat a külföldről hazahozott pénzek tisztázása.

Adómentes jövedelemszerzést és visszamenőleges információszolgáltatást is lehetővé tesz a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött, speciális, kettős adóztatást kizáró egyezményt.

Kétéves adóharmonizálási akciótervvel indít hadjáratot a nemzetközi cégstruktúrák miatt alacsony adóteherrel működő multinacionális vállalatok ellen az OECD, hívja fel a figyelmet a MAZARS. Az OECD szerint a helyi adózási szabályok közötti különbségek kihasználása miatt akár milliárdos éves adóbevételektől eshetnek el azok az országok, amelyekben ezek a cégek ténylegesen működnek.

Az Európai Unió Tanácsának heti ülésén kiemelt kérdésként szerepelt az adóelkerülés elleni küzdelem. A tagállami vezetők ugyan csak kevés konkrét kérdésben hoztak érdemi döntést, az ülés mégis jól mutatja az unió szintjén jelenleg zajló koncepcióváltást.

Bizony lassan a végükhöz közelednek azok az idők, amikor még el lehetett dugni az adómentesen „szerzett” jövedelmet egy svájci számlán, vagy egy ciprusi garázsba bejelentett cégen keresztül lehetett milliárdokat tisztára mosni. Egyre fokozódik ugyanis a nyomás az adóparadicsomként számon tartott országokon, hogy lazítsanak a banktitok szent tehénként kezelt intézményén és sorra adják be a derekukat még olyan legendásan renitens területek is, mint a Kajmán-szigetek, Lichtenstein, vagy a Virgin-szigetek.

Ausztria kész tárgyalni az ország banktitokra vonatkozó szabályainak fellazításáról. Mindeddig Luxemburg és Ausztria voltak azok a kiváltságos tagállamok, melyek a banktitok megőrzéséért cserébe élhettek azzal a lehetőséggel, hogy a külföldi bankszámlák hozamából forrásadót vontak le, és annak egy részét – a számlatulajdonos nevének közlése nélkül – átutalták az érintett országának. Mindez számtalan, jelenleg ausztriai bankokban található, magyar állampolgárok által elhelyezett betét sorsát is érintheti a közeljövőben.

Sem a gazdasági helyzet, sem a hazai adózási szabályok nem befolyásolták érdemben a magyar cégek offshore országok iránti érdeklődését, az folyamatosan nő. Az offshore sokak számára jelenthet lehetőséget, de fontos mindig tudni a határt az adóelkerülés és az adótervezés között!

Sok esetben a tisztességtelennek tekintett céloktól mentes társaságok is elzárhatják magukat a költségvetési támogatás lehetőségétől, de még akár az állami- önkormányzati szervekkel való szerződéskötéstől is. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy a társaságok körültekintően járjanak el szervezetük és működésük megszervezésekor. Nagyobb eséllyel pályázhat egy cég, ha gazdasági céljaik megvalósítása a magyar jogszabályok által elismert és támogatott módon történik.

Postaládacégek, offshore-számlák, fiktív teljesítések: a világ 170 országára terjed ki az az offshore-hálózat, amelyet titkos iratok megszerzésével leplezett le egy nemzetközi újságíró konzorcium. Az adatok a számlaszámok, ügyletek mellett 130 ezer offshore-ban érintett személy nevét is tartalmazzák, köztük magyarok is lehetnek.

Érdemes megvizsgálni olyan adótervezési lehetőségeket, amelyek komoly költségelőnnyel járhatnak a magyar vállalkozók számára, ugyanakkor a nemzetközi szabályok, korlátok betartása ehhez elengedhetetlen.

Nem csak Ciprus biztosít adózási szempontból komoly előnyöket a külföldi cégek számára, hanem van néhány olyan, adóparadicsomnak tekinthető uniós tagállam, ahol érdemes lehet cégalapításban gondolkodni.

Ciprus az egyik legkedveltebb offshore-célpont a hazai vállalkozások körében, az ottani bankbetétekre kivetett illeték azonban gyökeresen megváltoztatná ezt a paradicsomi helyzetet. A magyar kormányzat az utóbbi években számos intézkedést hozott, amellyel próbálta a külföldre mentett jövedelmeket hazahozni, mégis 1500 hazai vállalat „büszkélkedik” jelenleg is offshore-kapcsolattal – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

A kormányzat új kétoldalú egyezményt szeretne kötni Svájccal, amelynek hatására radikálisan csökkenne az adóeltitkolás lehetősége, és a magyar adózók külföldi számlákon lévő pénzei hosszú távon a magyar adóbevételeket növelnék. Kérdés, hogy teljesülhet-e teljes egészében az elképzelés. Amerikában más módon szedi be a pénzt az adóhivatal.

Ezermilliárd forint nyomában kezd el nyomozni a kormány, amely a szándéka szerint hamarosan megkezdi a tárgyalásokat Svájccal a banktitkok feloldásáról.

Az OECD módosította a kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezményének információcsere cikkét és a hozzá tartozó kommentárt. Ez a változás azért jelentős, mert így a magyar adóhatóság is hatékonyabban léphet fel azokkal szemben, akik külföldön próbálják eltitkolni jövedelmüket.

Ősszel felgyorsulhat az adóparadicsomi pénzek hazautalása - olvasható a szombati Magyar Nemzetben. A napilapot a Nemzeti Adó - és Vámhivatal úgy tájékoztatta, hogy az offshore-amnesztia eredményeként április végéig 4,4 milliárd forint tért haza, amelyből 440 millió került az államkasszához.

A fideszes Lázár János és Rogán Antal egy módosító indítványával arra ösztönözné a magánszemélyeket, hogy az offshore társaságokban tartott vagyonaikat tőkejövedelem formájában hozzák Magyarországra. A politikusok ettől az intézkedéstől többletadó-bevételeket remélnek.

A magyarországi adórendszer változtatásainak célja, hogy az országban megérje dolgozni, az adórendszer igazságosabb legyen, és hogy ne lehessen kikerülni az adózást - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) országos vezetői értekezletén pénteken Budapesten.

A Magyar Nemzeti Bank ma közleményt adott ki, amely szerint a "sajtóban megjelent találgatások tisztázása érdekében közöljük, hogy a Simor András által 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben benyújtott vagyonbevallások közötti számszaki különbözet túlnyomó része abból adódik, hogy Simor András korábbi,  külföldi vagyonkezelő által kezelt megtakarításait a 100%-os tulajdonában lévő Trevisol Management Services Ltd.  társaságba helyezte át."

Túladott magyarországi cégén Simor András jegybankelnök, ciprusi vállalkozása pedig egy vagyonkezelő nevén szerepel, a titokzatos limassoli Trevisol Management Ltd. lehet a kulcsa annak is, hová tűnt több mint 800 millió forint a bankár vagyonnyilatkozatából - írja a HVG csütörtöki számát beharangozó cikkében a lap online kiadása.

A kormány tervei szerint az adóparadicsomban alapított - magyar vállalkozás által tulajdonolt - cég jövedelmét fel kell majd tüntetni a hazai vállalkozás adóbevallásában is, és meg kell fizetni utána az adót.

A 2010-es adójavaslatok között "soha nem látott szigorúságú" intézkedések lesznek az offshore cégekkel szemben - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Szijjártó Péter (Fidesz) azonnali kérdésére válaszolva. A kormányfő közölte, az intézkedésekkel a külföldön, a magyarországinál jóval alacsonyabb adózású helyeken keletkező profitot és vagyonokat is bevonják a magyar adózási körbe.