Vége a türelemnek - rászáll a kormány az offshore pénzekre
Ezermilliárd forint nyomában kezd el nyomozni a kormány, amely a szándéka szerint hamarosan megkezdi a tárgyalásokat Svájccal a banktitkok feloldásáról.
Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
A magyar kormány célja, hogy a pénzkereset után adót fizessünk, így a közteherviselés igazságosabb legyen. Az NGM megkeresi a svájci államszövetséget, hogy megkezdjük az offshore pénzek felderítését. Svájc felé a kérésünk, hogy a svájci bankok adjanak ki minden információt az ottani magyar betétesekről. Teljes adatnyilvánosságot szeretnénk, Svájc hozzon nyilvánosságra minden releváns információt. Ezeket a betéteket átlagosan, visszamenőlegesen 35 százalékos forrásadóval kívánja a kormány megadóztatni.
Újságírói kérdésre Lázár János elmondta, hogy más európai országok is érintettek, így Ausztria és Ciprus. Kiemelte, hogy a görög szigetország hagyományosan offshore pénzek kimentőhelye. „Elengedhetetlenül szükséges Ciprussal szemben a kettős adóztatásról szóló egyezmények felülvizsgálata, hogy az ottani offshore pénzek visszakerülhessenek a magyar adórendszerbe” – mondta a fideszes politikus.
Napfényre kerülhetnek az offshore-pénzek
Az OECD módosította a kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezményének információcsere cikkét és a hozzá tartozó kommentárt. Ez a változás azért jelentős, mert így a magyar adóhatóság is hatékonyabban léphet fel azokkal szemben, akik külföldön próbálják eltitkolni jövedelmüket. Míg az adóhatóságok saját országukban általában könnyebb helyzetben vannak, és folyamatosan kérhetnek információt az adózóktól, más hatóságoktól vagy pénzintézetektől, ezzel szemben a külföldön tevékenykedők körében jóval nehezebb a tényleges jövedelem felderítése. Az adóhatóságok közötti együttműködést többek között az államok által kötött kétoldalú adóegyezmények segíthetik, melyek nemcsak az EU-n belül, hanem azon kívül is lehetővé tehetik az információcserét.
