Környezetvédelem cikkek


Zöldáram és befektetés: mit hoz a jövő és a bruttó elszámolás a napelemeknek?

Zöldáram és befektetés: mit hoz a jövő és a bruttó elszámolás a napelemeknek? 

A háztartási napelemes rendszerekkel megtermelt áram elszámolásának változása sokakban kétségeket támasztott: megéri-e vajon jelentősebb összeget egy ilyen beruházásba fektetni? A válasz továbbra is egyértelműen igen. A napelem ugyanis mindenekelőtt évtizedekre szóló, hosszú távú befektetés, ami a környezetvédelmi előnyök mellett anyagi hasznot is hajt tulajdonosának.
Így is lehet tovább csökkenteni az agrárium károsanyag-kibocsátását

Így is lehet tovább csökkenteni az agrárium károsanyag-kibocsátását 

Az eddigiektől eltérő módszerekkel lehet tovább csökkenteni az agrárium károsanyag-kibocsátását, amihez a szektornak szorosan együtt kell működnie más ágazatokkal, segítséget kell kapnia a lakosságtól és a szabályozóktól - hangzott el a Takarékbank sajtótájékoztatóján.
Milliárdos pályázati keret nyílik geotermikus energia hasznosítására

Milliárdos pályázati keret nyílik geotermikus energia hasznosítására 

A földhő az egyik legkevésbé kihasznált energiaforrásunk, amelynek hasznosítása elengedhetetlen fontosságú a kormány által vállalt 2050-es klímasemlegességi célok eléréséhez. Ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pályázati felhívást tett közzé” a geotermikus energia hasznosítását célzó tevékenységek támogatására – jelentette be Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.
Hétfőtől újra lehet pályázni elektromos biciklire

Hétfőtől újra lehet pályázni elektromos biciklire 

Az elektromos rásegítésű kerékpárok beszerzését támogató pályázatnak már a hetedik fordulója nyílik meg június 7-én, hétfőn – jelentette be Schanda Tamás.  Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, a kormány eddig mintegy 4000 elektromos kerékpár kedvezményes megvásárlásához járult hozzá több mint 420 millió forinttal.
Betiltották az egyszer használatos műanyagokat – brutális termékdíj növekedés jön júliustól

Betiltották az egyszer használatos műanyagokat – brutális termékdíj növekedés jön júliustól 

Július 1-jétől az úgy nevezett SUP – single-use plastics – uniós irányelv hazai jogrendbe ültetését célzó kormányrendelet hatályba lépésével egyidejűleg brutálisan emelkedni fog a boltokban használt nejlon zacskók termékdíja is.
Mennyire környezettudatos a magyar ingatlanvásárló?

Mennyire környezettudatos a magyar ingatlanvásárló? 

A fenntarthatósági szempontoknak egyre jelentősebb a szerepe az ingatlanpiacon is – különösen, ha lakásfelújításra vagy építkezésre kerül sor. Habár a trendek és az otthonfelújítási támogatás igénybevételéhez szükséges feltételek is előidézik a javuló tendenciát, azért összességében, energetikai-zöld szemszögből nézve még mindig elég rossz állapotban vannak a magyar lakóingatlanok. Június 5-e a Környezetvédelem világnapja.
Fontos változás jön a hazai McDonald’s-nál is

Fontos változás jön a hazai McDonald’s-nál is 

A gyorsétteremlánc már ebben a hónapban megkezdik a műanyag szívószálak és evőeszközök fenntartható forrásokból származó papír, rost és fa alapanyagból készült alternatívákkal történő kiváltását. Ezzel, valamint a közeljövőben tervezett változtatásokkal együtt éves szinten közel 200 tonna műanyagtól szabadulnak meg. 
Betiltották az egyszer használatos műanyagokat Magyarországon - ezeket a termékeket érinti

Betiltották az egyszer használatos műanyagokat Magyarországon - ezeket a termékeket érinti 

Július 1-jétől a fültisztító pálcikától a szívószálon át a nejlonzacskóig tilos az egyszeri használatra készült műanyag termékek forgalomba hozatala. Január 1-jétől az italtartó poharak is felkerülnek a listára.
Megtiltják a műanyag zacskók árusítását Ukrajnában

Megtiltják a műanyag zacskók árusítását Ukrajnában 

Az elfogadott jogszabály célja a műanyag zacskók használatának visszaszorítása.
A hazai autóflottákon is múlik, hogy fenntarthatóvá válik-e Európa

A hazai autóflottákon is múlik, hogy fenntarthatóvá válik-e Európa 

A céges-autóflották felelnek a teljes közúti károsanyag-kibocsátás feléért Európában – mutat rá az EY és az Eurelectric 16 iparágból 600 flottát elemző közös kutatása. A vállalatoknak el kell kötelezniük magukat az elektromos meghajtás mellett, hogy a kontinens képes legyen teljesíteni fenntarthatósági céljait.

Nagyító alatt a pénzügyi szektor – kiderül, mi a kulcsa a karbonszegény gazdaságra való átállásnak 

Európa 10 legnagyobb bankja 2030-ig közel 1500 milliárd dollárnyi zöld hitel kihelyezését tervezi – derül ki az EY nemzetközi tanulmányából, amely több mint 1100 pénzintézet tevékenységét értékelte környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok szerint. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok kezelése hazánkban is egyre fontosabb. A Magyar Nemzeti Bank zöld ajánlástervezete lökést adhat, hogy a pénzintézetek a fenntarthatósági szempontokat hangsúlyosabban érvényesítsék üzleti tevékenységükben.

Indul a verseny a nettó zéró karbonkibocsátásért 

Elemzők szerint 2030-ra az összes vállalat csaknem egynegyede nettó zéró karbonkibocsátással rendelkezik majd. Az európai cégek élen járnak ezen a területen, de más térségek is egyre jobban felzárkóznak.

Megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testületet 

Sokszor ellentmondásosnak tűnő, éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények terén segítenek majd az eligazodásban.

Megemelték a keretet - még több környezetbarát beruházásra lehet pályázni 

A Gazdaság-újraindítási Akcióterv részeként a keretösszeg 20 milliárd forintos emeléséről döntöttek a cégek környezetbarát beruházásait támogató pályázatnál - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Márciustól nagy változás jön a háztartási gépeknél 

A változásra az EU már tavaly felhívta a figyelmet, viszont a 2020. novemberétől már megjelenő új címkék mellett mankóként segíthették a vásárlókat a régiek. Idén március 1-től azonban már hiába keressük a sok „+” jelzést a háztartási nagygépeken, sőt, már az „A” osztályú besorolás is kevesebb lesz. Hogyan érdemes tájékozódni az új káoszban? 

Van, amiben a cégek szeretik magukat jobb színben feltüntetni, mint a valóság 

Számos vállalat a weboldalán a valóságosnál környezettudatosabbnak és környezetkímélőbbnek tünteti fel magát, az esetek 42 százalékában az állítások túlzóak, hamisak vagy megtévesztőek - derült ki az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok által készített csütörtökön közzétett jelentésből.

A járvány átírta a magyarok környezettudatosságát is? 

Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány megmutatta társadalmunk és a gazdaságunk törékenységét a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben, a WWF Magyarország és Budapest Bank közös kutatása alapján elmondható, hogy a magyarok környezetvédelemhez való viszonya csak részben változott a járványhelyzet miatt. Habár a lakosság körében minimális azok aránya, akik szerint az ökokatasztrófával és a klímaváltozással csak riogatni akarják az embereket, fontos, hogy mindannyian tudatosítsuk azt, a felmerülő környezetvédelmi kihívásokat csak úgy küzdhetjük le, ha a döntéseinkkel segítjük a közösségi és a fenntarthatósági céljaink megvalósítását.

Betiltották a bambusszal kevert műanyagok forgalmazását 

Az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyek műanyagot és bambuszt együttesen tartalmaznak, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a következő negyedévig biztosít türelmi időt a forgalmazóknak, hogy kivonják ezeket a termékeket a forgalomból - közölte a hivatal. 

Cégek, figyelem! Még két hétig lehet jelentkezni ennek a pályáznak az előminősítésére 

Február elsejéig jelentkezhetnek a vállalkozások a Zöld Nemzeti Bajnokok program 10 milliárd forintos keretösszegű pályázatára, amelynek célja az egyszer használatos és egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának betiltásában közvetlenül érintett mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltásának és kapacitásbővítésének támogatása.

Mit hajlandó megtenni egy átlag magyar a fenntarthatóság jegyében? 

Az utóbbi években a fenntarthatóság sokkal inkább előtérbe került, mint valaha. Szelektív hulladékgyűjtés, zerowaste, újrahasznosítás, környezetbarát megoldások, karbonsemlegesség, ökológiai lábnyom. Fogalmak, amikkel nap mint nap találkozunk és létünk részéve váltak, de mennyire élünk e szempontok szerint?

Hogyan lehet zölden hirdetni? Útmutató jelent meg cégeknek 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közzétette zöld marketing tájékoztatóját, amely a vállalkozásokat támogatja a környezetbarát jellegre és fenntarthatóságra vonatkozó, megfelelő reklámgyakorlat kialakításában. 

Visszaválthatóak lesznek az italcsomagolások - mennyire lesz ezután bátor a kormány? 

Megszavazta ma az Országgyűlés azt a törvénycsomagot, amely alapján kötelezően visszaválthatóak lesznek az italcsomagolások. Az elfogadott hulladékszabályozás alapján most a kormányon a sor, hogy meghatározza a betétdíjas rendszer működtetéséhez kapcsolódó konkrét előírásokat. A magyaroik döntő többsége a visszaváltás mellett az italcsomagolások újratöltését is támogatja - írja a Greenpeace friss blogbejegyzésében.

Egyszer használatos műanyagok helyettesítése - indul a pályázat előminősítése 

 A zöld szemléletű hazai cégek mától regisztrálhatnak az egyszer használatos és egyéb műanyag termékeket helyettesítő késztermékeket gyártó vállalkozásokat támogató pályázat előminősítésére, amelyben 7 milliárd forint áll rendelkezésre. 

Tonnányi műanyagot von ki a forgalomból a Tesco 

Magyarországon eddig 62 tonna nehezen újrahasznosítható anyagot vontak ki a használatból.

Pluszpénz a műanyagok ellen - indul a társadalmi egyeztetés 

Társadalmi egyeztetés indul csütörtökön arról a pályázati konstrukcióról, amelynek keretében 7 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére az egyszer használatos műanyag termékeket helyettesítő késztermékek előállítására - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Mennyire zöld a magyar? 

Bár az elmúlt években Magyarországon nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, az adatok szerint még mindig van hova fejlődnünk. Zöld gondolkodásúnak tartjuk magunkat, saját bevallásunk szerint szelektíven gyűjtjük a hulladékot, mégsem érjük el az uniós célszámokat. Mi húzódhat meg a háttérben, mit tehetünk ellene, egyáltalán meddig terjed a gyártói és meddig a fogyasztói felelősség? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyarvíz Kft. friss kutatása.

Magyarok és a környezettudatosság: valami elindult a fejekben 

A magyar háztartások több mint fele jóval fontosabbnak tartja a környezetet kímélő megoldások alkalmazását az energiafelhasználásban, a vízfogyasztásban és a hulladék kezelésében, mint hat évvel ezelőtt. Az IKEA legfrissebb felmérésében a megkérdezettek 94 százaléka nyilatkozta úgy, hogy kiemelten vagy fokozottan érdeklődik a megtakarítást eredményező lehetőségek iránt, és mindössze 6 százalék-a válaszolta azt, hogy ezek a szempontok nem igazán lényegesek. 

Sokba lesz, ha kevesebb a műanyagszemét 

Hosszas huzavona után végül döntött a magyar kormány, és törvényben szabályozta a műanyag zacskók gyártását és forgalmazását az országban. A szigorító lépést a környezetvédők ujjongva, a műanyagcsomagolás-gyártó szakma a fogát szívva fogadta. A döntéstől a kormány az országban termelt műanyaghulladék csökkenését várja – de mit várnak tőle a gyártók?

Fenntartható fejlődés - a vállalatok szemléletváltására lenne szükség 

A pénzügyi rendszer szereplői is sokat tehetnek a fenntartható világért, hiszen nem mindegy, hogy milyen projektek finanszírozásában vesznek részt, vélekedtek az MNB és az EBRD által rendezett Green Finance konferencia szakértői.

Zöld varangyra és rovarok népszerűsítésére is adott pénzt a kormány 

Kihirdették az idei Zöld Forrás pályázat nyerteseinek a névsorát. Az Agrárminisztérium zöld civil szervezeteket támogató programjában jutott pénz például az év kétéltűjére, denevérvédelmi felmérésekre és a gömörszőlősi gyümölcsös génmegőrzésére is. 49 társaság osztozkodhat 70 millió forinton.

Környezetkímélőbb oktatás: nem is gondolnánk, mennyi hulladék gyűlik össze egy tanév során 

Magyarországon 2018-ban átlagosan 381 kg háztartási hulladékot termeltünk fejenként. Ezzel még mindig a 492 kg/fő európai átlag alatt maradtunk, azonban a helyzet így is aggasztó. Sokszor háttérbe szorul az iskolák szerepe a környezetvédelemben, pedig az egyik legkézenfekvőbb helyszínt nyújtják a környezettudatos életvitelre való nevelésnek és a hulladékcsökkentés lehetőségének is. Erről árulkodik az az adat is, hogy egyedül az Egyesült Királyságban naponta 185 emeletes busznyi szemét gyűlik össze az általános és középiskolákból, ezzel évi mintegy 258 300 tonna hulladékot termelve.

Még kevesebb műanyagot használ a Lidl 

Tovább csökkentette műanyag-felhasználását a Lidl Magyarország, ezúttal zöldség-gyümölcs kínálatában optimalizálta számos termék csomagolását. A fejlesztés eredményeképpen, éves szinten több mint 17 tonna műanyagot takarít meg a vállalat.

Vállalati fenntarthatóság: a járvány csak olaj volt a tűzre 

A COVID-19 járvány hatására még jelentősebb fenntarthatósági lépéseket vár a társadalom a nagyvállalatok részéről. Ezzel párhuzamosan a klímasemlegesség irányába mozdul el az Európai Unió, amelynek részeként különleges karbon-határvámot vezetne be, és a kisebb vállalatokra is kiterjesztené a nem-pénzügyi jelentéstétel kötelezettségét. Ezek a tendenciák arra ösztönzik a nagyvállalatokat, hogy átértékeljék saját fenntarthatósági szemléletüket.

Van, amit már biztosan nem találsz a Lidl üzleteiben 

Eleget téve 2018-as vállalásuknak, már nem kaphatóak az egyszer használatos műanyag termékek. Az alternatív és a minél fenntarthatóbb, környezetbarát termékekre való átállásnak köszönhetően a vállalat így mintegy 37 tonna műanyagot takarít meg.

Sorra mondják vissza a vállalati zöld projekteket 

Zöldítés helyett a drasztikus hatékonyságnövelést célzó beruházásokra fókuszálnak a kkv-k.

Haladékot kapott a Föld, de a járvány után ugyanúgy felforr 

Egészen februárig az emberiség legkomolyabb krízise a klímaváltozás volt, hogy aztán ez egy csapásra háttérbe szoruljon, és átadja a reflektorfényt a koronavírusnak. A tomboló világjárvány most minden mást elhomályosít, és várhatóan mély gödörbe löki a világgazdaságot, teljes iparágakat juttat a tönk szélére. A termelés beszakadásával azonban a globális károsanyag-kibocsátás is csökken, ami visszafoghatja a klímakrízist. De ez csak átmeneti megkönnyebbülés a Földnek: a vírus visszaverése után ugyanúgy át kell alakítanunk az életünket, ha hosszú távra akarunk tervezni a bolygón.

Ki hordja el a szeméthegyeket? 

Ha emlékszik még rá valaki: február 16-án klímavédelmi akciótervet hirdetett ki Orbán Viktor miniszterelnök. Egy hónappal később pedig már a nemzeti ünnepet sem tartották meg a koronavírus-járvány miatt. Pedig igazán nemes és grandiózus volt a hirtelen a zöld gondolatot is felkaroló kormány akcióterve: július elsejétől például felszámolták volna az illegális hulladéklerakókat, betiltották volna az egyszer használatos műanyagokat, és minden újszülött után tíz fát ültetett volna a kormány.

Megvan, mikor tilthatják be a műanyagokat Magyarországon 

Több idő kell a cégeknek a felkészülésre.

Ezért lehet magasabb a villanyszámla 

Egyre inkább visszatérhet az élet a megszokott kerékvágásba, sokan – biztonsági okokból – valószínűleg a következő hónapokban is több időt töltenek majd otthon, mint a korábbi években ilyenkor. A több otthon töltött idő magasabb otthoni energiafogyasztást és így magasabb rezsiszámlát jelent, így most még inkább érdemes foglalkozni azzal, hogyan takarékoskodhatunk az energiával. Megfelelő háztartási eszközökkel és azok tudatos használatával évente több tízezer forinttal faragható le a rezsi.

Műanyagok betiltása: ezért vonta vissza a kormány a törvényjavaslatot 

A szaktárca szerint a munka folytatódik az egyszer használatos műanyagok 2021-ben megkezdődő kivezetéséhez.

A vállalkozó és a bolygó közös érdeke 

Összeegyeztethető-e a vállalkozói érdek a környezetével, ha egy új épületről van szó? A konszenzust a Frisomat acélcsarnokai jelenthetik, legyen szó kicsi vagy nagy, általános vagy speciális igényekről.

Jön a tilalom: mennyi műanyagot száműzhetünk az életünkből? 

Éves szinten több mint tízezer tonnányi terméket érinthet az egyszer használatos műanyagok küszöbön álló magyarországi tilalma. A környezetvédelmi szervezetek által üdvözölt döntés több iparágat is sürgős lépéskényszerbe hoz. A csomagolószakma érdekképviselete úgy látja, a száműzendő anyagok egy részének van megfelelő alternatívája. A szükséges technológiaváltást a kormány is támogatná.

Ezzel a lépéssel mindenkit beelőzött az Auchan 

Évről évre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem és a fenntartható élelmezés, amiben az élelmiszeriparnak és a kereskedelmi láncoknak nagy a felelőssége. Egyre több ország határolja el magát az egyszer használatos műanyagok forgalmazásától, Franciaországban januártól, New Yorkban pedig márciustól korlátozásokra került sor. 2021-re várhatóan egész Európában, így Magyarországon is életbe lépnek majd a szabályozások. Az Auchan Magyarország viszont már idén áprilistól megkezdte ezek kivonását a termékkínálatából.

Magyarország sem menekülhet a műanyagok betiltása elől 

Egy éve tudni lehet, hogy 2021-től idehaza is be kell tiltani egyes egyszer használatos műanyagok forgalmazását. Minderről végre egy kormányrendelet és egy törvényjavaslat is napvilágot látott.

Van, amivel egyre kevesebbszer lehet találkozni a Spar üzleteiben 

Folymatosan csökken a vállalat működése során jelentkező műanyaghulladék.

Betiltanák a rövid távú repülőutakat az európaiak 

Egy felmérés szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben az európaiak többsége fontosnak tartaná a rövid távú repülőutak tilalmának bevezetését.

Nemzetközi környezetvédelmi díjat nyert a Sziget 

A fesztivál idén már a második, zöld tevékenységét méltató nemzetközi elismerését zsebelhette be.
Feliratkozás a Piac & Profit Online magazin hírlevelére
A leggyakrabban vásárolt termékek mindig tartós áron érhetők el a dm-ben

A leggyakrabban vásárolt termékek mindig tartós áron érhetők el a dm-ben 

Négy hónapig nem emelkednek az árak.
Egy platform, erősebb kapcsolatok: megújul az OTP Csoport kommunikációja

Egy platform, erősebb kapcsolatok: megújul az OTP Csoport kommunikációja 

Új, nemzetközileg egységes kommunikációs keretrendszert vezet be az OTP Csoport.
SENNA vadriasztó, ami működik is – 300 ezer forint kárgaranciával

SENNA vadriasztó, ami működik is – 300 ezer forint kárgaranciával 

A vadgázolás egyetlen pillanat alatt több százezer forintos kárt okozhat.
Új lehetőséget nyitott az OTP a fiatalok előtt

Új lehetőséget nyitott az OTP a fiatalok előtt 

Október 1-től díjmentes az értékpapírszámla vezetése a 14 és 24 év közötti, Junior számlával rendelkező ügyfeleknek.

Cégblog

Tényleg nem lehet már külföldi munkavállalót alkalmazni Magyarországon?

Tényleg nem lehet már külföldi munkavállalót alkalmazni Magyarországon? 

A 2026-os szabályozási változások miatt sok magyar vállalkozás úgy gondolja, hogy külföldi munkavállalókat már egyáltalán nem lehet Magyarországon foglalkoztatni. A lehetőség azonban nem szűnt meg, csak átalakult.

Társadalom

Bennük bíznak legjobban a magyar emberek

Bennük bíznak legjobban a magyar emberek 

A kormányhivatalokban, a parlamenti képviselőkben és a közjegyzőkben bíznak leginkább az emberek. A Tisza szimpatizánsok jobban bíznak a képviselőkben, a közjegyzők és az ügyvédek a fiatalok körében népszerűbbek.

Infokom

Ön rábízná a pénzét az AI-ra? Minden hetedik magyar már igen

Ön rábízná a pénzét az AI-ra? Minden hetedik magyar már igen 

Tanácsot már egyre többen kérünk a mesterséges intelligenciától vásárlás előtt, de van, aki ennél is tovább menne.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo