A cégeknek jelentős többletköltséget, az ügyfeleknek viszont számos előny jelent majd, ha életbe lép a telefonos ügyfélszolgálatokat érintő fogyasztói törvénymódosítás, amely szerint öt percen belül élőhangos bejelentkezésnek kell történnie.

A közbeszerzési törvény július 1-jén hatályba lépett módosításai miatt újabb banánhéjakra is léphetnek az ilyen eljárásokban érdekeltek. Jogi szakértők néhány gyakorlati buktatóra, hiányosságra hívják fel a figyelmet, amelyek közül némelyik már korábban is nehézségeket okozott

Számos ponton módosítja a társaságok belső finanszírozására vonatkozó szabályozást a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv. A korlátolt felelősségű társaságokat érintő talán legjelentősebb változás, hogy a kft. törzstőkéjének kötelező minimuma a jelenlegi ötszázezer forint helyett ismét hárommillió forint lesz. Emellett módosulnak a törzsbetétek mértékére, illetve a pótbefizetésre vonatkozó szabályok is.

Több mint 200.000 hazai kft-t érint a 2014. március 15-én életbe lépő új Polgári Törvénykönyv törzstőke emelésével kapcsolatos változása – derül ki a Céginfo.hu által közölt adatokból.

A cégalapítással, - módosítással, vagy - megszüntetéssel kapcsolatos ügyvédkeresések aránya ebben az évben januárban érte el a csúcsát: míg az ilyen típusú keresések aránya átlagosan 5 százalékot szokott kitenni, az év első hónapjában több, mint háromszorosára, 17 százalékra emelkedett. Bár az elmúlt időszakban némileg csökkent ez a szám, az elkövetkező hónapokban a törzstőke emelési kötelezettség miatt újabb jelentős növekedés várható.

Jelentős „irányváltás” figyelhető meg a készfizető kezesség szabályozása esetében. A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. azon az elvi megfontoláson áll, hogy készfizető kezességet a jövőben jellemzően nem kizárólag a felek egyező akarata hoz majd létre. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, törvényben rögzített tényállások esetén egy korábban egyszerű kezességként vállalt kötelezettség is átalakulhat készfizető kezességgé, ami a kezesek számára eddig nem jellemző plusz kockázatot jelenthet.

Perek százait szabadíthatja a bíróságokra a két hete közzétett bejelentővédelmi törvény. Az új jogszabály szerint a bejelentés alapján felderített 50 ezer forintot meghaladó visszaélés esetén kötelező feljelentést tenni az elkövetővel szemben. Az ilyen jogszabályok a fejlett országokban az állami rendszerekre vonatkoznak, így eleve szokatlan – és a nemzetközi társaságoknál problémák sorát veti fel – hogy a magyar jog a cégekre is kiterjed.

A kormány két – egy éghajlatváltozással és egy, az üvegházhatású gázok kereskedelmével kapcsolatos – törvény jogharmonizációs célú módosítását fogadta el. A szabályozás alapfogalmak meghatározását, már hatályon kívül helyezett határozatokra való hivatkozásokat igazít ki és gyakorlati kérdéseket rendez, a tárgyban született új uniós rendeletekhez alkalmazkodva.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minősített szerencsejáték-szervezőkkel.

A több országot érintő vállalatfelvásárlási, finanszírozási ügyletekre is hatással lesz a új Ptk. hatályba lépése. E tranzakciókban fontos szerepe van a társaságok által nyújtott biztosítéki lehetőségeknek, az e területhez kapcsolódó szabályozásnak, a törvényváltozás miatt komoly változásokra kell felkészülniük a finanszírozóknak és a cégeknek egyaránt.

Azok a társaságok, amelyek nem emelnek tőkét, a tőkeemelésig nem is alkalmazhatják az új Ptk.-t, hanem a jelenleg hatályos Gt. rendelkezései szerint kell működniük. A moratóriumot várhatóan nem hosszabbítja meg a kormány.

Ma már szinte bármit elő lehet állítani 3D nyomtatóval: játékokat, alkatrészeket, szemüvegkeretet és akár orvosi eszközöket is. Mivel ezek a nyomtatók viszonylag könnyen beszerezhetők, számos kérdés merül fel az ily módon létrehozott tárgyak minőségével és a szerzői, illetve iparjogvédelmi jogok esetleges megsértésével kapcsolatban.

Könnyebb hozzáférés a bizonyítékokhoz, rugalmasabb elévülési szabályok, a károkozó bizonyítási terhe – e fontos változtatásokkal könnyíti meg az árkartellező, erőfölénnyel visszaélő cégek áldozatainak kártérítését az EU új irányelvjavaslata.

Szeptember elseje óta negyven taxi engedélyének visszavonását kezdeményezte a hatóságoknál a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az ősz eleje óta érvényben lévő új taxirendelet egyes pontjainak megsértése miatt.

Hosszú késés esetén kártérítést kaphatnának a légitársaságok utasai az uniós szabályok tervezett módosításával. A légi fuvarozók segítségnyújtási, ellátási és kártérítési kötelezettségeinek hatékonyabb betartatását célozza a légi utasok jogaival összefüggő uniós rendeletmódosítás, a készülő előírások egyértelmű jogi helyzetet teremthetnek a csatlakozó járatok lekésése esetén is.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. alapjaiban változtatja meg a finanszírozások korábban alkalmazott biztosítéki rendszerét is azzal, hogy megtiltja a bizalmi elemet tartalmazó biztosítéki szerződések kötését, és a zálogjogot tekinti alapvető hitelbiztosítéknak. A hitelbiztosítéki rendszer átalakításán túl a hitelezést érintő fontos változás még az új hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése, illetve a zálogjogosulti bizományos és az „önálló” elidegenítési tilalom bevezetése is.

Módosulhat a cégek beszámolóinak letétbe helyezése, az erről szóló jogszabály tervezete a kormány honlapján jelent meg. A tervezet szerint amennyiben egy társaság beszámolójában szereplő cégadatok nem egyeznek meg a cégbírósági adatokkal, a beszámoló nem tehető közzé, ellenben ha a társaság a hibás beszámolóját utóbb – kijavításra – visszavonja, akkor a rossz és a jó beszámoló is megtekinthető lesz a céginformációban.

Csökken a természetvédelmi alapbírság, és a telek tulajdonosának a nyilatkozata nélkül a jövőben nem kezdődhet el az építés – ezeket a módosításokat tartalmazza a Magyar Közlönyben megjelent legfrissebb kormányrendelet.

A jogi személyek várhatóan legfeljebb két év türelmi időt kapnak, hogy létesítő okirataikat összhangba hozzák a jövő márciustól életbe lépő új polgári törvénykönyvvel. 160-170 ezer kft.-t érint az a rendelkezés, amely szerint 2016. március 15-ig a törzstőkét a jelenlegi 500 ezerről 3 millió forintra kell megemelni.

Jövő év január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállaló részére.

Változnak a távkereskedelem jogszabályai, decembertől szigorúbb szabályozás vár a webáruház-üzemeltetőkre, többek között a vevő 14 napig állhat el a szerződéstől és jóvá kell hagynia az ellenértéket is.

Új munkaviszony létesítésekor a munkavállalónak át kell adnia a foglalkoztató részére a TB kiskönyv elnevezésű nyomtatványt! Július 15-től hatályos új rendelkezések hatására módosultak a jövedelemigazolás kiállításának szabályai is.

Módosulnak a lovas turisztikai szolgáltatások tárgyi és személyi feltételei. A változások 2013. szeptember 1-jétől lépnek hatályba. A módosítás új szabályozási elemként a lovak alkalmassági vizsgálatára vonatkozó követelményeket és a lovasterápia és fogyatékos személyek lovagoltatása szolgáltatás személyi feltételeit is tartalmazza.

Komoly gondokat okozhat a szeptember 1-jén életbe lépő, a gyógyszertárakra vonatkozó létszámrendelet. A módosítás számos esetben a gyógyszertárak nyitvatartási idejének csökkenését eredményezheti.

Az idei évtől a vállalkozásoknak hivatalosan is lehetősége van arra, hogy elektronikusan, egy külföldi szerveren vagy akár ”felhőben tárolják” a bizonylataikat, azonban ez még nem jelenti azt, hogy az adóhatóság ezekhez az iratokhoz nem férhet hozzá.

A július 1-jén hatályba lépett új Büntető törvénykönyv szellemi tulajdonjog terén bevezetett változtatásai mind a szerzői jog, mind iparvédelmi jog területén komoly változásokat jelentenek.

Mostantól az EU-tagállamok egyszerűbben kezdeményezhetik a fordított adózás kibővítését, és gyorsabb az elbírálás is. A Piac&Profit szakértője elmondja, mit jelent ez a vállalkozásoknak a gyakorlatban.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságok naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó módosító szabályokat 2013. július 5-én hirdették ki. A gyermekápolási táppénzzel kapcsolatos módosítások 2013. július 6-án léptek hatályba. Minden egyéb változás 2013. július 15-étől hatályos, azzal a kitétellel, hogy a 2013. július 14-ét követően kezdődő jogosultságok esetében kell alkalmazni.

Évről évre szemtanúi lehetünk a jogszabályok mennyiségi növekedésének. A törvények száma 2011-ben lépte át a „bűvös” kétszázas határt, 2012-ben pedig már 223 törvénnyel zártuk az évet. Úgy tűnik, 2013 sem lesz ebből a szempontból jobb.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter rendeletet hozott a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó alapelvekről, valamint az érintett tervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról.

Szeptember 1.-től az új fővárosi taxirendelet értelmében- számos egyéb rendelkezés mellett- nem lehet majd reklámokkal telíteni a taxikat. Már megérkeztek Budapestre az új- egységesen sárga alapszínű taxik- amelyek felületén szabványos utastájékoztatási elemek jelennek meg.

Hozzávetőleg 400 milliárdra becsülik csak az építőiparban a lánctartozások okozta veszteségeket. A körbetartozások azonban már nemcsak ezt a szektort sújtják, hanem olyan ágazatokat is, amelyeket korábban válságállónak tartottak. A „baj” oka sok esetben a kifizetetlen vagy késve fizetett számla, ami akár a cég és üzleti partnereinek bedőléséhez is vezethet. A késedelmes fizetések ellen és a lánctartozások megakadályozása érdekében készült el a polgári törvénykönyv 2013. július 1-jével hatályos, pénzfizetésre vonatkozó szabályozása, amely szigorúbb fizetési határidőket és szigorúbb szankciókat ír elő. – derül ki a Szecskay Ügyvédi Iroda összeállításából.

Életbe lépett a transzferárazás dokumentációjára vonatkozó új szabályozás. A két éven belül immár másodszor változtatott rendelet alapvetően könnyítéseket tartalmaz, azonban összességében azt eredményezi, hogy az adózók a jövőben az eddiginél komolyabb ellenőrzésekre számíthatnak az adóhatóság részéről. A BDO a változások néhány várható következményét mutatja be.

A júniustól érvényes új táppénz-szabályozás a korábbinál szorosabb kontrollt és a költségek visszaszorítását célozza, míg az egészség- és életbiztosítások idei kedvező adóváltozásai a munkaadók és a választható juttatások irányából terelik a dolgozókat az öngondoskodás felé.

Módosította a Fővárosi Közgyűlés az áprilisban elfogadott, de csak szeptembertől hatályos taxirendeletet: egyebek mellett enyhült a gépjárművek korhatári megkötésére vonatkozó szabályozás.

Április 1-jén lépett hatályba az a törvénycsomag, amely átfogó változtatásokat hozott a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvényeken. A módosítás elsődleges apropóját az a 2011-es EU-irányelv adta, amelynek fő célja az előadó-művészi teljesítmények védelmi idejének 50 évről 70 évre emelése. Emellett azonban számos, az eljárásokat egyszerűsítő, illetve a védelem tartalmát érintő egyéb rendelkezést is tartalmaz. Erre hívja fel a figyelmet a Piac&Profit jogi szakértőjének írása.

Egy idei vámtörvény-változás lehetővé teszi az engedélyezett gazdálkodói (AEO) minősítéssel rendelkező vállalkozásoknak, hogy az adómentes termékimport – más néven a 42-es vámeljárás – során ne kelljen adóbiztosítékot nyújtaniuk.

Ezentúl nevében is meg kell különböztetni a sörtől azokat a termékeket, amelyekhez az érlelést, szűrést követően annak ízét, illatát, színét, jellegét megváltoztató bármilyen anyagot hozzáadnak, és ezáltal lényegében egy új terméket hoznak létre. Nevük akkor tartalmazhatja a „sör” kifejezést, ha a gyártó a fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a sör csupán a készítmény egyik alkotóeleme. Így lehet majd például: sörkeveréket, sörmixet, vagy sörtartalmú italt árulni.

Módosították a szőlő-bor szektort szabályozó egyes rendeleteket, az Országgyűlés pedig az idén január 1-jén hatályba lépett, a hegyközségekről szóló törvény néhány paragrafusán változtatott.

Merőben új alapokra helyeződik a Cseh Köztársaság eddigi magánjogi szabályozása. A 2014. január 1-jén hatályba lépő új cseh Polgári Törvénykönyv és Kereskedelmi Kódex az üzleti élet szinte valamennyi területét érinti.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete súlyos aggályát fejezi ki, hogy az Országgyűlés elfogadta – kivételes és sürgős tárgyalással (!) – az egyéni képviselői indítványként benyújtott, a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog jelentős korlátozását biztosító T/10904. számú törvényjavaslatot.

Megkezdődött a felkészülés a határidős, opciós és csereügyletek meghatározott körének uniós jogszabály által szeptembertől kötelezően előírt jelentésére, amely minden piaci szereplő határidős árfolyam és árupiaci üzletkötéseire kiterjed függetlenül attól, hogy az adott szereplő pénzügyi közvetítő, iparvállalat, vagy gáz- és áramszolgáltató.

Minden második kft.-nek, azaz mintegy 200 ezer cégnek kell mélyen a zsebébe nyúlnia az új Ptk. 2014. március 15-i hatályba lépését követően, ha az új szabály által kötelezővé tett 3 milliós törzstőkét kiterjesztik a régebben működő cégekre is. Ha az addig alapított társaságok számára nem teszik kötelezővé a 3 milliós törzstőkét, soha nem látott méretű cégalapítási hullámnak leszünk tanúi.

A jövőben 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból lehet választékonként öt-öt, a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű alkoholtermékből és borból pedig választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot tartani.

A kormány önköltség alapúvá teszi az öntözővíz-szolgáltatás árát és egyszerűbb lesz az új kutak fúrása is, mivel engedélyeztetés helyett a jövőben csak bejelenteni kellene bizonyos, mezőgazdasági célú öntözéshez kialakított és üzemeltetett kutakat.

Az idén bevezetett, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalatok igényeire szabott adózási formákra, a katára és a kivára év közben is át lehet jelentkezni. Hogyan? Mire kell figyelni ilyen esetben? – összeállításunkban ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

A kiegészítő sportfejlesztési támogatás a társasági adóalap meghatározása során nem minősül elismert költségnek, így a módosítás a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a támogatás révén az adózó által korábban realizálható 10-19 százalékos társasági "adóelőny" legfeljebb 2,5-4,75 százalékra csökken.

A hungarikum törvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat fogadott el a kormányzat. Eszerint most már bárki kezdeményezheti egy termék hungarikummá nyilvánítását.