Új törvények is segíthetik az etikus működést

Jövő évtől szigorodnak a vállalatok átlátható és etikus működésére vonatkozó szabályozások. Egy januárban életbe lépő új törvény kötelezi a cégeket csalásmegelőző rendszereik nyilvánossá tételére, míg a márciustól hatályos polgári törvénykönyv a menedzsment felelősségét terjeszti ki a vállalati működésre – hangzott el az EY és a Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda sajtóbeszélgetésén.

Jobb felhívni a figyelmet a hibákra – Kép: SXC

„Az etikus magatartás és a felelős vállalatirányítás bizonyítottan pozitív hatással van a gazdasági szereplők eredményességére. A megfelelően kialakított, alkalmazott és kommunikált belső megelőző rendszerek biztosítékot nyújtanak egyrészt a beszállítók és a szerződéses partnerek felé, másrészt a befektetők, valamint a munkavállalók számára. Egyelőre Magyarországon leginkább azon cégek esetében van deklarált szabályrendszer a visszaélések megelőzésével és kezelésével kapcsolatban, ahol az anyacég országában azt a törvényi kötelezettség megkívánja. Egy, az anyacégtől átemelt és nem megfelelően testreszabott vagy körvonalaiban megfogalmazott rendszer ugyanakkor nem elégséges. A vállalat igényeire és a gazdasági környezetre kialakított megelőző rendszerek képesek csak hatékonyan és hitelesen fellépni a visszaélésekkel szemben” – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág partnere.

Nem a vérünkben van a korrupció
Nem a kultúrában, hanem feltehetően inkább az intézményi és a jogszabályi környezet hiányosságaiban keresendők a korrupció okai a visegrádi országokban. Erre a következtetésre jutott az a felmérés, amelynek célja egyrészt az volt, hogy feltárja az egyes közép-európai országok vezetőinek kulturális sajátosságait, másrészt hogy megvizsgálja, mennyire épült be az etikus viselkedés a vezetői kultúrába.
Éppen a személyre – illetve vállalatra – szabottság teszi lehetővé azt is, hogy a kisebb cégek számára se legyen vállalhatatlan teher a nagyoknál bevált rendszerek lényegi elemeinek átvétele. Szintén elengedhetetlen a hatékonyan működő kockázatkezelési rendszerek kialakításához a cégek felsővezetésének elkötelezettsége, ez teszi lehetővé, hogy a papíron lefektetett elveket a valóságban is alkalmazzák. A rendszerek működtetésének ugyanakkor elengedhetetlen feltétele a szabályokat megsértők szankcionálásának beépítése is. Erre az új munka törvénykönyve a korábbinál több lehetőséget ad – így nem az elbocsátás az egyetlen, csak a legsúlyosabb lehetőség.

Ugyan a cégek számára plusz adminisztratív terhet jelent ezen rendszerek működtetése, konkrét előnyük származhat belőle mind például egy esetleges beszállítói pályázat esetén, mind a munkavállalói vonzerő tekintetében. A tapasztalatok szerint ugyanis a munkavállalók értékelik, ha etikusan, átláthatóan működő cégnél dolgozhatnak.

Nyilvános etika

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló, 2014. január 1-jével hatályba lépő új törvény kötelezi a vállalatokat arra, hogy bárki számára elérhető módon nyilvánossá tegyék a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat, a bejelentési rendszer működését, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárást ismertető anyagokat. Vagyis minden, a vállalat etikus és átlátható működését biztosító rendszert. Szükséges azonban hangsúlyozni, a jogszabály nem ilyen kódexet létrehozását teszi kötelezővé, mindössze a létező szabályozások nyilvánosságra hozataláról rendelkezik.

A törvény ezzel együtt is hiánypótló a szakemberek szerint, ahogy ezt az EY vállalati visszaéléseket vizsgáló tanulmánya is mutatja. A magyarországi felmérés az mutatja, hogy amíg az egyik legelterjedtebb visszaélési séma a beszerzésekhez, megrendelésekhez kapcsolható, a válaszadók mindössze 47 százaléka rendelkezett beszerzési szabályzattal vagy eljárásrenddel. Az etikai kódexszel rendelkező cégek száma csupán 28 százalék volt. Mindezeken túl, a megkérdezett cégek mindössze 8,5 százaléka jelezte, hogy van olyan önálló részleg, amely a visszaélések megelőzésével, illetve felderítésével foglalkozik.

A környezet fontosabb, mint az átláthatóság
A hazai üzleti szektor leginkább a környezetvédelemre fókuszál a fenntarthatóság hét kiemelt aspektusa közül, miközben a legkisebb figyelem az átláthatóság biztosítására esik.
Pedig már Magyarországon is elképzelhető komoly bírságok kiszabása visszaélési ügyek miatt – fejtette ki dr. Antal József, a Baker&McKenzie vitarendezési csoportjának vezetője – egy, az uniós csatlakozásunkkal egy időben hatályossá vált törvényi rendelkezés alapján, ezért a cég számára legjobb lehetőség, ha saját rendszerében képes feltárni és megszüntetni az ilyen eseteket. Ennek érdekében célszerű például saját bejelentő rendszert létrehozni a cégen belül szabálytalanságok felderítésére.

A Ptk.-ba is bekerül

A vállalatok átlátható működését segíti a 2014 márciusában életbe lépő új polgári törvénykönyv is, amely alapján az egyes vállalatok tisztségviselői felelősségre vonhatóak a cég tevékenységéből fakadóan elkövetett harmadik fél számára történő károkozásért. A változás fontos eleme, hogy a vezető felelőssége egyetemlegessé válik, vagyis a károsult nemcsak a cégtől, de a vezetőtől személyesen is kérhet kártérítést, a vezető pedig adott esetben akár saját vagyonával felel. Ez  a jogi szakemberek szerint még számos kérdést vet majd fel, de annyi bizonyos, hogy mivel a szabályozás értelmében nagymértékben megnő a vezetőség tagjainak felelőssége, személyesen lesznek motiváltak és érintettek a vállalat és azok munkatársai etikus és transzparens működésében.

„Mindkét módosítás tovább erősítheti Magyarországon a vállalati visszaélések elleni harcot, és pozitív lökést adhat a folyamatoknak. Ám a törvény megléte még nem garancia a sikerre. A szabályozásoknak párosulniuk kell állami oldalról hatékony ellenőrző rendszerekkel és szankcionálással. Vállalati oldalról legfontosabb a dokumentáció meglétén túl, hogy a felállított rendszerek alkalmazása valóban épüljön be a gyakorlati folyamatokba, a döntéshozatali rendszerek és a kultúra részévé váljon” – figyelmeztet dr. Hegymegi - Barakonyi Zoltán ügyvéd, a Baker & McKenzie budapesti irodájának managing partnere.

 

Véleményvezér

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát 

A lengyel valuta árfolyama fenn, a magyar lenn.
Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt

Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt 

Ez a harc lesz a végső?
A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik 

Nem tűnik túl átgondoltnak a mini-Dubaj projekt.
A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo