A szakma képviselői azért látták indokoltnak a Magyar Élelmiszerkönyv 2-702 (régi szám: 2-96) számú, a sörökre vonatkozó irányelvének módosítását, mert az utóbbi időben több olyan termék is megjelent a piacon, amelyek az irányelv által szabályozott termékcsoportba nem sorolhatók.
Az irányelv módosításával egy időben jelent meg az MÉ 2-106 számú, a „Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott sörök” irányelv.
Ez a kifejezetten magasabb minőségi kategóriába sorolható, különleges sörökre vonatkozó szabályozás jelentősen korlátozza a felhasználható adalékanyagok számát, illetve meghatározza a magasabb minőségi elváráshoz tartozó beltartalmi értékeket, mint például a minimális eredeti extrakt és alkohol tartalmat. Az irányelv azt is rögzíti, hogy a különleges minőségű söröket milyen csomagolásban lehet forgalmazni.
A Magyar Élelmiszerkönyv sörökre vonatkozó módosított irányelveinek szövege itt olvasható.
A szabályozók elsősorban azért hozták a megkülönböztetett szabályt, mert az utóbbi években jelentősen fellendült az ízesített sörök forgalma. A GFK Hungária Háztartáspanel jelentéséből kiderül, hogy a szénsavas üdítőitalok immár új versenytársaként tarthatók számon az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ízesített sörök. A vásárlói hatókör bővülése 2012-ben ugyan a korábbinál némiképp kisebb lendülettel folytatódott, viszont a Radler-vásárlók fogyasztása egyre intenzívebbé vált: egy évben átlagosan 12 alkalommal és alkalmanként közel 2 liter Radler került a háztartások kosarába.
