A 2014 márciusában hatályba lépő új polgári törvénykönyv magában foglalja a gazdasági társaságokra, ezen belül természetesen a kft.-kre vonatkozó szabályokat is. A már elfogadott törvény a kft.-kre 3 millió forintos törzstőkét ír elő, és ehhez idővel valószínűleg alkalmazkodnia kell azoknak a cégeknek is, amelyeket korábban ennél kisebb tőkével alapítottak a tulajdonosok. Márpedig ilyenből sok van: az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint az utóbbi öt évben alapított kft-k 90 százalékát 3 millió forintnál kisebb tőkével jegyezték be, így jelenleg több mint 200 ezer olyan cég van, amelynek törzstőkét kell majd emelnie.
A mikor és hogyan kérdése azonban egyelőre nem teljesen világos. A jogszabály hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések még nem láttak napvilágot, de a korábbi joggyakorlat alapján valószínűsíthető, hogy a meglévő kft.-k esetében a törvény egy átmeneti (egy-két éves) időszakot fog biztosítani a törzstőke felemelésére, e nélkül ugyanis elképesztő cégalapítási hullám előzné meg a változást. Ha az intézkedés visszamenőleges lesz, a tulajdonosoknak előbb-utóbb a zsebükbe kell nyúlniuk, mert a cégek zömének a tőkeemeléshez nincs meg a fedezete a pénzeszközei között.
A hatások szerteágazók. A rendelkezés miatt feltehetőleg sok kis kft. dönt majd a cég működésének beszüntetése mellett, hiszen a tulajdonosok nem akarják vagy nem tudják vállalni a többletterhet és a nagyobb kockázatot, egy esetleges bedőlés esetén a törzstőke elvesztését. „Akár több tízezer vállalat dönthet a megszűnés mellett, ám ezek jelentős része az alvó, kényszervállalkozó vagy spekuláns kategóriából kerül ki” – mondta Tóth Tamás, a MAKISZ-tag Opten ügyvezető igazgatója. A 3 millió forint alatti kft.-k rendeltetését így is jól mutatja, hogy ebben a cégkörben a legnagyobb a kényszertörlési eljárások száma, amit akkor alkalmaznak a hatóságok, ha egy cég lényegében megszűnik működni, adminisztratív kötelezettségeinek nem tesz eleget. Márpedig ez fokozottan igaz az ilyen kis kft.-kre: mintegy negyedük a kötelező pénzügyi beszámolót sem adta le 2011-ről.
A kis kft.-k tömeges bezárása a foglalkoztatáson is nyomot hagy majd, mert bár ebben a körben az alkalmazottak átlagos létszáma nem éri el a kettőt, a tulajdonos és általában ügyvezető magánszemélynek ez a bejelentett munkahelye. Ha a céget bezárja, foglalkoztatotti státuszát is máshogyan kell megoldania ahhoz, hogy jogosult legyen a társadalombiztosítási ellátásra.
A jogszabály gazdaságfehérítési hatása sem egyértelmű. Egyfelől a fekete pénzmozgások egy része belekerülhet a beszámolókba, másfelől viszont valószínűsíthető, hogy egyes vállalatok csak akkor tudnak megfelelni a jogszabályoknak, ha kreatív könyvelést alkalmaznak: csak papíron lesz minden mérlegsor a helyén, a valóság ennél „szürkébb” képet fog mutatni.
Megváltozik a cégvezetők hozzáállása az új alapításokhoz is, és ez beleillik abba a döntési vonulatba, amely az Orbán-kormány cégpolitikáját meghatározza. Az egyszerűsített cégalapítás megszüntetése, a cégbíróságok ellenőrzési feladatának kiszélesítése, a cégvezetéstől való eltiltás szigorítása és most a törzstőke megemelése mind abba az irányba mutat, hogy kizárják a cégvilágból az ügyeskedőket és adósságszédelgőket.
Az új szabály bizonyára nem fog gondot okozni azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kis törzstőkéjük ellenére nagy forgalmat bonyolítanak – ilyenek is vannak szép számmal. A rendelkezés által érintett cégek közül 653 ért el 2011-ben egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt, további 6400 árbevétele pedig meghaladta a 100 millió forintot, amiből még mindig futja a törzstőke megemelésére. A legnagyobb forgalmú kis alaptőkéjű kft árbevétele csaknem 300 milliárd forint volt 2011-ben, de a tíz legnagyobb ilyen cég közé jutás alsó határa is 15 milliárd forint volt.
