Valamennyi szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárás gyorsítását célozza, hogy ezentúl azokban az ügyekben, ahol nincs ellenérdekű fél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntéseit az ügyfél ellenük benyújtott kérelme alapján saját hatáskörben is megváltoztathatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, így tehát a jövőben elkerülhető lehet a bírósági eljárás.
Védjegy: szűkülő oltalom
Azokban az esetekben, amikor a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta, vagy a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét, illetve megtévesztővé vált, az érintett a korábbi szabályok szerint is kérhette a védjegy megszűnésének megállapítását, akár arra az időpontra visszaható hatállyal, amikor a védjegy megszűnésének feltételei bekövetkeztek.
A jelenlegi módosítás azonban a védjegy értékét kívánja növelni azzal, hogy a visszaható hatály alkalmazását csak akkor teszi lehetővé, ha az oltalom megszűnésének feltételei mind a megjelölt korábbi időpontban, mind a kérelem benyújtásakor fennálltak. Ha például a védjegyet a jogosultja öt évig nem használta, akkor beáll ugyan a védjegy megszűnésének egyik feltétele, de ha időközben a védjegyet újra használni kezdi, akkor a megszűnés megállapítása ettől az időponttól már nem kérhető.
Itt megtalálja védjegy "kisokosunkat"!
Hasonló nevek: összhangban az üzleti tisztességgel
Szűkíti a védjegyoltalom terjedelmét a törvénymódosítás azzal is, hogy hatályon kívül helyezi a védjegytörvény azon rendelkezését, amely kimondta, hogy csak természetes személy hivatkozhatott a védjegyjogosulttal szemben arra, hogy gazdasági tevékenysége körében a saját nevét vagy címét használja. Ez a szabály eddig a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy védjegy jogosultja felléphetett olyan cégekkel szemben, amelyeknek a neve a védjeggyel azonos vagy hasonló volt.
A szerző becsülete
Végül a törvénymódosítás kiterjeszti a szerzői jogi védelem határait is. Ezentúl ugyanis szerzői jogot sért az, aki a művel kapcsolatos olyan visszaélést követ el, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A szerzői jogi törvény ezentúl tehát több lehetőséget ad a szerzőnek a személyiségi jogi jellegű igényeinek érvényesítésére, de annak értelmezése már a bíróságokra vár, hogy mi tekinthető becsületsértő visszaélésnek az olyan, személytelenebb szerzői művek esetében, mint például egy szoftver.
dr. Illés Ádám, LL.M ügyvéd Illés Ügyvédi Iroda