Az OECD keretein belül működő Adóhatóságok Fóruma nemrégiben tartotta legutóbbi ülését, melynek eredményeképp jelent meg az adóhatósági működés legfrissebb irányait körvonalazó elképzelés, az ún. „Tax Administration 3.0”. A Fórum legutóbbi ülésének egyik fő célja, hogy az adóhatóságok együttműködését, valamint az adóhatósági gyakorlatot minél hatékonyabbá tegye és felzárkóztassa a globális gazdaság legfrissebb kihívásaihoz.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló, 2020. november 26-án kihirdetett törvény több ponton is megváltoztatta a számviteli törvényt. A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a vállalkozások számára.

Az adóhatósággal szemben nem érdemes jogvitát kezdeményezni – tartja a közvélekedés. Pedig a tét a legtöbb esetben nem kicsi.

Januártól változnak a kisadózó vállalkozásokra (KATA) vonatkozó szabályok. A legfontosabb változás, hogy jelentős adófizetési és adatszolgáltatási kötelezettséget ró a kisadózó vállalkozásokat szerződtető társaságokra is, ha azok egy évben 3 millió forintnál több bevételt juttatnak a kisadózó partnerüknek. Emellett az adóhatóság már 2020 második felében kiemelten ellenőrzi a KATA-s szerződéseket a leplezett munkaviszonyokkal kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében.

A csoportos társasági adóalanyként regisztrálni kívánó vállalatcsoportoknak lehet fontos a mostani időszak. Ha egy cégcsoport 2021-től kezdődően élni szeretne ezzel a lehetőséggel, akkor november 1. és 20. között kérelmezheti az adóhatóságtól a csoportos adóalanyként történő nyilvántartásba vételt.

A kisadózókkal kötött szerződések és a béren kívüli juttatásként nyújtott utalványokkal kapcsolatos kötelezettségek vizsgálatára kiemelten fókuszál az adóhatóság. Erről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön tájékoztatást is adott ki.

A világ számos országában gyors és határozott intézkedésekkel reagáltak a COVID-19 okozta helyzetre. Ezeket az intézkedéseket szükséges volt meghozni a vírus terjedésének akadályozása érdekében, azonban mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egészségügyi válságból globális gazdasági recesszió alakuljon ki.

A második pénzforgalmi irányelv (PSD2) hatályba lépése óta az úgynevezett harmadik feles szolgáltatóktól nagyszámú visszajelzés és panasz érkezett az Európai Bankhatósághoz (EBA) a rendszer működésével kapcsolatban. Erre reagálva az EBA június elején tette közzé irányadó véleményét, mellyel azt szeretné segíteni, hogy a harmadik feles szolgáltatók innovatív megoldásai minél előbb elérhetőek legyenek a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei számára. Dr. Herce Zoltán, a Deloitte és Dr. Réti Bálint, a Péntech Solutions tanácsadó szakértője összegyűjtötték, melyek a legfőbb problémák, és az EBA szerint hogyan lehet azokat mindenki számára megnyugtatóan megoldani.

A Deloitte legfrissebb kutatása szerint tíz válaszadó közül csaknem kilenc számít arra, hogy 2020-ban csökken az ingatlanpiaci aktivitás. Idén január és április között radikálisan változott a szektor szereplőinek vélekedése.

Bár a második pénzforgalmi irányelv igen komoly változásokat hozott, és a hatálybalépés óta sok új lehetőség nyílt meg, a körülmények és fejlesztési hiányosságok miatt azonban technikai nehézségekbe, kényelmetlenségekbe ütközhetnek azok, akik harmadik feles szolgáltatón keresztül szeretnék elérni bankszámlájukat. Az EBA ezért a számlavezető intézeteket sürgeti cselekvésre.

A járványügyi helyzet miatti távolságtartás, valamint a személyes érintkezések hiánya miatt számos olyan helyzettel kell szembesülniük a vállalkozásoknak, amelyek kérdéseket vethetnek fel és akár kockázatot is jelenthetnek az általános forgalmi adóval kapcsolatban, legyen szó például a kiszállítás igazolásáról közösségi ügyletek esetén, a papír alapú számlák elektronikus továbbításáról, vagy akár behajthatatlan követelések kapcsán az elektronikus úton közölt fizetési felszólításról.

A koronavírus okozta gazdasági visszaesés következtében sok vállalkozás küzd likviditási problémákkal, ami a behajthatatlan követelések számának növekedését okozhatja. Az emiatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára ugyanakkor rendkívül fontos lehet, hogy az adóhatóságtól legalább a behajthatatlan követelések áfáját vissza tudják igényelni.

A világjárvány okozta jelenlegi helyzetben a legtöbb magántulajdonú gazdasági szereplőnek is teljesen váratlan és újfajta kihívásokkal kell szembenéznie. A jelenség veszélyeztetheti a korábban sikeresen működő családi vállalkozások fennmaradását is. Bizonytalan környezetben azonban segítséget jelenthet a “Zoom out/Zoom in” megközelítés. A módszer lényege egy folyamatos reflexió alkalmazása, ami különösen családi vállalkozások számára lehet rendkívül hatékony eszköz az üzleti stratégia kialakításában.

A koronavírus-járvány következtében példátlan gyorsasággal születtek meg új jogszabályok és változtak meg az adózással kapcsolatos gyakorlatok. A kormányrendeletek többek között rugalmasabb határidőkkel és az adótartozás mérséklésének lehetőségével könnyítenek az adózók helyzetén. A kedvezmények érvényesítéséhez azonban szigorú előfeltételeket szükséges teljesíteni.

Az OECD Transzferár Irányelvek év elején megjelent X. fejezete a pénzügyi tranzakciók transzferárazásával kapcsolatban tartalmaz iránymutatásokat, azonban értelmezése számos kérdést vethet fel a cégek számára. A Deloitte transzferár szakértőinek segítségével összefoglalta az új fejezettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A magánszemélyeknek a koronavírus járvány okozta veszélyhelyzet ellenére is a megszokott határidőig, azaz 2020. május 20-ig kell beadniuk személyi jövedelemadó bevallásukat a 2019-ben szerzett jövedelmükről.

A világjárvány jelentősen befolyásolta az üzleti ingatlanokat használó vállalatok működését és ezen keresztül az üzleti ingatlanok értékeltségét. Szinte az egyik napról a másikra vált nyilvánvalóvá, hogy a legtöbb ingatlankategóriában miként romlottak az üzleti kilátások. A gazdaság megtorpanása ugyanakkor eltérő módon és mértékben hatott az egyes ingatlanszegmensekre. Általánosságban megállapítható ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzet sok tekintetben különbözik a 2008-astól. A vállalkozások pénzügyileg erősebbek, a bankszektor egészségesebb, a válság kezdetekor a munkanélküliség alacsony szinten állt és a világban korszerűbb az alkalmazott technológia. 

Pár hónapja még elképzelhetetlennek tűnő hatást gyakorol napjaink gazdaságára a világméretű járvány. A kereslet csökkenése, a gyártási és logisztikai folyamatok megszakítása a globális ellátási láncok jövedelmezőségére is negatívan hat – vélik a Deloitte szakértői.

A hazai társaságok üzletmenet-folytonossági (BCP) felkészültségére vonatkozóan, a COVID-19 helyzet kezelése kapcsán végzett nem reprezentatív kérdőíves felmérést a Deloitte. A fő tanulságok a következők: a pénzügyi szektor és az élelmiszeripar hamarabb tudott lépni, mint más iparágak, a munkaszervezési és pszichológiai háttér biztosítása pedig nem ment gond nélkül.

A legsúlyosabban érintett ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni – áll a kormány rendeletében. Mi a helyzet azonban szerződésszegés esetén? Mi történik akkor, ha a felmondási tilalom időszaka alatt jár le a bérleti szerződés határozott időtartama? A Deloitte Legal a különböző lehetőségeket járta körül.

A globális koronavírus-járvány miatt bevezetett beutazási tilalmak, határlezárások, nyitvatartási korlátozások és karanténok jelentős hatással bírhatnak a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. Jogi szakértők az elmúlt időszakban a legtöbbet a vis maior kifejezéssel találkoztak ügyfeleik, partnereik részéről. Sok a félreértés ezzel kapcsolatban, a magyar jogrendben nem meghatározott kategória jelentését végső soron a bíróság hivatott meghatározni.

Ideiglenesen elérhető állami támogatási lehetőségekre vonatkozó keretszabályozást tett közzé az Európai Bizottság a koronavírus-járvány által okozott gazdasági változásokra reagálva. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak a COVID-19 járvány miatt nehézségekkel küzdő KKV-k és nagyvállalatok számára. A Deloitte szakértői foglalták össze a vissza nem térítendő támogatás, adóintézkedések, garanciatámogatás és kamattámogatás részleteit.

A kormány kibővítette a veszélyhelyzeti intézkedések körét, és előírta, hogy az adóhatóság előtt folyamatban levő végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek. A vállalkozások azonban nem mentesülnek az adó önkéntes megfizetése alól.  

Rugalmasabbá válik a támogatás igénylésének és felhasználásának folyamata, új lehetőségként pedig már munkahely-fenntartásra is igényelhető a támogatás. 

A digitális üzleti modellek térhódításával párhuzamosan egyre égetőbb kérdés annak megválaszolása, hogy az egyes országoknak van-e joga különadókat kivetni az ezt alkalmazó vállalkozásokra? Tisztázni kellene továbbá azt is, hogy a globálisan termelődő jövedelmet miként lehet méltányosan felosztani az érintett országok között? A szereplők között messze még a konszenzus, ám az ellenérdekelt országok közelmúltban lezajlott vitái vélhetően segítenek előremozdítani az OECD által szorgalmazaott megállapodás mihamarabbi kialalkítását.

A jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el 2020. március 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A változás miatt az építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárásokat nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok folytatják le. Változnak a jogorvoslati lehetőségek is: az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség. Ha a döntés ellen kifogást emelne valaki, közigazgatási peres eljárást kell indítania.

Az adózók számos kihívással szembesülnek az adóhatósággal történő elektronikus kapcsolattartás során: határidőket késnek le, hibásan vagy hiányosan adják be jogorvoslati kérelmeiket. A Deloitte Legal ügyvédjei összegyűjtötték a legfontosabb tanácsokat a sikeres elektronikus ügyintézéshez.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendkívül aktív volt az elmúlt hónapban: több, mint 5,5 milliárd forint bírságot szabott ki kartell és fogyasztóvédelmi ügyekben, határozataiban pedig számos új típusú jogsértésre hívta fel a figyelmet. A hatóság a legmagasabb bírsággal, 1,8 milliárd forinttal múlt heti határozatában egy vezető telekommunikációs céget büntetett.

Jelentősen csökkentek a számottevő késések a számlák kifizetésénél az idei első három negyedévben, a két hónapon túl megfizetett számlák értékének aránya 52, a három hónapon túl megfizetetteké pedig 60 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban - közölte a Bisnode Magyarország negyedéves elemzése alapján.

Az ipari szereplők és a lakosság egyaránt keresi a megoldásokat az éghajlatváltozásra és karbonsemlegesség elérésére. A vállalkozások egyre inkább előrehaladnak az ésszerű erőforrás-gazdálkodás kialakítása és a tiszta energiaforrások használata terén, a lakossági fogyasztók azonban nehezen mozdulnak: őket továbbra is hátráltatja a témakör komplexitása és költségvonzata – derül ki a Deloitte Resources 2019 tanulmányból.

Fontos és jelentős változások jönnek európai uniós szinten a vevői készletekkel kapcsolatban. Több egyszerűsítés is lesz, ezeknek azonban szigorúbb adminisztráció a velejárója.

Komoly bírsággal és akár szabadságvesztéssel is járhat, ha családi vállalkozások nem járnak el kellő alapossággal versenyjogi szempontból. Érdemes alaposan tájékozódni arról, hogy függetlenek-e egymástól a vállalatok, vagy egy vállalatcsoportban vannak. Előnnyel járhat az, ha egy csoport tagjaiként működnek a vállalkozások, de bírság esetén felelnek is egymásért - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

Bemutatta a digitalizált gazdaság adózási kihívásaira választ adó, lehetséges intézkedéseket összefoglaló tervezetét az OECD. A nemzetközi törekvések alapvető célja, hogy a digitális üzleti modellek útján elért nyereség arányos módon adóztathatóvá váljon a jövedelemszerzésben érintett valamennyi országban.  

Az eddigi szabályozás megváltoztatására volt szükség az Európai Bírósági ítélete miatt. A legfontosabb változás, hogy idén január 1-től már csak azon fuvarokat lehet áfa nélkül számlázni, amelyek közvetlenül a terméket exportáló vállalkozás részére nyújtanak.

Egyre jobban automatizálhatók az adókkal kapcsolatos adminisztrációs folyamatok, amivel ráadásul pénzt is spórolhatnak a cégek – írja a Deloitte.

A Deloitte legfrissebb közép-európai kockázati tőke bizalmi felmérésében félévente megkérdezett közép-európai tőkebefektetők szerint a gazdaság és a tőkepiac kedvező környezetet teremt az ügyleteknek, többségük nem számít a piac lassulására, így a közép-európai tőkebefektetési tevékenység továbbra is egészséges szinten mozog.

Növeli kutatás-fejlesztési kiadásait a közép-európai cégek többsége, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatok részéről – derül ki a Deloitte friss felméréséből. A legtöbb vállalkozás számára azon K+F tevékenységek beazonosítása jelenti a legnagyobb kihívást, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe.

Az idei felmérés egyértelműen negatív változást mutat az Y és Z generációk üzleti motivációról alkotott véleményével kapcsolatban a Deloitte Millennial Survey kutatása szerint.

A vállalatoknak meghatározó szerepük lesz abban, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan formálja át a társadalmat, ugyanakkor a felsővezetők közül kevesen vannak meggyőződve arról, hogy saját cégük teljesen felkészült arra, hogy éljen az Ipar 4.0 kínálta lehetőségekkel – többek között ez derül ki a Deloitte Insights kutatásából.

Képesek lesznek-e a vállalkozások megváltoztatni menedzsmentjük szemléletét annak érdekében, hogy a cégek társadalomban betöltött új szerepére tudjanak összpontosítani – talán ez a legfontosabb kérdés a Deloitte 2018-as Globális HR Trendekről szóló jelentése szerint.

Inspiráló, stratégiai gondolkodású, erős szakmai készségekkel rendelkező, 36-50 év közötti – ilyen vezetővel dolgoznának legszívesebben a még felsőfokú tanulmányaikat végző, illetve frissen diplomázott magyar diákok a Deloitte felmérése szerint.

A vállalkozások mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a jövő májusi határidőre teljes mértékben képes lesz megfelelni az új európai uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR követelményeinek – derül ki a Deloitte felméréséből. A cégek számára komoly kihívást jelent a felkészülés, azonban jelentős üzleti előnyöket is hozhat az átállás az új adatkezelési gyakorlatra.

A Dell Technologies és az Institute for the Future (IFTF) által ezen a nyáron közzétett, „Next Era of Human-Machine Partnership” (Az ember és gép közötti partnerség következő korszaka) című jelentés alapján a Dell Technologies vezetőit megosztják, hogy milyen módon segíti majd elő a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság, a dolgok internete és a felhő alapú számítástechnika a szervezetek és a mindennapi élet digitális átalakulását 2018-ban.

Az első félévben 5,7 milliárd dollár értékben árverezett el műtárgyakat a három legnagyobb aukciós ház, ami éves szinten 18 százalékos növekedést jelent. A magánvagyon-kezelők körében is egyre általánosabb, hogy műkincsekkel és ritkaságokkal kapcsolatos szolgáltatásokat is kínálnak, ráadásul a blockchain technológia újabb lökést adhat a piacnak.

Optimális esetben is 6-8 hónapot vehet igénybe az új európai uniós általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR) történő megfelelésre való felkészülés, így nincsenek könnyű helyzetben azok a vállalkozások, amelyek még nem kezdték meg a folyamatot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai cégek általában jogi, vagy informatikai projektként tekintenek a felkészülésre, pedig ennél jóval összetettebb feladatról van szó.

Magasabb fokozatra kapcsoltak a közép-európai régió leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozásai, a Deloitte CE Technology Fast 50 listán szereplő cégek 2013 és 2016 között átlagosan 1127 százalékkal növelték árbevételüket, ami rekordnak számít a rangsor történetében. Az 50-es listán ebben az évben két magyar cég is szerepel, a Starschema és a Hiflylabs, de a Rising Star kategóriában is találkozhatunk magyar vállalatokkal.

A családi vállalkozásokat érintő legkritikusabb kihívásokat sok esetben belső szervezeti problémák okozzák, derül ki a Deloitte nemzetközi, 268 családi vállalkozás jelenlegi és leendő vezetőjével végzett kutatásából.

Az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős mértékben érinti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok („SZIT”) jogi szabályozását is. Az ingatlanpiaci felfutásban részesedni kívánó kisbefektetők számára új lehetőség jelenik meg: a SZIT jól kiegészítheti a befektetési portfóliójukat az ingatlanalapok mellett.