Az eddigi szabályozás megváltoztatására volt szükség az Európai Bírósági ítélete miatt. A legfontosabb változás, hogy idén január 1-től már csak azon fuvarokat lehet áfa nélkül számlázni, amelyek közvetlenül a terméket exportáló vállalkozás részére nyújtanak.

Egyre jobban automatizálhatók az adókkal kapcsolatos adminisztrációs folyamatok, amivel ráadásul pénzt is spórolhatnak a cégek – írja a Deloitte.

A Deloitte legfrissebb közép-európai kockázati tőke bizalmi felmérésében félévente megkérdezett közép-európai tőkebefektetők szerint a gazdaság és a tőkepiac kedvező környezetet teremt az ügyleteknek, többségük nem számít a piac lassulására, így a közép-európai tőkebefektetési tevékenység továbbra is egészséges szinten mozog.

Növeli kutatás-fejlesztési kiadásait a közép-európai cégek többsége, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatok részéről – derül ki a Deloitte friss felméréséből. A legtöbb vállalkozás számára azon K+F tevékenységek beazonosítása jelenti a legnagyobb kihívást, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe.

Az idei felmérés egyértelműen negatív változást mutat az Y és Z generációk üzleti motivációról alkotott véleményével kapcsolatban a Deloitte Millennial Survey kutatása szerint.

A vállalatoknak meghatározó szerepük lesz abban, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan formálja át a társadalmat, ugyanakkor a felsővezetők közül kevesen vannak meggyőződve arról, hogy saját cégük teljesen felkészült arra, hogy éljen az Ipar 4.0 kínálta lehetőségekkel – többek között ez derül ki a Deloitte Insights kutatásából.

Képesek lesznek-e a vállalkozások megváltoztatni menedzsmentjük szemléletét annak érdekében, hogy a cégek társadalomban betöltött új szerepére tudjanak összpontosítani – talán ez a legfontosabb kérdés a Deloitte 2018-as Globális HR Trendekről szóló jelentése szerint.

Inspiráló, stratégiai gondolkodású, erős szakmai készségekkel rendelkező, 36-50 év közötti – ilyen vezetővel dolgoznának legszívesebben a még felsőfokú tanulmányaikat végző, illetve frissen diplomázott magyar diákok a Deloitte felmérése szerint.

A vállalkozások mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a jövő májusi határidőre teljes mértékben képes lesz megfelelni az új európai uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR követelményeinek – derül ki a Deloitte felméréséből. A cégek számára komoly kihívást jelent a felkészülés, azonban jelentős üzleti előnyöket is hozhat az átállás az új adatkezelési gyakorlatra.

A Dell Technologies és az Institute for the Future (IFTF) által ezen a nyáron közzétett, „Next Era of Human-Machine Partnership” (Az ember és gép közötti partnerség következő korszaka) című jelentés alapján a Dell Technologies vezetőit megosztják, hogy milyen módon segíti majd elő a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság, a dolgok internete és a felhő alapú számítástechnika a szervezetek és a mindennapi élet digitális átalakulását 2018-ban.

Az első félévben 5,7 milliárd dollár értékben árverezett el műtárgyakat a három legnagyobb aukciós ház, ami éves szinten 18 százalékos növekedést jelent. A magánvagyon-kezelők körében is egyre általánosabb, hogy műkincsekkel és ritkaságokkal kapcsolatos szolgáltatásokat is kínálnak, ráadásul a blockchain technológia újabb lökést adhat a piacnak.

Optimális esetben is 6-8 hónapot vehet igénybe az új európai uniós általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR) történő megfelelésre való felkészülés, így nincsenek könnyű helyzetben azok a vállalkozások, amelyek még nem kezdték meg a folyamatot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai cégek általában jogi, vagy informatikai projektként tekintenek a felkészülésre, pedig ennél jóval összetettebb feladatról van szó.

Magasabb fokozatra kapcsoltak a közép-európai régió leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozásai, a Deloitte CE Technology Fast 50 listán szereplő cégek 2013 és 2016 között átlagosan 1127 százalékkal növelték árbevételüket, ami rekordnak számít a rangsor történetében. Az 50-es listán ebben az évben két magyar cég is szerepel, a Starschema és a Hiflylabs, de a Rising Star kategóriában is találkozhatunk magyar vállalatokkal.

A családi vállalkozásokat érintő legkritikusabb kihívásokat sok esetben belső szervezeti problémák okozzák, derül ki a Deloitte nemzetközi, 268 családi vállalkozás jelenlegi és leendő vezetőjével végzett kutatásából.

Az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős mértékben érinti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok („SZIT”) jogi szabályozását is. Az ingatlanpiaci felfutásban részesedni kívánó kisbefektetők számára új lehetőség jelenik meg: a SZIT jól kiegészítheti a befektetési portfóliójukat az ingatlanalapok mellett.

Magyarország vidéki nagyvárosainak szerepe az ország hosszú távú társadalmi és gazdasági céljainak elérésében megkérdőjelezhetetlen: e városok központi szerepet töltenek be szűkebb régiójuk életében. Egyrészt ők tudják a kedvező helyi munkafeltételek ösztönzése és az élhető városi környezet kialakítása révén odavonzani, illetve helyben tartani a jól képzett szakembereket és megállítani, akár megfordítani a fiatalok elvándorlását. Másrészt átgondoltan megtervezett infrastruktúrával és magas színvonalú oktatási feltételekkel ők tudják biztosítani a nagyvállalatoknak a megtelepedés feltételeit - olvasható a Deloitte közleményében.

Miképpen gondolkoznak a társaságok az IFRS-re (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard) való áttérésről, és annak időzítéséről? Mely tényezőket tartják a legnagyobb kihívásoknak? Friss felmérésében a Deloitte ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.

A magyar biztosítási szakmában dolgozókat komoly kihívás elé állította az etikus életbiztosítás koncepciója, ami a korábbinál ügyfélorientáltabb és költséghatékonyabb biztosítói működés kialakítását célozta meg. A Deloitte szakértője összefoglalja az etikus életbiztosítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és előnyöket, egyúttal bemutat egyes regionális példákat is.

A hazánkban működő szolgáltató központok (shared service center, SSC) kedvelik Magyarországot, többségük a magyarországi működésének további kiterjesztését tervezi. A Deloitte, SSC-k körében készült felmérésének eredményei rávilágítanak a növekedéshez és a munkaerő megtartásához szükséges, legfontosabb jövőbeni tényezőkre, valamint a kormánnyal, az önkormányzatokkal és az oktatási intézményekkel való szakmai együttműködés kiemelt fontosságára.

A NAV a vállalkozásokat 2016. első negyedévét követően negyedévente minősíti, és meghatározott esetben megbízható adózók vagy kockázatos adózók közé sorolja be azokat. Az adózás során történő, önkéntes jogkövetés ösztönzésére a megbízható adózók számára bizonyos előnyöket biztosítanak, amelyek javítják a megbízható adózók likviditási helyzetét, és ezen keresztül gyorsítják a pénzügyi folyamataikat, segítik a működésüket.

A digitális forradalomnak és a most zajló demográfiai, társadalmi, politikai és gazdasági átalakulások kihívásainak megfelelő vállalati működési modell kialakítását tartja a legfontosabbnak a vállalati és a HR vezetők 90%-a. A Deloitte, a Humán erőforrás trendek című legfrissebb felmérésének tanulságai alapján a vállalatoknak át kell gondolniuk szervezeti felépítésüket, utánpótlás és HR-stratégiáikat, ha lépést akarnak tartani a piacot átformáló trendekkel.

Mára a fiatal munkaerő kevésbé hajlamos elhagyni a munkahely nyújtotta biztonságot, de jobban aggasztja őket a geopolitikai és országos konfliktusokból adódó bizonytalanság, miközben – különösen a fejlett országokban – borúlátóbbak is a jövőbeli kilátásaikat illetően. Azonban tenni is hajlandóak egy jobb világért és a kirekesztettekért, és a döntéshozóktól is elvárják ezt: túlnyomó részük szerint a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kellene hagyatkozni – derül ki a Deloitte Y generációsok körében végzett felméréséből.

A kelet-közép-európai térségben a nem teljesítő banki hitelek (angolul non-performing loans, NPL) állománya a vonzó makrogazdasági környezet hatására 2015-ben 49 milliárd euróra csökkent - mondta Bíró Balázs, a Deloitte portfóliókezelési-tanácsadási szolgáltatások közép-kelet-európai vezető partnere a cég csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Egyre olcsóbban lehet egyre komplexebb kibertámadásokat indítani. Ha eszetlenül klikkelgetünk mindenféle gyanús honlapra és spamre, a mi gépünk is eszközzé válhat az e-bűnözők kezében, anélkül, hogy tudnánk róla. A jogrend áldozatnak fogja elismerni a számítógép tulajdonosát, nem tettestársnak - derült ki többek között a a Deloitte etikus hekkereinek vezetőjével beszélgetve.

Két egymást követő évben is a leggyorsabban fejlődő közép-európai technológiai cégek közé került a GPS-es nyomkövetéssel foglalkozó iData Kft, akik tavaly a 17., idén a 28. helyet szerezték meg a Deloitte Technology Fast 50 listán.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által március elején közzétett jogszabálytervezet alapján jelentős változások lehetnek a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség, azaz a transzferár-dokumentációk vonatkozásában. A jogszabálytervezet alapján a szövegpontosítások mellett tartalmi változások is várhatóak – hívta fel a figyelmet Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere.

Jó ár, jó minőségű, testreszabott szolgáltatások, korrekt kiszolgálás! A Deloitte friss felmérése szerint e tényezők még akkor is befolyásolják azt, hogy valaki hűséges marad-e bankjához, ha maguk az ügyfelek nem is mindig ismerik fel, hogy hatnak döntéseikre.

Közeleg a beszámolókészítés határideje a naptári évnek megfelelő üzleti ciklussal rendelkező cégek számára. A cégvezetők és tulajdonosok joggal várják el, hogy a beszámoló elkészítése és annak auditálása során ne érje őket meglepetés, az eredmény-elvárások az előzetes terveknek megfelelően teljesüljenek. A megváltozott gazdasági környezetben jelentősen nőtt azonban annak a kockázata, hogy a vállalatok csak ebben az időszakban szembesülnek olyan kedvezőtlen hírekkel, amelyek számviteli értelemben vett kezelése az év során könnyebb lehetett volna.

A Deloitte 2011-ben is várja a technológiai szektor vállalatainak jelentkezését a terület leggyorsabban fejlődő cégeit rangsoroló, közép-európai „Technology Fast 50" versenyre. A regionális megmérettetésre immár tizenkettedik alkalommal kerül sor - a vállalatok idén még július 15-ig jelentkezhetnek.

Közép-Európa kockázatitőke-befektetői óvatosan bizakodóak, ami a Deloitte felmérése szerint egyrészt annak tudható be, hogy a megkérdezettek személyes tapasztalata alapján a régióban egyre inkább élénkül a befektetési tevékenység, másrészt annak, hogy a kockázatitőke-befektetési tevékenység szempontjából aktív országokban (például Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában) komolynak nevezhető GDP-növekedés figyelhető meg.

Egyelőre kevés érzékelhető lehetőséget jelent a hazai feltörekvő középvállalatok (FKV) számára az Európai Unió által létrehozott, kifejezetten a kis- és közepes vállalatokat (KKV) célzó intézkedéscsomag, a Small Business Act - közölte hétfőn a Deloitte Zrt. az MTI-vel. A kutatás és fejlesztési (K+F) adókedvezményekkel és a K+F tevékenység megítélésével kapcsolatos bizonytalanságok miatt sok vállalkozás a meglévő kedvezményekkel sem él.

Az IFUA Horváth & Partners sajnálattal veszi tudomásul, hogy az elhíresült Papcsák-lista összeállítása után Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos immár másodszor hozza olyan állításokkal összefüggésbe az IFUA nevét, ami a cég jó hírnevének megrontására alkalmas. A Deloitte is cáfol.

A magyar vállalatok régiós összehasonlításban nem teljesítettek rosszul a tavalyi válságos évben az árbevételt tekintve, e mutató alapján a hazai cégek esetében jellemzően kisebb volt a visszaesés a régiós átlagnál - áll a Deloitte csütörtökön ismertetett felmérésében, amit a régió 500 legnagyobb vállalatáról készített.

Az EU Gateway Program 2008. júniusában indult, célja, hogy professzionális, személyre szabott tanácsadással és szolgáltatásokkal segítse azokat az Európai Unió tagországaiban működő vállalkozásokat, melyek a Japánban illetve Dél-Koreában történő üzleti megjelenésben potenciális lehetőséget látnak. A program lehetőséget kínál egy üzleti héten történő részvételre a célország(ok)ban. - írja Deloitte közleményében.

A Deloitte Magyarország idén is meghirdeti a Közép-európai Környezeti Jelentés Díjat (Central European Environmental Reporting Award, CE ERA), népszerű nevén Zöld Béka Díjat. A díjra Közép-Európa bármely országában bejegyzett vállalat pályázhat, függetlenül az üzleti szektortól, amelyben tevékenykedik, vagy a foglalkoztatottak számától, és attól, hogy éves jelentése részeként, vagy külön környezeti illetve fenntarthatósági jelentésben mutatja be környezeti teljesítményét.

Nemzetközi szinten is kiemelkedő a hazai, kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények köre. A vállalatok ilyen jellegű költségeiket több adónemben is érvényesíthetik, leírhatják, 2010-ben ráadásul tovább bővült a lehetőségek köre, hiszen immár a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével. A tapasztalatok szerint sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető kedvezményekkel, mert nem ismeri azokat. - írta a Deloitte elemzésében.

A Deloitte „Business Sentiment Index" régiós vállalati felmérésének tanúsága szerint a közép-európai vállalatvezetők egyre bizakodóbban ítélik meg vállalataik rövid távú kilátásait.

A kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységgel összefüggő költségeiket több adónemben is leírhatják a magyar vállalkozások, ám a gyakorlatban többségük nem él ezekkel a lehetőségekkel, mivel nem ismerik pontosan az erre vonatkozó jogszabályokat, sőt gyakran a vállalatuk által végzett k+f tevékenység mértékéről sincs pontos képük - állítja a Deloitte Zrt. adószakértője.

Jóllehet Közép-Európát 2009 elején még a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette, a nemzeti kormányok, az Európai Unió, különböző nemzetközi szervezetek, valamint a régió vezető vállalatainak szigorú intézkedései eredményeként a régió mára eltávolodott a szakadék szélétől. Ez a legfontosabb következtetése a Deloitte idei Régiós 500 jelentésének, amely a térség 500 legnagyobb vállalatának rangsorolása mellett vezető közgazdászok, akadémikusok és más szakértők véleményének felhasználásával készült.

A Deloitte kockázati tőke bizalmi indexe végre a várva várt optimizmus jeleit tükrözi a kockázati tőke szakemberek körében, hiszen az index a fél évvel ezelőtti mélyponthoz képest 30 ponttal emelkedett, ami a vállalati felvásárlások (M&A) piaca helyreállásának korai jeleként értelmezhető a közép-európai régióban.  A jövőbeli gazdasági klíma azonban még mindig aggodalomra ad okot - vélik a szakemberek.

A finanszírozáshoz jutás lehetőségei rendkívül korlátozottak, a jelenlegi helyzetben a szinte egyetlen kapaszkodót továbbra is a gazdaságösztönzésbe bevont uniós források jelentik a vállalatok számára. Még az alapvetően bíztató kilátásokkal rendelkező közepes vállalkozások is eleshetnek az így elérhető forrásoktól, ha képtelenek hiteles pénzügyi terveket bemutatni a finanszírozásban részt vevő bankoknak. Ez olyan luxus, amit a jelenlegi környezetben csak kevesen engedhetnek meg maguknak - hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

Nem tartalmaz újdonságokat a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest az adótörvények átalakítására vonatkozó törvényjavaslat. A jelenlegi tervezet előnyösebb átmeneti rendelkezéseket határoz meg egyes ÁFA-ügyletekre vonatkozóan, viszont a táppénz-szabályok módosítása például lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, ami kvázi járulékemelésnek is felfogható. Elkerülhetetlen továbbá az ÁFA törvény idei újabb módosítása - vélik a Deloitte szakértői.

Közel ezermilliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államokban tavaly, egyetlen év alatt a vállalati csalások és visszaélések. Furcsa, de ez arányait tekintve mégis jónak mondható, hiszen számos ország esetében még csak hozzávetőlegesen sem ismert e károk mértéke, többek között a hatékony vállalati belső ellenőrzés hiánya miatt. A Deloitte összeállította a legfontosabb üzleti szempontokat, amelyek a független belső ellenőrzés bevezetése mellett szólnak.

Az elmúlt hónapokban a forint árfolyama mintegy 20 százalékot gyengült a legfontosabb devizákhoz képest. A vállalatok számára a devizaárfolyam ingadozása kockázatokat rejt, amely nagy mértékű hullámzás esetén drasztikus hatással is lehet az üzleti tervekre és akár komoly veszteséget is okozhat a vállalatok számára. Ezen kockázatok kivédésére azonban sok esetben előre fel lehet készülni, és ezt még most sem késő elkezdeni -figyelmeztet a Deloitte.

A Deloitte azt vizsgálta, hogy a válság negatív hatásait az egyes országok milyen adóintézkedésekkel igyekeztek tompítani. A Tax responses to the global economic crisis című tanulmány több mint ötven ország kormányzati adóintézkedéseit elemezte világszerte - ezeket összegezve kiderül, a változtatások kevés kivételtől eltekintve mindenhol az adók csökkenését eredményezték.

A globális válság arra sarkallja a vállalkozásokat, hogy sorban újragondolják, és felülvizsgálják pénzügyi terveiket. Fontos szerephez juthat ebben a folyamatban a tervezési és megtakarítási lehetőségek feltérképezése, de az adófizetés gyakorlatához kapcsolódó folyamatok ésszerűsítése is, ami a hatékonyságnövelés, és a profitabilitás megőrzésének egyik alapvető eszköze lehet - véli a Deloitte.

A világméretű gazdasági válság hatásaként a legtöbb, korábban világos fejlődési tervekkel és ígéretes növekedéssel számoló közepes méretű vállalat szembesül azzal, hogy a további növekedéshez, illetve sok esetben a működés fenntartásához sem képes biztosítani elegendő finanszírozást. A jelenlegi globális forrás- és hitelszűke közepette kiemelkedő szerep juthat az uniós (társ)finanszírozású pályázatoknak a gazdaságfejlesztésben, és ezen belül is különösen a (kis-) és középvállalati réteg megerősödésének támogatásában. - állítja Bodor Kornél, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok csoportjának vezetője és Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. EU-tanácsadási üzletágának igazgatója.

A Deloitte Könyvvizsgálói üzletága összeállított egy tíz elemű szempontrendszert, amelynek alapján a vállalkozásoknak érdemes felülvizsgálniuk a működésüket a megváltozott pénzügyi és gazdasági környezetben. A felülvizsgálat alkalmas arra, hogy a cégek felmérjék a helyzet negatív hatásaival szembeni érzékenységüket, hiszen kiderül, hogy a vállalatoknak mely területeken kell lépniük. Megfelelő túlélési stratégia kidolgozásával pedig a negatív hatásokat minimalizálhatják, vagyis ahelyett, hogy a csodát várják, cselekvéssel komoly versenyelőnyökhöz is juthatnak.