A világjárvány gazdaságra gyakorolt hatását tekintve elmondható, hogy a munkáltatók számottevő része munkaerőhiánnyal és a munkaerő megtartás problémájával küzd. A probléma enyhítésében segíthetnek az olyan típusú juttatások, amelyek adómentesen vagy kedvezményesen nyújthatók a munkavállalók számára. Ilyen lehet többek között a munkásszállás biztosítása.

Melyik volt a legsikeresebb 250 kiskereskedelmi vállalkozás az előző üzleti évben a világon és miért? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Deloitte tanácsadócég Global Powers of Retailing összeállítása, amely földrajzi térségekre és szektorokra lebontva vizsgálta a társaságok teljesítményét. A 250 legnagyobb kiskereskedelmi cég között sokféle méretű és nemzetiségű társaságot találunk, ám az mindegyikükben közös, hogy sikeresen alkalmazkodtak a koronavírus járvány teremtette új körülményekhez és a megváltozott fogyasztói magatartáshoz.

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene tavaly áprilisban 10 százalékkal csökkent 2019 áprilisához képest. Ezzel egy évek óta tartó, felfelé ívelő trend tört meg a szektorban, elérve a mélypontot. A csökkenést teljes egészében a járványhelyzet okozta, és az egyes országrészeket eltérően érintette: míg a fővárosban és környékén, illetve a nyugati országrészben csökkent, addig egyes keleti járásokban kisebb mértékben bővült a forgalom. Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmi volumene ugyan tartotta magát, de a nem élelmiszer-kiskereskedelem, illetve különösen a gépjármű- és járműalkatrész üzletek eladásai drasztikusan csökkentek.

Tovább robogott az európai lakáspiac a világjárvány alatt: a Deloitte Property Index felmérésében vizsgált 24 főváros közül 2020-ban csupán az olasz fővárosban csökkentek az új építésű lakások árai, és ismét Párizs lett a legdrágább európai főváros.

Turbulens időszaknak tekinthető a 2021-es év a nemzetközi adózás területén. Június elején a világ hét vezető ipari hatalma (G7) pénzügyminisztereinek találkozóján megállapodás született egy minimum 15 százalékos globális társasági minimumadó támogatásáról.

Mérföldkőnek számító megállapodás született június 5-én a világ hét vezető ipari hatalma (G7) pénzügyminisztereinek találkozóján, miszerint a G7 országok támogatják egy 15 százalékos globális társasági minimumadó létrehozását.

Megszűnés nélkül, jogi személyiségét megőrizve változtathat társasági formáján és helyezheti át a székhelyét is valamelyik uniós tagállamba egy magyar kft. vagy zrt. A lépésre egy tavaly óta hatályos uniós irányelv ad lehetőséget, amely jelentős újításokat hoz a társasági jogban. Az irányelvet legkésőbb 2023. január 31-től kell alkalmazni Magyarországon is.

Három éve lépett hatályba az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). A vállalkozások, tartva a kilátásba helyezett bírság extrém magas összegétől, nagy lendülettel igyekeztek megfelelni a szabályoknak, ám az elmúlt években mintha ez a tendencia alább hagyott volna. Az adatvédelmi keretrendszer szabályozásában vannak még hiányosságok, miközben egy-egy adatvédelmi incidens komoly anyagi-, és presztízsveszteséggel jár. Vajon mennyire érettek most a vállalkozások adatvédelmi szempontból?

A pénzügyi szolgáltató szektor bizonyos szerkezeti sajátosságok miatt az új belépőkkel szemben a már piacon lévő vállalatoknak kedvez: a magas működési költségek, a viszonylag alacsony profitráták, a bonyolult törvényi szabályozás, és a bizalom nagy szerepe mind megnehezíti a kihívók helyzetét, mivel egyfajta természetes versenykorlátozó tényezőként hat.

A történelem során 2021-ben először haladja meg a 4 ezer milliárd dollárt a nagyvállalatok IT működésre és fejlesztésre fordított kiadása. Négy olyan ország van csupán, ahol a nominális nemzeti össztermék meghaladja ezt az összeget: az USA, Kína, Japán és Németország.

Akit több országhoz köt a munkája, a családja, az életvitele, annak jövedelemadózása több ország adószabályait is érintheti: számukra bonyolult lehet annak tisztázása, hogy melyik országban, melyik jövedelem után és mennyi kell adót fizetni. Azonban a szövevényes szabályozási háttér ellenére is érdemes a józan észre hallgatni: ha rendkívül előnyösnek látszik valamely megoldás, akkor javasolt alaposabban körüljárni a kockázatokat.

A globális és regionális csökkenés ellenére a hazai tranzakciós piac 2020-ban is növekedni tudott a tranzakciók számát tekintve. A Deloitte hazai piacot vizsgáló M&A piaci tanulmányából az is kiderül, hogy Magyarországon a tavalyi évben a legerősebb tranzakciós aktivitást a fogyasztói, a pénzügyi és az energia ágazatokban mérték.

Az önvezető funkciótól kezdve az elektromobilitásig az autógyártás forradalmi változások előtt áll. Hogyan alakítják át a gazdasági, politikai és technológiai tényezők az iparágat a következő évtizedben? Milyen hatással lesz mindez a beszállítók tevékenységére?

A pandémia a vállalkozásokhoz hasonlóan az őket ellenőrző adóhatóságok működését is komolyan érintette. Az OECD Adóigazgatás Fóruma több, mint 30 ország, köztük Magyarország adóhatóságának részvételével készített egy felmérést a kérdésekről. A legfontosabb megállapításokat a Deloitte tanácsadócég szakértői gyűjtötték össze.

Az Európai Unió Parlamentje és az Európai Unió Tanácsa nemrégiben beterjesztette javaslatát egy olyan új uniós jogszabálytervezettel kapcsolatban, amely az egyes országokban megfizetett társasági adóval kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát írná elő bizonyos vállalkozásoknak és vállalatcsoportoknak. 

A vállalatoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy kapcsolt vállalkozásaik között hogyan árazzák termékeiket és szolgáltatásaikat, mivel 2020-ban az erre vonatkozó vizsgálatok 73 százaléka adóhiány megállapításával zárult.

Az európai fogyasztók többet rendelnek az internetről és igyekeznek minél gyakrabban helyben vásárolni – derült ki az Európai Bizottság felméréséből, melyben 23 gazdasági ágazatban mérték fel a fogyasztói tapasztalatokat a COVID-19 járvány idején.

A munka világa a pandémia hatására végérvényesen és visszafordíthatatlanul megváltozik. 2020-ban munkaadó és munkavállaló egyaránt ízelítőt kapott a változás fő irányaiból. E tapasztalatok alapján idén fenntartható módon kell újraértelmezni és tudatosan alakítani a munka világát. A Deloitte HR tanácsadási üzletága ebben a témában indította útjára „Accelerated Future of Work Series” címmel online eseménysorozatát. A legutóbbi alkalommal a szakértők arra keresték a választ, hogyan érdemes alakítani a munkavégzés új normáit.

A világjárvány gazdasági hatásai új kihívásokkal szembesítették a vállalkozásokat világszerte. A transzferárazás és ennek nyilvántartása többletfeladatot ró a vállalkozásokra, az adóhatóság azonban kiemelt ellenőrzési területként kezeli, ezért érdemes körültekintően eljárni.

Egyre többen tartanak fizetésképtelenségi hullámtól a világjárvány gazdasági hatásai miatt az európai országokban. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett szektorokban ez akár 30 százalékos is lehet. Ezért most kiemelkedő szerepe van a kockázatminimalizálásnak, amelyben a partner cégek rendszeres monitoringja, és a körülményekhez igazodó szerződés kialakítása egyaránt fontos.

Az Európai Unió új pénzügyi ciklusában továbbra is jelentős súlya lesz a közlekedésfejlesztési támogatásoknak, és főként a fenntartható közlekedésre való átállás elősegítésének. 

Hazai HR és IT szakértői körben egyre gyakrabban merül fel az igény a szervezet által alkalmazott HR informatikai megoldások továbbfejlesztése, vagy új rendszer bevezetése iránt, de kevés olyan információforrás van, ami hiteles támpontot ad egy HR IT rendszer kiválasztásakor felmerülő kérdések megválaszolásához.

A világjárvány gazdasági hatásai miatt fizetésképtelenségi hullám söpörhet végig az európai vállalkozások között. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett ágazatokban akár a cégek 30 százaléka is érintett lehet. Nem nehéz belátni, hogy a partnerei fizetésképtelenségéből eredő kockázatokat minden vállalkozásnak minimalizálnia kell.

A pandémia okozta változások miatt a cégvezetők többsége már úgy véli, hogy alapjaiban kell átalakítani a munkavégzést, míg korábban csak harmaduk gondolta így – derült ki a Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek 2021 felméréséből. A COVID-19 által teremtett helyzetben az ambiciózus hozzáállást képviselő szervezetek tudtak sikeresebbek lenni. A tanulmány bemutatja azt az 5 trendet, amelyek leginkább alakíthatják a munka világát a jövőben.

A COVID-19 miatt megjelenő online megoldások használatával a lakosság digitális érettsége hatalmasat fejlődött. Azonban az emberek továbblépnének: szeretnék, ha az online interakciók sokkal emberközpontúbbak lennének.

Nem teljesült az OECD 2020 végére kitűzött célja, hiszen a nemzetközi konszenzus a két pillérként emlegetett – globális adórendszer átalakítását célzó – koncepció kapcsán még várat magára. Az új amerikai elnök beiktatásával ismét lendületet vehet a folyamat, azonban egyes európai nemzetállamok is újra az önálló törekvések irányába mozdultak el. Ebben Franciaország jár az élen, hiszen 2020 végén kivetette a korábban felfüggesztett, francia digitális adót.

A statikus stratégiák ma már gyakran csalódást okoznak, versenyhátrányt jelentenek egy vállalat számára. Míg egyensúlyt kell teremteni az agilitás és stabilitás között, a módszerek és megoldások, informatikai eszközök olyan támogatást adnak, amit a cégvezetésnek ki kell aknázni a sikerhez. Ebben egyre nagyobb szerepet kapnak az informatikai vezetők, áll a Deloitte Tech Trends 2021 kiadványban, amely a sikeres végrehajtást szolgáló együttműködés 6 alappillérét is lefekteti.

Az OECD keretein belül működő Adóhatóságok Fóruma nemrégiben tartotta legutóbbi ülését, melynek eredményeképp jelent meg az adóhatósági működés legfrissebb irányait körvonalazó elképzelés, az ún. „Tax Administration 3.0”. A Fórum legutóbbi ülésének egyik fő célja, hogy az adóhatóságok együttműködését, valamint az adóhatósági gyakorlatot minél hatékonyabbá tegye és felzárkóztassa a globális gazdaság legfrissebb kihívásaihoz.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló, 2020. november 26-án kihirdetett törvény több ponton is megváltoztatta a számviteli törvényt. A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a vállalkozások számára.

Az adóhatósággal szemben nem érdemes jogvitát kezdeményezni – tartja a közvélekedés. Pedig a tét a legtöbb esetben nem kicsi.

Januártól változnak a kisadózó vállalkozásokra (KATA) vonatkozó szabályok. A legfontosabb változás, hogy jelentős adófizetési és adatszolgáltatási kötelezettséget ró a kisadózó vállalkozásokat szerződtető társaságokra is, ha azok egy évben 3 millió forintnál több bevételt juttatnak a kisadózó partnerüknek. Emellett az adóhatóság már 2020 második felében kiemelten ellenőrzi a KATA-s szerződéseket a leplezett munkaviszonyokkal kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében.

A csoportos társasági adóalanyként regisztrálni kívánó vállalatcsoportoknak lehet fontos a mostani időszak. Ha egy cégcsoport 2021-től kezdődően élni szeretne ezzel a lehetőséggel, akkor november 1. és 20. között kérelmezheti az adóhatóságtól a csoportos adóalanyként történő nyilvántartásba vételt.

A kisadózókkal kötött szerződések és a béren kívüli juttatásként nyújtott utalványokkal kapcsolatos kötelezettségek vizsgálatára kiemelten fókuszál az adóhatóság. Erről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön tájékoztatást is adott ki.

A világ számos országában gyors és határozott intézkedésekkel reagáltak a COVID-19 okozta helyzetre. Ezeket az intézkedéseket szükséges volt meghozni a vírus terjedésének akadályozása érdekében, azonban mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egészségügyi válságból globális gazdasági recesszió alakuljon ki.

A második pénzforgalmi irányelv (PSD2) hatályba lépése óta az úgynevezett harmadik feles szolgáltatóktól nagyszámú visszajelzés és panasz érkezett az Európai Bankhatósághoz (EBA) a rendszer működésével kapcsolatban. Erre reagálva az EBA június elején tette közzé irányadó véleményét, mellyel azt szeretné segíteni, hogy a harmadik feles szolgáltatók innovatív megoldásai minél előbb elérhetőek legyenek a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei számára. Dr. Herce Zoltán, a Deloitte és Dr. Réti Bálint, a Péntech Solutions tanácsadó szakértője összegyűjtötték, melyek a legfőbb problémák, és az EBA szerint hogyan lehet azokat mindenki számára megnyugtatóan megoldani.

A Deloitte legfrissebb kutatása szerint tíz válaszadó közül csaknem kilenc számít arra, hogy 2020-ban csökken az ingatlanpiaci aktivitás. Idén január és április között radikálisan változott a szektor szereplőinek vélekedése.

Bár a második pénzforgalmi irányelv igen komoly változásokat hozott, és a hatálybalépés óta sok új lehetőség nyílt meg, a körülmények és fejlesztési hiányosságok miatt azonban technikai nehézségekbe, kényelmetlenségekbe ütközhetnek azok, akik harmadik feles szolgáltatón keresztül szeretnék elérni bankszámlájukat. Az EBA ezért a számlavezető intézeteket sürgeti cselekvésre.

A járványügyi helyzet miatti távolságtartás, valamint a személyes érintkezések hiánya miatt számos olyan helyzettel kell szembesülniük a vállalkozásoknak, amelyek kérdéseket vethetnek fel és akár kockázatot is jelenthetnek az általános forgalmi adóval kapcsolatban, legyen szó például a kiszállítás igazolásáról közösségi ügyletek esetén, a papír alapú számlák elektronikus továbbításáról, vagy akár behajthatatlan követelések kapcsán az elektronikus úton közölt fizetési felszólításról.

A koronavírus okozta gazdasági visszaesés következtében sok vállalkozás küzd likviditási problémákkal, ami a behajthatatlan követelések számának növekedését okozhatja. Az emiatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára ugyanakkor rendkívül fontos lehet, hogy az adóhatóságtól legalább a behajthatatlan követelések áfáját vissza tudják igényelni.

A világjárvány okozta jelenlegi helyzetben a legtöbb magántulajdonú gazdasági szereplőnek is teljesen váratlan és újfajta kihívásokkal kell szembenéznie. A jelenség veszélyeztetheti a korábban sikeresen működő családi vállalkozások fennmaradását is. Bizonytalan környezetben azonban segítséget jelenthet a “Zoom out/Zoom in” megközelítés. A módszer lényege egy folyamatos reflexió alkalmazása, ami különösen családi vállalkozások számára lehet rendkívül hatékony eszköz az üzleti stratégia kialakításában.

A koronavírus-járvány következtében példátlan gyorsasággal születtek meg új jogszabályok és változtak meg az adózással kapcsolatos gyakorlatok. A kormányrendeletek többek között rugalmasabb határidőkkel és az adótartozás mérséklésének lehetőségével könnyítenek az adózók helyzetén. A kedvezmények érvényesítéséhez azonban szigorú előfeltételeket szükséges teljesíteni.

Az OECD Transzferár Irányelvek év elején megjelent X. fejezete a pénzügyi tranzakciók transzferárazásával kapcsolatban tartalmaz iránymutatásokat, azonban értelmezése számos kérdést vethet fel a cégek számára. A Deloitte transzferár szakértőinek segítségével összefoglalta az új fejezettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A magánszemélyeknek a koronavírus járvány okozta veszélyhelyzet ellenére is a megszokott határidőig, azaz 2020. május 20-ig kell beadniuk személyi jövedelemadó bevallásukat a 2019-ben szerzett jövedelmükről.

A világjárvány jelentősen befolyásolta az üzleti ingatlanokat használó vállalatok működését és ezen keresztül az üzleti ingatlanok értékeltségét. Szinte az egyik napról a másikra vált nyilvánvalóvá, hogy a legtöbb ingatlankategóriában miként romlottak az üzleti kilátások. A gazdaság megtorpanása ugyanakkor eltérő módon és mértékben hatott az egyes ingatlanszegmensekre. Általánosságban megállapítható ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzet sok tekintetben különbözik a 2008-astól. A vállalkozások pénzügyileg erősebbek, a bankszektor egészségesebb, a válság kezdetekor a munkanélküliség alacsony szinten állt és a világban korszerűbb az alkalmazott technológia. 

Pár hónapja még elképzelhetetlennek tűnő hatást gyakorol napjaink gazdaságára a világméretű járvány. A kereslet csökkenése, a gyártási és logisztikai folyamatok megszakítása a globális ellátási láncok jövedelmezőségére is negatívan hat – vélik a Deloitte szakértői.

A hazai társaságok üzletmenet-folytonossági (BCP) felkészültségére vonatkozóan, a COVID-19 helyzet kezelése kapcsán végzett nem reprezentatív kérdőíves felmérést a Deloitte. A fő tanulságok a következők: a pénzügyi szektor és az élelmiszeripar hamarabb tudott lépni, mint más iparágak, a munkaszervezési és pszichológiai háttér biztosítása pedig nem ment gond nélkül.

A legsúlyosabban érintett ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni – áll a kormány rendeletében. Mi a helyzet azonban szerződésszegés esetén? Mi történik akkor, ha a felmondási tilalom időszaka alatt jár le a bérleti szerződés határozott időtartama? A Deloitte Legal a különböző lehetőségeket járta körül.

A globális koronavírus-járvány miatt bevezetett beutazási tilalmak, határlezárások, nyitvatartási korlátozások és karanténok jelentős hatással bírhatnak a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. Jogi szakértők az elmúlt időszakban a legtöbbet a vis maior kifejezéssel találkoztak ügyfeleik, partnereik részéről. Sok a félreértés ezzel kapcsolatban, a magyar jogrendben nem meghatározott kategória jelentését végső soron a bíróság hivatott meghatározni.