Közösségi adómentes termékértékesítés
A közösségi termékértékesítés adómentességének egyik fontos kritériuma, hogy az eladott termék elhagyja az ország területét. A kiszállítás, valamint a termék vevő általi átvételének igazolására az egyik leggyakrabban, az adóhatóság által elfogadott dokumentum a vevő által aláírt CMR fuvarokmány. A kialakult helyzetben azonban könnyen előfordulhat, hogy a felek elővigyázatosságból nem a CMR dokumentum aláírásával kívánják az áru átvételét dokumentálni, hanem valamilyen egyéb, elektronikus csatornán történő visszaigazolást használnak ilyen célra. Az is elképzelhető, hogy egy ilyen döntésre nem pusztán elővigyázatosságból, hanem a távmunka, valamint a postai kézbesítések korlátozásai miatt kényszerülnek a felek. Természetesen nem kizárt, hogy az adóhatóság a CMR-en kívül más, akár elektronikusan létrehozott dokumentumot is elfogad az adómentesség feltételeinek alátámasztására. Ugyanakkor ezt javasolt esetről-esetre mérlegelni és előzetesen megerősítést kérni az adóhatóságtól ezzel kapcsolatban.
Áfa-levonási jog tárgyi feltétele
A járványügyi helyzet érzékenyen érinti a papír alapú számlák továbbítását is a vevők részére. A távmunka következtében és a postai kézbesítések kiszámíthatatlansága miatt ugyanis sok vállalkozás az egyébként papír alapú számláit – nyomtatás, aláírás majd visszaszkennelést követően – emailen keresztül továbbítja a vevők részére valamilyen elektronikus, jellemzően PDF formátumban.
Ez a helyzet újból felszínre hozza azt a régóta bizonytalan kérdéskört, hogy vajon az ilyen módon befogadott számla milyen hatással van a vevő áfa-levonási jogára, megilleti-e egyáltalán ilyen esetekben, valamint szükséges-e a számla eredeti példányát később postai úton is eljuttatni a vevő részére? Továbbá, ezzel kapcsolatban az is felmerül, hogy a feleknek mennyiben kell megfelelniük az elektronikus számlázás, illetve archiválás speciális követelményeinek. „A hivatalos adóhatósági értelmezés szerint ugyanis, az emailben továbbított és a vevő által ilyen módon befogadott számla főszabályként elektronikus számlának minősül, kivéve például, ha a felek az elektronikusan megküldött dokumentumot csak tájékoztatás céljára szánják és a számla eredeti példánya postai úton is továbbításra kerül egy későbbi időpontban. A potenciális kockázatok elkerülése érdekében javasolt ezeket a helyzeteket is részletesen vizsgálni” – mondta el dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.
Adóalap-csökkentés behajthatatlan követelések jogcímén
Szintén további kihívások elé állíthatja az adózókat a járványügyi helyzet a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban. A behajthatatlanná vált követelések jogcímén történő adóalap-csökkentés kapcsán ugyanis az adózónak többek között bizonyítania kell azt, hogy minden tőle telhető intézkedést megtett a követelése behajtása érdekében. Így például a számlakibocsátó társaságnak igazolnia szükséges, hogy megfelelő tartalmú, tértivevényes fizetési felszólításokat küldött az adósának. Ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy miként kellene az adózónak eljárnia akkor, ha a járványügyi helyzetre tekintettel nem tudja, vagy nem tudta postai úton, tértivevénnyel megküldeni az adósának a fizetési felszólításokat.
Kézenfekvőnek tűnik ilyen esetekre a fizetési felszólítások elektronikus úton történő megküldése, ugyanakkor ezekben az esetekben az adózónak sokkal nagyobb körültekintéssel kell eljárni. Szükséges ugyanis alátámasztani, hogy például az az e-mail cím, amire a fizetési felszólításokat megküldte, a megküldéskor élő és az adóshoz tartozó e-mail cím volt. Abban az esetben, ha az adózó nem tudja megfelelően igazolni, hogy a fizetési felszólítások elektronikus úton történő megküldése során a megfelelő e-mail címre küldte ki a fizetési felszólításokat, úgy akár el is eshet a behajthatatlan követelések jogcímén történő későbbi adóalap-csökkentés lehetőségétől, sőt adott esetben az adóhatóság még jogosulatlan visszaigénylésnek is minősíthető az adózó adóalap-csökkentését, amely bírságkockázattal jár. „Emiatt mindenképpen célszerű egy olyan folyamatot kialakítani, amelynek eredményeképpen az adózó később igazolni tudja, hogy kellő körültekintéssel járt el a fizetési felszólítások elektronikus úton történő megküldése során, és amennyiben az adós a fizetési felszólításokat nem vette át, az neki fel nem róható okból történt” – tette hozzá Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
