A Deloitte „Business Sentiment Index" régiós vállalati felmérésének tanúsága szerint a közép-európai vállalatvezetők egyre bizakodóbban ítélik meg vállalataik rövid távú kilátásait.

A kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységgel összefüggő költségeiket több adónemben is leírhatják a magyar vállalkozások, ám a gyakorlatban többségük nem él ezekkel a lehetőségekkel, mivel nem ismerik pontosan az erre vonatkozó jogszabályokat, sőt gyakran a vállalatuk által végzett k+f tevékenység mértékéről sincs pontos képük - állítja a Deloitte Zrt. adószakértője.

Jóllehet Közép-Európát 2009 elején még a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette, a nemzeti kormányok, az Európai Unió, különböző nemzetközi szervezetek, valamint a régió vezető vállalatainak szigorú intézkedései eredményeként a régió mára eltávolodott a szakadék szélétől. Ez a legfontosabb következtetése a Deloitte idei Régiós 500 jelentésének, amely a térség 500 legnagyobb vállalatának rangsorolása mellett vezető közgazdászok, akadémikusok és más szakértők véleményének felhasználásával készült.

A Deloitte kockázati tőke bizalmi indexe végre a várva várt optimizmus jeleit tükrözi a kockázati tőke szakemberek körében, hiszen az index a fél évvel ezelőtti mélyponthoz képest 30 ponttal emelkedett, ami a vállalati felvásárlások (M&A) piaca helyreállásának korai jeleként értelmezhető a közép-európai régióban.  A jövőbeli gazdasági klíma azonban még mindig aggodalomra ad okot - vélik a szakemberek.

A finanszírozáshoz jutás lehetőségei rendkívül korlátozottak, a jelenlegi helyzetben a szinte egyetlen kapaszkodót továbbra is a gazdaságösztönzésbe bevont uniós források jelentik a vállalatok számára. Még az alapvetően bíztató kilátásokkal rendelkező közepes vállalkozások is eleshetnek az így elérhető forrásoktól, ha képtelenek hiteles pénzügyi terveket bemutatni a finanszírozásban részt vevő bankoknak. Ez olyan luxus, amit a jelenlegi környezetben csak kevesen engedhetnek meg maguknak - hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

Nem tartalmaz újdonságokat a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest az adótörvények átalakítására vonatkozó törvényjavaslat. A jelenlegi tervezet előnyösebb átmeneti rendelkezéseket határoz meg egyes ÁFA-ügyletekre vonatkozóan, viszont a táppénz-szabályok módosítása például lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, ami kvázi járulékemelésnek is felfogható. Elkerülhetetlen továbbá az ÁFA törvény idei újabb módosítása - vélik a Deloitte szakértői.

Közel ezermilliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államokban tavaly, egyetlen év alatt a vállalati csalások és visszaélések. Furcsa, de ez arányait tekintve mégis jónak mondható, hiszen számos ország esetében még csak hozzávetőlegesen sem ismert e károk mértéke, többek között a hatékony vállalati belső ellenőrzés hiánya miatt. A Deloitte összeállította a legfontosabb üzleti szempontokat, amelyek a független belső ellenőrzés bevezetése mellett szólnak.

Az elmúlt hónapokban a forint árfolyama mintegy 20 százalékot gyengült a legfontosabb devizákhoz képest. A vállalatok számára a devizaárfolyam ingadozása kockázatokat rejt, amely nagy mértékű hullámzás esetén drasztikus hatással is lehet az üzleti tervekre és akár komoly veszteséget is okozhat a vállalatok számára. Ezen kockázatok kivédésére azonban sok esetben előre fel lehet készülni, és ezt még most sem késő elkezdeni -figyelmeztet a Deloitte.

A Deloitte azt vizsgálta, hogy a válság negatív hatásait az egyes országok milyen adóintézkedésekkel igyekeztek tompítani. A Tax responses to the global economic crisis című tanulmány több mint ötven ország kormányzati adóintézkedéseit elemezte világszerte - ezeket összegezve kiderül, a változtatások kevés kivételtől eltekintve mindenhol az adók csökkenését eredményezték.

A globális válság arra sarkallja a vállalkozásokat, hogy sorban újragondolják, és felülvizsgálják pénzügyi terveiket. Fontos szerephez juthat ebben a folyamatban a tervezési és megtakarítási lehetőségek feltérképezése, de az adófizetés gyakorlatához kapcsolódó folyamatok ésszerűsítése is, ami a hatékonyságnövelés, és a profitabilitás megőrzésének egyik alapvető eszköze lehet - véli a Deloitte.

A világméretű gazdasági válság hatásaként a legtöbb, korábban világos fejlődési tervekkel és ígéretes növekedéssel számoló közepes méretű vállalat szembesül azzal, hogy a további növekedéshez, illetve sok esetben a működés fenntartásához sem képes biztosítani elegendő finanszírozást. A jelenlegi globális forrás- és hitelszűke közepette kiemelkedő szerep juthat az uniós (társ)finanszírozású pályázatoknak a gazdaságfejlesztésben, és ezen belül is különösen a (kis-) és középvállalati réteg megerősödésének támogatásában. - állítja Bodor Kornél, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok csoportjának vezetője és Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. EU-tanácsadási üzletágának igazgatója.

A Deloitte Könyvvizsgálói üzletága összeállított egy tíz elemű szempontrendszert, amelynek alapján a vállalkozásoknak érdemes felülvizsgálniuk a működésüket a megváltozott pénzügyi és gazdasági környezetben. A felülvizsgálat alkalmas arra, hogy a cégek felmérjék a helyzet negatív hatásaival szembeni érzékenységüket, hiszen kiderül, hogy a vállalatoknak mely területeken kell lépniük. Megfelelő túlélési stratégia kidolgozásával pedig a negatív hatásokat minimalizálhatják, vagyis ahelyett, hogy a csodát várják, cselekvéssel komoly versenyelőnyökhöz is juthatnak.

A Deloitte közzétette az Európát, a Közel-Kelet országait és Afrikát magában foglaló EMEA térség leggyorsabban fejlődő technológiai vállalatainak rangsorát. Az 500 leggyorsabban fejlődő cég közé idén 14 magyar vállalat is bejutott.

A bankközi hitelpiac lassan helyreáll, ám az biztos, hogy a fél évvel ezelőtti forrásbőséget egy jó ideig nem fogjuk tudni elérni - jelentette ki Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója a Piac és Profit által szervezett "Krízis és túlélés, A hazai cégek válasza a pénzügyi és gazdasági válságra" elnevezésű konferencián.

A megváltozott üzleti és pénzügyi környezetben számos új, az adófizetési kötelezettséget is érintő tényezővel kell számolnia a vállalkozásoknak, például a társasági adó, a szolidaritási adó és az ÁFA területén. A Deloitte összegyűjtötte azokat a szempontokat, amelyek a megváltozott környezetben hozzájárulhatnak a vállalkozások hatékony adótervezéséhez, és az új kihívások kezeléséhez.

Ez a harmadik egymást követő év, hogy a Deloitte közép-európai Technology Fast 50 versenyének díját a lengyel szoftverfejlesztő és integrátor, a Blue Media nyerte, amely lenyűgöző, tízezer százalék feletti növekedést produkált a vizsgált időszakban. A legjobb tíz közé idén két magyar cég, az Alerant Informatikai Zrt., és az Onlinet Kft. is bekerült.

Idén is átadták a Deloitte által létrehozott Közép-Európai Környezeti Jelentés (vagyis "Zöld Béka") Díj elismeréseit. A díjra a régió bármely országából, üzleti szektortól és az alkalmazottak számától függetlenül pályázhattak a vállalatok. Közülük választotta ki a zsűri az év legjobb környezeti-, vagy fenntarthatósági jelentését készítő cégét. A díjakat Szabó Imre Környezetvédelmi miniszter és Dr. Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója nyújtotta át az idei legjobbaknak.

A Pénzügyminisztérium által benyújtott 2009-es adótörvény-változásokról szóló jogszabálytervezet módosításainak egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása, és ezáltal a központi költségvetés bevételeinek növelése. A javaslat értelmében ezzel párhuzamosan jelentősen módosul a társasági adóra, a személyi jövedelemadóra és a járulékokra vonatkozó szabályozás, illetve az uniós kötelezettségnek megfelelően a szénre is kiterjesztik az energiaadót. A változásokat Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere foglalta össze.

A modern vállalatok számára kulcsfontosságú kérdés, hogy mindennapi működésük során a lehető legnagyobb hatékonyságra törekedjenek. Legyen szó kis- és közepes, vagy nagyvállalatokról, egy cég hosszú távon csak akkor tud fennmaradni a piacon, ha képes felismerni és kiiktatni a vállalaton belüli felesleges tevékenységeket. A hatékonyság növelésére számos módszer alkalmazható - az egyik ilyen a japán eredetű "20 keys", amely húsz alapvető vállalatvezetési és ésszerűsítési praktikával segíti a kitűzött célok elérését.