Ön jól jár az adóváltozásokkal?

Nem tartalmaz újdonságokat a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest az adótörvények átalakítására vonatkozó törvényjavaslat. A jelenlegi tervezet előnyösebb átmeneti rendelkezéseket határoz meg egyes ÁFA-ügyletekre vonatkozóan, viszont a táppénz-szabályok módosítása például lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, ami kvázi járulékemelésnek is felfogható. Elkerülhetetlen továbbá az ÁFA törvény idei újabb módosítása - vélik a Deloitte szakértői.

A kormány adótörvényekhez fűzött módosító javaslatain keresztül a 2010-es adóváltoztatások teljesen kikerülnek a parlament előtti adócsomag tervezetéből. Ennek következtében a 2010-es társasági adószabályokat, a személyijövedelemadó-táblát, valamint egyes járulékrendelkezéseket is egy másik törvényjavaslat fogja tartalmazni, amelyet a közeljövőben terjeszt a parlament elé a kabinet. E törvényjavaslat várhatóan tartalmazni fogja többek között a „szuperbruttósítás" néven ismertté vált új adóalap-számítási módszert, egyes külföldi („offshore") társaságok adóztatására vonatkozó szabályokat, valamint az ingatlanadót is - véli Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Adóosztályának vezetője. A jelenlegi törvényjavaslat így a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest nem tartalmaz újdonságokat.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a 2009-es adótábla a teljes évre vonatkozóan, tehát 2009. január 1-re visszamenőleg megváltozik - közölte Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere. Az adókulcsok (18 és 36 százalék) változatlansága mellett az adótábla 18 százalékos kulcsának sávhatára 1.700 ezer forintról 1.900 ezer forintra emelkedik.

A javaslat csökkenti az 1,7 millió forint éves kereset feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalók adóterhét. A változás éves szinten 36 ezer (havonta 3 ezer) forint nettó jövedelem-növekedést jelent azon munkavállalók részére, akik éves jövedelme az 1.900 ezer forintot eléri. A kedvezmény arányaiban nagyságrendileg 3 százalék nettó jövedelem-növekedésnek felel meg 1.900 ezer forintos bruttó jövedelemnél, magasabb jövedelemnél a kedvezmény arányosan kevesebb - tette hozzá Veszprémi.

Mi lesz a családi pótlékkal?

Az eddig adómentes családi pótlék (és oktatási támogatás) 2009. szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul. A törvényjavaslat szerint egyéb jövedelem - és egyben adóterhet nem viselő járandóság - lesz a családi pótlék 50-50 százaléka minden, a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult magánszemélynél, illetve a jogosult magánszeméllyel közös háztartásban élő élettársánál. A családi pótlékot tehát nem csak azon magánszemély adóalapjába kell beszámítani, akinek folyósítják, hanem a másik, családi pótlékra, oktatási támogatásra egyébként szintén jogosult szülővel közös háztartásban élő szülő, élettárs adóalapjába is.

Egyedülálló szülőnek ugyanakkor csak a családi pótlék felét kell beszámítania az adóalapjába. A változás következtében a családi pótlék ugyan nem válik adókötelessé, azonban abban az esetben, amennyiben a családi pótlékban részesülő magánszemély más, adóköteles jövedelemmel is rendelkezik, a családi pótlék összegével megegyező összegű jövedelmét magasabb adó fogja terhelni.

Szakképzési hozzájárulás és társadalombiztosítás

A tervezet szerint 2009. július 1-jétől változnak a szakképzési hozzájárulás fejlesztési támogatás útján történő teljesítésének szabályai is. A jövőben a fejlesztési támogatás maximális összegét a hallgatók számától, valamint a szakképzési évfolyamon történő gyakorlati képzésre megállapított kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegétől függően kell meghatározni. Ez a változtatás bonyolítja a szakképzési hozzájárulás összegének fejlesztési támogatás céljára történő felhasználását, ami ennek következtében magasabb kockázattal járhat - véli Veszprémi István.

2009. július 1-jétől a foglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 29 százalék helyett 26 százalék TB-járulékot kell fizetniük. A járulékalapot képező jövedelem azon részére, amely meghaladja a minimálbér kétszeresét, az irányadó TB-járulék mértéke változatlanul 29 százalék marad. A tervezet szerint 2009. július 1-jétől a munkáltatóknak szintén a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 3 százalék helyett 1 százalék munkaadói járulékot kell fizetniük. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a munkaadói járulék mértéke továbbra is 3 százalék.

A fentiek következtében a minimálbér kétszeresének megfelelő (143.000 forint), valamint az ezen összeg feletti jövedelmek utáni járulékfizetési kötelezettség havi szinten összesen 7.150 forinttal (évi 85.800 forinttal) csökken, amely a minimálbér kétszeresével megegyező bruttó munkabér esetén 2009. július 1-jétől a havi bérköltséget 3,7 százalékkal csökkenti. A változtatás elsősorban a kevés hozzáadott értéket termelő, azonban munkaerő-igényes ágazatoknak jelent könnyítést, mivel a munkabér növekedésével a bérköltség csökkenése arányaiban egyre kisebb - emelte ki a szakember.

Mikor juthatunk táppénzhez?

A tervezet szerint a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz (passzív táppénz) időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökken. A passzív táppénzjogosultság időtartamának mérséklésével egyidejűleg a tervezet meghatározza a passzív táppénz egy napra járó összegének felső határát is, amely az érvényes minimálbér 150 százalékának harmincad része, vagyis 2009-ben legfeljebb napi 3.575 forint. Passzív táppénzre a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 napon belül bekövetkező keresőképtelenség esetén jogosult a munkavállaló, jelenleg 45 napig. A tervezet szerint a jogalkotó ezen időszakot csökkenti, és a fizetendő táppénz összegét 30 napos hónap esetén havi 107.250 forintban maximálja.

A javaslat a táppénz általános mértékét is csökkenti: két évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében 70 százalékról 60 százalékra, míg rövidebb időszak esetén 60 százalékról 50 százalékra csökken a táppénz összege. A módosítás lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, amely rendelkezés így egy kvázi járulékemelésnek is felfogható - emelte ki Veszprémi István.

Az áfa törvény még biztosan változni fog

Az általános forgalmi adó mértéke 20 százalékról 25 százalékra emelkedik 2009. július 1-től, ami emelkedést jelent a korábban tervezett 23 százalékhoz képest. További újdonság, hogy bizonyos tejtermékekre, illetve pékárukra, valamint - előreláthatóan 2009. augusztus 1-től - távhőszolgáltatásra kedvezményes, 18 százalékos kulcsot vezetne be a tervezet.

Veszprémi István felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi, 2009 márciusában benyújtott törvény átmeneti rendelkezéseihez képest a jelenlegi törvénytervezet előnyösebb átmeneti rendelkezéseket tartalmaz azon ügyletekre nézve, amelyeknél a felek részletfizetésben, vagy időszakos elszámolásban állapodtak meg. Az új átmeneti rendelkezések alapján az adómérték tekintetében az elszámolási időszakot - a tényleges teljesítésektől függetlenül - időarányosan meg kell bontani. Az áthúzódó elszámolási időszak 2009. június 30-ig terjedő része 20 százalékos kulccsal adózik, míg 2009. július 1-től kezdődő része 25 százalékkal. A 25 százalékos adómérték - Svédországgal és Dániával együtt - a legmagasabb az Európai Unióban.

Idén várhatóan még legalább egyszer módosul az áfa törvény, hiszen a jelenlegi javaslat nem tartalmazza a 2010-es változásokat. Fontos szempont, hogy lényegesen módosult az Európai Unió Áfa irányelve, az egyes tagállamoknak pedig közösségi jogban foglalt kötelezettsége, hogy ezeket a változásokat 2010-től saját nemzeti jogukban átvezessék. Az áfa törvény újabb módosítása ennek megfelelően elkerülhetetlen.

Véleményvezér

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo