Nagyon sok hazai vállalatnál ma még egyáltalán nem természetes a jól működő, független belső ellenőrzési rendszer, ami komoly elmaradást jelent e területen a hazai cégkultúrában - véli Ralph van Uden, a Deloitte Vállalati kockázatkezelési üzletágának igazgatója. Az USA-ban a vállalatok többségénél működik független belső ellenőrzés - Magyarországon ma becslések szerint ez az arány alig magasabb, mint 10 százalék. A cégek többnyire nem ismerik a belső ellenőrzés bevezetésében rejlő lehetőségeket, és éppen ezért tartanak is tőle. Pedig nem belső „rendőrségről" van szó, amely folyton valamilyen visszaélés után kutat a kollégák háza táján, hanem sokkal inkább a segítség egy módjáról a társaságok számára. A belső ellenőrzés több ponton képes támogatni a vállalat költséghatékonyabb működését, és minden más eszköznél alkalmasabb a tulajdonosi érdekek közvetlen védelmére. Független szereplőként a belső ellenőrzés képes az egyes vállalati projekteket, és ezen belül a folyamatok működését is felmérni aszerint, hogy azok milyen kockázatokkal, és milyen hozadékkal járhatnak a tulajdonosi érdekek szempontjából.

A folyamat-alapú belső ellenőrzés napjainkban egyre inkább egyfajta tanácsadói funkciót is ellát, vagyis képes objektív érvekkel hozzájárulni a vállalat döntési folyamataihoz. A jelenlegi gazdasági környezetben a cégek szükségszerűen a költségcsökkentésre összpontosítanak - ennek során a belső ellenőrzés érvei támogatást adhatnak a vezetőknek, akár a szívüknek nem éppen kedves, de a vállalat szempontjából létfontosságú döntéseknél is, és a pénzügyi tervezés során általában. A hatékony, és jól működő belső ellenőrzés feltétele a teljes függetlenség, vagyis a szervezetben úgy kell meghatározni az ellenőrök helyét, hogy sem anyagi, sem személyes-hierarchikus függőségnek ne legyenek kitéve munkájuk során - tette hozzá Ralph van Uden.

A visszaélések ellen is jó, de a folyamatos kontrollt is jelenthet

Sok társaságnál egyáltalán nincsen csalás-megelőzési osztály, így egyes cégeknél akár évekig is tarthatnak a csalások, szabálytalanságok, mielőtt bárki érdemben foglalkozna velük. Ez jellemzően világszerte a korrupció melegágyát, számlákkal való visszaélést, vagy éppen a pénzügyi beszámoló készítésével kapcsolatos csalásokat jelenti - az Amerikai Egyesült Államokban 2008-ban például becslések szerint mintegy 994 milliárd dollár vált ily módon a csalások áldozatává. Konkrét megoldásként szolgálhat egy olyan egyszerű megoldás is, mint a vállalati bejelentővonal, amely az ACFE (csalásfelderítők nemzetközi szervezete) felmérése szerint akár 60 százalékkal is csökkentheti a visszaélésekből származó veszteség mértékét egy vállalatnál. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy bár a munkának talán ez a leglátványosabb része, a belső ellenőrzés fő feladata mégsem feltétlenül az, hogy csalások után kutasson.

A belső ellenőrzés folyamatos munkát - és ezzel folyamatos tulajdonosi kontrollt is jelent. Egy úgynevezett kockázati mátrix segítségével az ellenőrök lényegében az összes fontos vállalati folyamatot és fázist képesek egyetlen rendszerben számon tartani, és a folyamatokat a potenciális kockázatoknak megfelelően összerendezni, és időről időre, rendszeresen vizsgálni. Ennek a célja az, hogy a belső ellenőrzés bármilyen hiányosság esetén mielőbb képes legyen jelezni a problémát, jó esetben az audit bizottság felé, annak híján pedig közvetlenül a tulajdonosnak. Egy több éven át húzódó, milliárdos beruházásnál óriási szerepe van például ennek a folyamatosságnak, hiszen a tulajdonos így mindig az aktuális információk birtokában dönthet ahelyett, hogy például egy öt éves projekt utolsó évében értesülne csak arról, hogy a beruházásának terve eleve megvalósíthatatlan - emelte ki van Uden.

Kockázatok csökkentése

Bármely vállalatnál felmerülhet probléma, mint például nem megfelelően definiált kockázatok, nem implementált kontrollok, amelyeket a belső ellenőrzés hivatott felderíteni - és ezzel a nagyobb és költségesebb gondoktól még idejében megvédheti a céget. De elég csak egy elmulasztott adófizetésre, vagy helytelenül alkalmazott jogszabályra gondolni - a problémák korai felszínre kerülése és kezelése azt jelenti, hogy a cég tudatában van a hibának, és már dolgozik a megoldáson - még mielőtt a mulasztása miatt később esetleg sokkal súlyosabb bírsággal, vagy egyéb szankcióval sújtanák a hatóságok, a vállalatra leselkedő reputációs kárról nem is beszélve.