Az OECD 137 ország hatósága, köztük a magyar adóhatóság részvételével dolgozta ki a világjárvány transzferárazási hatásaival kapcsolatos útmutatását, amely átmeneti jellegű és csak a COVID-dal érintett évekre vonatkozik. Mivel a COVID miatt megváltozott gazdasági környezet a transzferárak meghatározása kapcsán is kihívások elé állítja a vállalkozásokat és az adóhatóságot, az OECD négy területen kínál iránymutatást ezek kezelésére, amelyek az összehasonlító elemzés módszertana, a veszteségek és a COVID-19-nek tulajdonított specifikus költségek felosztása, a kormányok támogatási programjai, továbbá a feltételes adómegállapítások. Az OECD javaslatai iránymutatásként szolgálnak, azonban az egyedi helyzetekre egyedi megoldások kidolgozása lehet szükséges és a helyi adóhatóság megközelítése is bizonyos mértékben eltérhet az OECD javaslataitól.
„Ilyenek például a veszteségek és a COVID kapcsán felmerülő költségek allokálása. Az alacsony kockázatú helyi vállalkozások esetén a NAV megközelítése szigorúbbnak tekinthető, nem feltétlenül tartja elfogadhatónak a veszteséget, ezért veszteségesség esetén mindenképpen mélyebb elemzés elvégzése, a transzferár nyilvántartás kiegészítse javasolt. Az állami támogatások kezelése is több kérdést felvet, hiszen az államok más-más módszert alkalmaztak a járvány okozta veszteségek mérséklésére. Bár eltérnek az intézkedések, ezeket szükséges megfelelően figyelembe venni a transzferárak elemzésekor, mert az állami támogatás a negatív hatásokat csökkenti, így a jövedelmezőséget befolyásolja” – mondta Benedek Katalin, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A magyar adóhatóság 2021 elején az OECD friss iránymutatása alapján felülvizsgálta a 2020 őszén közzétett, a koronavírus transzferárra gyakorolt hatásaival foglalkozó összefoglalóját, amely felülvizsgálat eredménye szerint a NAV honlapján elérhető tájékoztató anyag változatlan formában továbbra is irányadó.
Kifejezetten fókuszál a transzferár nyilvántartásra a NAV
A gyakorlatban a járvány okozta változások több területen is jelentkezhetnek, ezért a vállalkozásoknak körültekintően kell eljárniuk, amikor a 2020-as transzferár nyilvántartás összeállításával kezdenek el foglalkozni. A transzferár nyilvántartás ugyanis kiemelt fókuszterület NAV ellenőrzések során, az adóhatóság kifejezetten aktív az ellenőrzésekben. Tavaly több, mint 200 transzferár irányú ellenőrzés volt, ezeknek közel háromnegyede végződött tényleges adóhiány megállapításával.
„Az ellenőrzések már nem formai problémákra fókuszálnak, mint 10 évvel ezelőtt, a revizorok egyre inkább tartalmi vizsgálatot végeznek egy ellenőrzés során. A transzferár nyilvántartás, mint az ellenőrzés kiinduló dokumentuma kiemelt fontosággal bír, ezt a szakmai egyeztetések, előadások során az adóhatóság szakértői is megerősítik. Mivel az adóhatóság munkatársai ebből merítik az információt, fontos, hogy ez kellőképpen megalapozott, körültekintő és részletes legyen. Erre a nyilvántartásra kell a NAV-nak reagálnia, a bizonyítási teher az ő oldalán van” – mondta Tóth Hedvig, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
A járvány miatt többletfeladatként jelentkezhet a társaságok számára a nyilvántartásban annak bemutatása, hogyan hatott rájuk a COVID. Ezt célszerű abban az esetben is megemlíteni a transzferár nyilvántartásban, ha a jövedelmezőséget nem érintette drasztikusan a világjárvány. Sok esetben erre az anyavállalatok is kitérnek a központilag összeállított fődokumentumban (master file), így ez nem feltétlenül jelent többlet feladatot a helyi cégeknek.
