A kezdeményezés célja, hogy a multinacionális vállalatok ne legyenek érdekeltek abban, hogy nyereségüket − és adófizetési kötelezettségüket − alacsony adókulcsú országokba helyezzék át azon országokból, ahol a profitjukat ténylegesen megtermelték.
Az új megállapodás fontos lépés egy globális konszenzus felé, azonban a részletek kidolgozása és a világ országainak széleskörű támogatásának elérése még hátra van. A Deloitte tanácsadói a javaslattal kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdéseket járták körbe.
2021 elhozza a régóta várt konszenzust
Úgy tűnik, hogy a 2021-es év hozhatja el az OECD által korábban 2020 végére elérni kívánt nemzetközi konszenzust a globális adórendszer átalakítását célzó két pillér kapcsán. A júniusi G7-megállapodás ugyanis egy sokkal szélesebb körű erőfeszítéshez kapcsolódott, amelyet az OECD évek óta koordinál közel 140 ország között a határokon átnyúló digitális szolgáltatások megadóztatásával (Pillér 1), illetve a globális társasági minimumadóval kapcsolatban (Pillér 2).A globális társasági minimumadó bevezetése kapcsán a következő mérföldkő a G20 országok támogatásának elnyerése lesz, amely gazdaságilag sokszínű csoportot alkot, a hagyományosan fejlettnek tekintett gazdaságok mellett magában foglalja többek között Kínát, Oroszországot és Törökországot. A G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a tervek szerint júliusban találkoznak Velencében, ahol a nemzetközi adóterv várhatóan kiemelt napirendi pontként szerepel majd.
Az esetleges újabb megállapodás nagy jelentőséggel bírhat Magyarország számára is, hiszen az elképzelések szerint a magyarországi csoportcégek alacsony társasági adó terhelését – amely általános esetben 9% – az anyavállalatok országában, vagy más kapcsolt vállalkozások országában egészítenék ki egy előírt minimum mértékre, amennyiben azt Magyarország nem veti ki.
