Magyarország számára már a 15 százalékos effektív adókulcs is komoly versenyelőny csökkenést jelenthet a tőkeimportért és beruházásokért folytatott nemzetközi versenyben. Ugyanakkor a globális megállapodás kikerülésére valószínűleg nem lesz lehetőség függetlenül attól, hogy az hátrányosan érintheti az inkább a fogyasztás adóztatását előtérbe helyező országokat. Az effektív adókulcs mértékén – amely jelenleg a legtöbb figyelmet kapja – túl az igazán lényeges kérdések a részletszabályok lesznek – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Mik lehetnek a fontos pontok Magyarország számára?

A jelenlegi javaslat szerint, amelyet még tavaly októberben tettek közzé, a globális társasági minimumadó alapja az egyes cégcsoportok tagjainak számviteli nyeresége, melyet az anyavállalat országának számviteli szabályai szerint kellene meghatározni. Ezért Magyarország számára fontos lehet a magyar számviteli szabályok és a nemzetközi számviteli standardok közötti különbségekből fakadó eltérések előnyös módon történő figyelembevétele az adóalap meghatározása során.

Különös figyelmet kaphat a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék kérdése is, amelyek beszámítása a magyarországi effektív adóteher kalkulációjakor nagyban hozzájárulhat a minimumadó okozta potenciális többletteher csökkentéséhez, illetve adott esetben teljes eltüntetéséhez – tette hozzá Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Magyarország számára kiemelt stratégiai cél lehet a tárgyalások során a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék bevonása a figyelembe vehető adók közé. A jelenleg rendelkezésre álló értelmezések alapján ebben meglehetősen jó esélyekkel indulunk. Amennyiben ez mégsem járna sikerrel, és a minimumadóhoz kapcsolódó rendelkezések Magyarország számára hátrányosan kerülnek kialakításra, meg kell vizsgálni, hogy az új szabályrendszer hazánk adózási szempontú versenyképességére gyakorolt negatív hatását milyen lépésekkel lehet ellensúlyozni.

A fentieken túl a minimumadó szempontjából kulcskérdés az esetleges mentességek meghatározása. Amennyiben a valós gazdasági jelenlétből adódó jövedelmeket nem kellene az előírt minimum szinten adóztatni, Magyarország tőkevonzó képessége, illetve gazdasági érdekei kevésbé sérülnének a minimumadó hatására. Ennek megfelelően a tárgyalásokon a magyar képviselet másik kiemelt célja feltehetően egy minél szélesebb körű mentesség elérése a valós gazdasági tevékenységek és beruházások tekintetében.