Magyarország felzárkózott a foglalkoztatási élmezőnyhöz
Magyarország az elmúlt évtizedben látványosan felzárkózott Európa legmagasabb foglalkoztatottságú országaihoz. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2025-ben 75,1 százalék volt, több mint 8 százalékponttal magasabb az egy évtizeddel korábbinál. Ezzel Magyarország a régió felső mezőnyébe tartozik: Csehországban 76,9, Szlovéniában 75,4, Lengyelországban 74,9, Szlovákiában pedig 73,6 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, miközben a Nyugat-Balkán több országában lényegesen alacsonyabb értékeket mértek – Bosznia-Hercegovinában például mindössze 55 százalékot. A munkaerőpiac feszességét a munkanélküliségi adatok is jelzik: Lengyelországban mindössze 3,1, Magyarországon 4,5 százalékos volt a munkanélküliség, míg Koszovóban 13,9 százalék.
A regionális dashboard egyik legfontosabb tanulsága, hogy a munkaerőhiány nem sajátosan magyar probléma. A közép-európai országok jelentős részében magas foglalkoztatottság és szűk munkaerőpiac alakult ki, miközben a demográfiai folyamatok miatt folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség. Magyarország számára ezért az elmúlt évtizedben sikeresen alkalmazott modell – újabb és újabb emberek bevonása a foglalkoztatásba – egyre kevésbé jelent további növekedési tartalékot.
A készségek fejlesztése a régió versenyképességi útja
A Prohuman szerint ezért a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy az egyes országok mennyire képesek fejleszteni a már rendelkezésükre álló munkaerő tudását. Ezen a téren jelentős különbségek vannak a régión belül: a rendelkezésre álló 2025-ös adatok szerint Szlovéniában a 25–64 évesek 22,8 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben, míg Bosznia-Hercegovinában mindössze 1,8 százalék. Magyarország 10,6 százalékos arányával elmarad a 13,7 százalékos uniós átlagtól.
