Magyarország továbbra is a régió egyik legiparosodottabb munkaerőpiaca
A foglalkoztatás ágazati szerkezetében markáns különbségek láthatók amit az iparosodás mértéke és a turizmus gazdaságban betöltött szerepe befolyásol elsősorban. Magyarországon a foglalkoztatottak 31,2 százaléka dolgozik az iparban és az építőiparban, ami a V4 régióban hasonló mértékű. Magyarország foglalkoztatásának 64,7 százalékát ugyanakkor már a szolgáltatások adják, a mezőgazdaság súlya pedig mindössze 4,1 százalék. Ez a szerkezet jól mutatja, miért különösen fontos Magyarország számára az ipari és technológiai készségek folyamatos megújítása: a munkaerőpiac közel harmada közvetlenül olyan ágazatokban dolgozik, amelyeket az automatizáció és a technológiai átalakulás első hullámban és erősen érint.
A bérekben még jelentős a régiós szórás
A bérekben továbbra is jelentősek a különbségek: a havi bruttó átlagkereset Szlovéniában 2536, Lengyelországban 2100, Csehországban 1993 euró volt, míg Magyarország 1772 euróval a régiós középmezőnyben helyezkedett el. A nominális bérek azonban nem mutatják meg teljesen az életszínvonalbeli különbségeket: vásárlóerővel korrigálva a magyar átlagkereset 2594 PPS-t ért, ami már meghaladta például a cseh 2485 PPS-t, de elmaradt a lengyel 2991, és különösen a román 3192 PPS-től. A minimálbérek hasonló sorrendet mutatnak: 2026 elején a magyar bruttó minimálbér 838 eurónak felelt meg, amivel Magyarország a vizsgált országok középmezőnyében, Csehország (924) és Szlovákia (915) mögött, de Románia (795) előtt állt.
