A képzettségi szerkezetben is nagy az eltérés: Lengyelországban például a 25–64 évesek 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Magyarország 31,6 százalékkal a régiós középmezőnyben helyezkedik el, míg Romániában és Bosznia-Hercegovinában ez az arány kevesebb mint 20 százalék.

„Magyarország az elmúlt évtizedben hatalmas eredményt ért el azzal, hogy emberek százezreit tudta bevonni a munkaerőpiacra, de szolgáltatóként minden nap szembesülünk azzal, hogy nincs valós munkaerőpiaci tartalék. Növekedési  tartalék már csak az emberek tudásában van. Ha versenyképesek akarunk maradni, sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a tovább- és átképzésre, a kiválasztásban pedig egyre inkább azt kell néznünk, hogy valaki milyen készségekkel és képességek rendelkezik, nem elsősorban azt, milyen végzettség szerepel az önéletrajzában” – mondta el Major Gábor, a Prohuman Csoport stratégiai igazgatója.

A fiatalok munkába állításában is nagyok a különbségek

Jelentős tartalékot jelenthetnek azok a fiatalok, akik nem dolgoznak, ugyanakkor oktatásban vagy képzésben sem vesznek részt. Az úgynevezett NEET-ráta Magyarországon 2025-ben 11,1 százalék volt, ami kedvezőbb a 12,4 százalékos uniós átlagnál, de elmarad a régió legjobb értékeitől: Szlovéniában mindössze 7,8, Csehországban 8,9 százalék tartozott ebbe a csoportba. A másik végletet Észak-Macedónia 23,4, illetve Románia 19,2 százalékos aránya jelenti. A magas NEET-ráta ugyanakkor önmagában még nem jelent könnyen bevonható munkaerőt: az országok között abban is jelentős különbség van, hogy az érintett fiatalok mekkora része szeretne ténylegesen munkába állni.