Az ingatlanárak és a jövedelmek aránya egy bázisévhez viszonyítva veti össze az ingatlanárak változását az egy főre jutó háztartási jövedelmek változásával. Az arányszám akkor nő, ha az ingatlanárak gyorsabban emelkednek (vagy lassabban csökkennek), mint a jövedelmek; akkor csökken, ha az árak lassabban emelkednek a jövedelmeknél; és változatlan marad, ha mindkettő azonos mértékben változik.

2015 és 2025 között Portugáliában nőtt legnagyobb mértékben az ingatlanárak és a jövedelmek aránya (+60,8 százalék), ezt követi Hollandia (+34,3 százalék), Magyarország (+26,5 százalék), Csehország (+25,8 százalék) és Spanyolország (+24,5 százalék).

A skála másik végén Románia áll a legnagyobb csökkenéssel (-42,8 százalék), amelyet Finnország (-25,2 százalék) és Bulgária (-16,2 százalék) követ. Ezek az adatok az árak és a jövedelmek időbeli változásának viszonyát mutatják; nem arra szolgálnak tehát, hogy abszolút értékben rangsorolják az országokat aszerint, hogy a jövedelmi szintekhez képest mennyire drágák az ingatlanok.