A 2020-as év eseménydúsnak bizonyult a digitális adózás terén. Januárban Franciaország és az Egyesült Államok került ellentétbe egymással, amikor Franciaország egyoldalú, helyi szintű rendelkezéseket vezetett be a digitális szektor legnagyobb szereplőinek megadóztatására. A rendelkezésekre válaszul az erősen ellenérdekelt Egyesült Államok büntetővámokkal fenyegetőzött, így Franciaország visszavonulásra kényszerülve év végéig felfüggesztette a digitális adók beszedését. Az OECD akkori tervei szerint szintén év végéig kellett volna egyetértésnek születnie a digitális üzleti modellek megadóztatásával kapcsolatban. Azonban a 2020-as év a várt nemzetközi konszenzus nélkül zárult, Franciaország pedig további nemzetközi egyeztetések nélkül, önállóan kivetette a digitális adóját.
A franciák határozott lépésének lendületet adhatott az is, hogy leköszönt az önállóan bevezetett digitális adókat végletekig elutasító Trump-adminisztráció. Időközben, a francia digitális adóval párhuzamosan több országban is (pl. Olaszország és Egyesült Királyság) hasonló adók kerültek kivetésre. Ezen lépések komoly nyomást helyeztek az Egyesült Államokra és egészen 2021. januárig kellett várni, hogy kiderüljön, vajon az Egyesült Államok kiveti-e a felfüggesztett 25 százalékos büntetővámot bizonyos francia importjavakra, amely egyes becslések szerint évi 1,3 milliárd dollár értékben sújtaná az érintett szektorokat. A hivatalos kommunikációk alapján azonban az Egyesült Államok egyelőre kivár. Az elhúzódó válasz ugyanis lehetőséget ad Washington számára, hogy egységesen lépjen majd fel az összes kivetett digitális adóval szemben.
„Amerika elhúzódó válasza előnyös lehet egy nemzetközi konszenzusra a digitális adókat illetően, amely az Egyesült Államok érdeke is egyben”– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.Amerikával ellentétes érdekek
A végső döntést számos tényező befolyásolhatja, legfőképp az új, Joe Biden vezette adminisztráció hivatalba lépése. A várakozások szerint a korábbinál kevésbé retorzív hozzáállásra lehet számítani a kereskedelmi politika terén, mindazonáltal az egyoldalúan bevezetett digitális adók továbbra is ellentétesek az Egyesült Államok érdekeivel, így az ezektől való elhatárolódás valószínűleg a jövőben is fennmarad. A helyzet összetettségét tovább növeli, hogy a nemrég beiktatott amerikai elnök köztudottan a szilícium-völgyi technológiai cégek támogatásának örvend.
Érdekesség, hogy az egyoldalúan bevezetett digitális adó mellett Franciaország más módon is támadta a digitális szektort. A Francia Legfelső Bíróság a Valueclick - egy amerikai bázisú online marketing cég - esetében döntött a cég Franciaországból származó nyereségének megadóztatásáról 2020 decemberében. Ezzel a váratlan lépéssel a francia bíróság elmozdult korábbi joggyakorlatától, és a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezésekor szigorúbb jogértelmezést követett az addigi gyakorlatánál.
„A Francia Legfelső Bíróság váratlan döntése is rávilágít arra, hogy egy egységesen elfogadott nemzetközi álláspont hiányában az egyes államok helyi szinten igyekeznek saját jogi eszközeik útján megoldani a digitális üzleti modellben működő óriások megadóztatását. Az ilyen egyedi megoldások szülte jogbizonytalanság még inkább rávilágít a nemzetközi szintű koordináció szükségére ebben a kérdésben” – tette hozzá Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsere.Az OECD legutóbbi tervei szerint 2021 nyarára kerül az átdolgozott ajánlás publikálásra. Az OECD szintjén addig is folyik a munka a tervezetek részleteinek egyeztetése kapcsán. Legutóbb január 14-15-én tartottak értekezletet a vonatkozó munkacsoportok. Mindazonáltal, az egységes, végső tervek elfogadása ezen szűk fél éven belül továbbra is ambiciózus célnak tűnik, amely, ha nem teljesül, kereskedelmi konfliktusok kirobbanását idézheti elő.
