Változnak a tőketartalék könyvelésének szabályai
A módosítás célja a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti harmónia megteremtése. A hatályos szabályozás értelmében a társaságok a változásbejegyzési kérelemben valamennyi cégadat esetében meghatározhatják a változás időpontját. Ezen előírás alól a tőke leszállítás kivételt jelent. A számviteli törvény jegyzett tőkére vonatkozó előírásai igazodtak a cégtörvény előírásaihoz, azonban a tőketartalék esetében ezt a rendelkezést korábban nem kezelték. A mostani törvénymódosítás alapján immáron a tőketartalék változása is könyvelhető a változás időpontjával. A tőketartalék növekedése azonban csak akkor könyvelhető a cégbírósági bejegyzés vagy a változás időpontjával, ha a kapcsolódó eszköz (pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás) átvétele megtörtént.
A törvénymódosítás hatással lehet azon gazdálkodókra, akik 2020. november 27-ét követően hajtanak végre tőkeemelést, hiszen az előírás ettől a naptól fogva hatályos - hívja fel a figyelmet Juhász Péter, a Deloitte számviteli tanácsadásért felelős projektmenedzsere.Szabályozásra került az osztalék miatti kötelezettség elengedése
A jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás időpontjában, az osztalékról szóló döntés időpontjával, eredménytartalék csökkentő tételként kell elszámolni. A társaság tulajdonosa azonban dönthet úgy, hogy az osztalék miatti követelését a kifizetése előtt elengedi. A számviteli törvény korábban nem rendelkezett arról, hogyan kezelendő ez a helyzet. A törvénymódosítás alapján az osztalék miatt elengedett kötelezettséget az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni, amelyet az elengedés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. A módosítás 2020. november 27-től hatályos.
Mikor megengedett a nettósítás?
A számviteli alapelvek rögzítik, hogy a nettósítás nem megengedett, néhány kivételtől eltekintve a bevételeket és a költségeket, illetve a követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben nem szabad elszámolni. Ugyanakkor a számviteli törvény időnként bővíti azoknak a gazdasági eseményeknek a körét, melyek esetében mégis megengedett a nettó módon történő elszámolás. A 2021-es törvénymódosításban is szerepel két ilyen kivétel, így nettó módon számolandó el:
- az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott – forgóeszközként kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és a könyv szerinti értékének a különbözete az egyéb bevételek/ráfordítások között
- az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz értékesítése során az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözete az egyéb bevételek/ráfordítások között.
Utóbbi előírás egyaránt vonatkozik a csereszerződés, valamint a tőkekivonással történő tőkeleszállítás keretében megvalósuló immateriális jószág és tárgyi eszköz átadásra. A fenti előírások már a 2020-ban induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók - mondta Ujvári Péter, a cég Audit & Assurance üzletágának regionális partnere.Átalakulás miatti tartalékolás
A törvénymódosítás alapján lekötött tartalékot kell képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, amennyiben az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más fedezet nincsen. A törvényjavaslat indoklása a következő példát említi: „ha a kiválás során a kivált társaság az eszközeit – nem kedvezményezett átalakulás esetén – felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társaságiadó fizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében – lekötött tartalék képzésével – fedezetet kell biztosítania”.
Az új előírás célja, hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a társaság rendelkezésére áll - közölte Juhász Péter.Kiegészül a törvény a tőzsdei cégek egyedi és konszolidált éves beszámolójának közzétételi határidejével
A gazdálkodóknak alapvetően éves beszámolójukat a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, a konszolidált beszámolójukat a mérlegfordulónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni. Ugyanakkor egy uniós irányelv értelmében a tőzsdei kibocsátónak pénzügyi beszámolójukat az egyes pénzügyi évek végét követően legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tenniük.
Az irányelv miatt a magyar számviteli törvény kiegészítésre kerül. Így azon vállalkozók, amelyeknek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, éves beszámolójukat, illetve konszolidált éves beszámolójukat legkésőbb a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni - figyelmeztet Ujvári Péter.Létszámmal kapcsolatos kifejezések egységesítése
A jelenleg hatályos számviteli törvény a különböző – beszámolókészítésre, könyvvizsgálatra vonatkozó – határértékek számításánál különböző létszám fogalmakat használ. Az átlagos statisztikai létszám, illetve az átlagos állományi létszám kifejezések helyett a továbbiakban az átlagos létszám kifejezést használja a törvény.
Átalakulás miatti részesedés elszámolása
A törvénymódosítás pontosítja, hogy átalakulás (egyesülés vagy szétválás) esetén a tulajdonosnál a jogelődben megszűnt részesedést kivezetését, illetve a jogutódban megszerzett új részesedést felvételét az átalakulás napját követő nappal kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A rendelkezés szintén 2020. november 27-től hatályos.
