A tervezetben található talán legfontosabb változás a beszámoló szintű adatokat tartalmazó adatbázisokban (pl. Amadeus) történő kutatások vonatkozásában az összehasonlító vállalkozások meghatározási szempontjainak előírása. Ennek a változásnak az elfogadása azt jelentené, hogy jogszabály írná elő, hogy milyen lépésekkel (pl. földrajzi szűkítés, kapcsoltsági szűkítés, veszteségszűrés, stb.) lehet eljutni az összehasonlító cégekig, és milyen további statisztikai szűkítéseket szükséges még elvégezni a megfelelő eredmény elérése érdekében.

Veszprémi István

Amennyiben a nyilvántartást készítő adózó el kíván térni az előírt szűkítési lépésektől, azt a transzferár-dokumentációban indokolnia kellene. Megjegyzendő, hogy külföldön jellemzően nincsenek ilyen szinten szabályozva az adatbázis-kutatás lépései. A javaslat számos kérdést is felvet, többek között olyan adatbázisok alkalmazása során, amelyekben a javasolt szűkítések esetleg nem végezhetőek el, vagy a külföldön készített – egyéb szűkítési lépéseket (is) alkalmazó – kutatások vonatkozásában.

Egy másik fontos változás, hogy a szokásos piaci ár előzetes megállapítása iránti kérelemre hozott adóhatósági határozatnál (APA-határozatnál) nem áll fenn a dokumentációs kötelezettség az APA-kérelem benyújtásának adóévétől a határozat érvényessége által érintett adóévnek az utolsó napjáig. Ezzel a dokumentáció-készítési kötelezettség alóli APA miatti mentesség időszaka megnyúlik, további érveket biztosítva az APA-kérelem beadása mellett.

A módosítás arról is rendelkezik, hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülést biztosító 50 millió forintos értékhatár vizsgálatánál az adóévben történő teljesítések értékét kell figyelembe venni. Amennyiben a kapcsolt szerződés szerinti ellenérték nem forintban keletkezik, az 50 millió forintos értékhatár, valamint az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások 150 millió forintos értékhatárának megállapításánál a jelenlegi tervezet szerint a szerződés megkötésének napján érvényes MNB devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások kapcsán a jogszabálytervezet egyértelműsíti, hogy mi minősül összevonhatónak a 150 millió forintos értékhatár vonatkozásában, továbbá kimondja a rendelet, hogy amennyiben az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősülő ügylet során alkalmazott haszonkulcs a 3% és 10% közötti tartományba esik (a korábbi 3%-7% közötti tartomány helyett), akkor nem szükséges összehasonlító elemzést végezni – hangsúlyozta Veszprémi István.

A jelenlegi jogszabálytervezet még nem végleges. Az egyes javasolt változtatásokkal kapcsolatosan még számos kérdés merülhet fel.