A Deloitte hazai gazdasági és IT felső vezetők körében végzett, nem reprezentatív kérdőíves felméréséből kiderült, hogy az olyan szabályozott iparágak, mint a pénzügyi szektor vagy az élelmiszeripar, hamarabb tudott lépni a COVID-19 helyzet kezelésében, mint más iparágak képviselői. Igaz ugyan, hogy a pandémia bekövetkezésére gyakorlatilag senki sem számított, ahol azonban voltak előre elkészített üzletmenet-folytonossági tervek, ki voltak jelölve a felelősök, ott szervezettebben tudtak reagálni a COVID-19 teremtette kihívásra, és 2-3 hét alatt át tudták állítani működésüket. BCP terveket pedig ott is elkezdtek készíteni, ahol eddig ritkán foglalkoztak komolyabban a kérdéssel, ahogy azt a kkv szektorban is látjuk.
Nem számított a stresszhatás
A felmérés eredményei szerint a fizikai jelenlétet nem igénylő vállalkozásoknál hamar ki tudták alakítani az otthoni munkavégzéshez az informatikai hátteret, még ha az elején adódtak is zökkenők a szoftverfrissítéssel, távoli eléréssel vagy jelszócserével. Tapasztalat híján a munkaszervezési és pszichológiai háttér biztosítása azonban már nem ment gond nélkül mindenhol. Sok helyen nem foglalkoztak eleinte azzal a stresszhatással, amit a munkavállalók „otthoni üzemre” való átállása jelentett és jelent most is. Általános probléma volt, hogy a partnerekkel, ügyfelekkel kapcsolatos kommunikáció CRM rendszerrel támogatott nyomon követése nem volt megoldva és olyan kezdeti lépések bevezetésével is gondok voltak, mint a telephelyek látogatóinak regisztrálása.
„A kezdeti sokkhatás után látható, hogy a gazdaság szereplői két fő stratégia mentén igyekeznek tovább építkezni: az egyik a költségstruktúra módszeres átvizsgálása és optimalizálása, a másik az automatizáció és digitalizáció továbbfejlesztése, elősegítve a cég későbbi talpra állását. A jelenlegi helyzetben létfontosságú, hogy egy társaság a lehető leggyorsabban reagáljon a vészhelyzetből adódó hatásokra, felkészüljön a világjárvány lehetséges forgatókönyveire” – mondta Marton Károly, a Deloitte Technológiai üzletágának szenior menedzsere.
Az üzletmenet-folytonosság szervezése magában foglalja az infrastruktúrával, információ-biztonsággal, alkalmazottakkal, működéssel és kommunikációval kapcsolatos kockázatok kezelését azzal a céllal, hogy felkészítse a vállalatot ezekre a kihívásokra, és biztosítsa a működés és a termelés folyamatosságát.
A Deloitte szakértői összegyűjtötték, melyek a legfontosabb lépések, amelyekkel a vállalkozások biztosíthatják az üzletmenet-folytonosságot. Az oldal ITT érhető el.
