Az etikus életbiztosítási koncepció magyarországi megvalósítása 2015-ben kezdődött: a letétkezelő kötelező igénybevételére vonatkozó rész módosításával a biztosítási törvényben, az élet-, a betegség- és a felelősségbiztosítási termékeknél a biztosító által alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékének csökkentésével, a szerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget egy értékben összegző teljes költségmutató (TKM) számításának rendeletbe emelésével, és az életbiztosítási igényfelmérő tartalmának bővítésével - olvasható a Deloitte közleményében.

Átláthatóbb szerződésekre törekednek (Kép: Pixabay)

„Az etikus életbiztosítási koncepció kialakításának legfőbb célja az ügyfelek minőségi tájékoztatása érthetőbb kondíciók, jól strukturált, tömör dokumentációs anyagok, és mérsékelt költségszinteken keresztül. Mindezek mellett a szabályozó nem burkolt célja az ügyfelek biztosítási termékekbe vetett bizalmának növelése is, ami csak versenyképesebb, és az ügyfelek elvárásainak jobban megfelelő, átláthatóbb termékekkel tűnik lehetségesnek. Mindezek eredményeképpen a nyugat-európai szintnél jelenleg jóval alacsonyabb hazai biztosítási penetráció növekedését is várják” – emelte ki Mérth Balázs, a Deloitte Zrt. pénzintézetekért felelős partnere.

Ezen túlmenően az MNB unit-linked jellegű életbiztosításokra vonatkozó ajánlást is megfogalmazott, ami leginkább értékesítési és jogi szabályokat tartalmaz, de aktuáriusi szempontokat is magában foglal, mivel tartamközi TKM-et definiál, amely tartamos biztosítások esetén további korlátot jelent a visszavásárlási büntetés nagyságára. Emellett három fő költségfedezet típust határoz meg, amelyeknek összhangban kell lenniük a valódi költségekkel mind tartalom, mind nagyság tekintetében. Az ajánlás tiltja továbbá az alapkezelési költség megosztását az alapkezelő és biztosító között, valamint definiálja az elvárt költségelvonási sorrendet is. Szintén új szabályozás tiltja a biztosítók számára az eddigi bevett, ún. „actuarial funding” gyakorlatot, azaz amikor a biztosító a kezdeti befizetéseket nem fekteti be, hanem költségként levonja és az ügyfél felé a vélt értékét mutatja ki. Így kizárólag ténylegesen befektetett befektetési egységek, és a tényleges költségekkel terhelt értéket kerülnek kimutatásra az ügyfelek számára.

A biztosítóknak emiatt sok terméküket át kellett árazniuk vagy a régebbi konstrukciók további eladását megszüntetniük. Ennek hatására a magyar életbiztosítási piacon elérhető termékek száma 2016 második felére jelentősen visszaesett: a biztosítótársaságok a hazai biztosítási piacról összesen 168 termékkonstrukciót vezettek ki, ami körülbelül a 2016-ban piacon elérhető életbiztosítási termékeknek felét jelenti.

Másfelől, a költségszint csökkentésének nyomása alatt, a biztosítóknak változtatniuk kellett termékeik meglévő költségszerkezetén is, amely hatására a biztosítási termékek költségszintje általában mérséklődött.

Mérth Balázz hozzátette: „A 2016 év végi Deloitte-Scale Research reprezentatív Biztosítási Index felmérésünkben az öngondoskodást a megkérdezettek 52%-a tartotta fontosnak, azonban a megkérdezettek 37%-a azért nem kötött biztosítást, mert nem engedhette meg magának, az előző felméréshez képest pedig jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik bonyolultnak találták a biztosítási szolgáltatásokat. Az etikus életbiztosítási koncepció épp a termékek átláthatóságát, összehasonlíthatóságát és a költséghatékonyságot hivatott szolgálni, vagyis ügyféloldalról is nagy igény mutatkozhat az effajta szabályozói megoldásokra. A környező országokban is voltak a helyi szabályozóknak hasonló irányú törekvései, amelyek a biztosítókra és a biztosítási piacra is egyaránt kihatottak.”