A Deloitte közleménye szerint a nemzetközi termékkereskedelem velejárója, hogy egy társaságnak a helyi szabályok függvényében valamennyi, beszerzéssel vagy értékesítéssel érintett államban keletkezhet áfakötelezettsége. A külföldön teljesítendő áfabevallás és fizetés kötelezettsége tipikusan akkor merül fel, ha a terméket először külföldi raktárban tárolják, majd később kerül értékesítésre.
Külön szabályok
Számos olyan speciális áfaszabály van azonban, melyek nemzetközi termékügyletekre alkalmazandók, és ezek segítségével adott esetben csökkenthetők a vállalkozás oldalán felmerülő adminisztratív és adóterhek is. A külföldön, de másik EU-s tagállamban, adott vevő kiszolgálására fenntartott raktár esetében a vevői készlet-szabályok segíthetnek abban, hogy elkerülhető legyen az áfaregisztráció abban a tagállamban, ahova áruszállítás történik.
A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítésre Magyarországon jelenleg is lehetőség van, 2020 január 1-jétől azonban minden EU tagállam számára kötelező lesz az alkalmazása egységes feltételek mellett – a magyar szabályok is módosulni fognak a tagállamok közötti összhang megteremtése érdekében.
Az egyik legfontosabb változás miatt többé nem lesz az egyszerűsítés alkalmazásának kimondott feltétele, hogy a raktárat a vevői készlet útján terméket beszerző fél tulajdonolja vagy bérelje. A módosítás várhatóan kiszélesíti a vevői készlet alkalmazását Magyarországon, figyelemmel arra, az eddigi konszignációs raktárak (melyek jellemzően az eladó irányítása alatt állnak és annak oldalán áfa kötelezettségeket keletkeztetnek) a működés feltételeinek részletes vizsgálatával akár átalakíthatók lesznek vevői készletté.
Szintén jelentős változás, hogy míg a jelenlegi szabályozás a Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés teljesítési időpontját a fizikai kitároláshoz köti, az új szabályok alapján a termék feletti tulajdonosként történő rendelkezési jog átszállása lesz releváns. „Míg a fizikai kitárolás objektív, az adóalanyok által a szerződéses feltételek útján nem befolyásolható időpont, a rendelkezési jog átszállásának időpontja szabadabban alakítható lehet, így lehetővé válhat a vevői készlet rugalmasabb alkalmazása” - mutatott rá dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A rugalmasabb alkalmazáshoz azonban szigorúbb adminisztratív és jelentési kötelezettségek társulnak. A módosítás meghatározza a vevői készlettel kapcsolatos nyilvántartás kötelező tartamát mindkét fél részére. „Ezen kívül a termék továbbítását, értékesítését, valamint az értékesítés körülményeiben bekövetkezett egyes változásokat is kötelező lesz mind az Összesítő Nyilatkozatban, mind pedig a vevői készlet nyilvántartásban megjeleníteni, ami kiemelt figyelmet igényel majd az átállás ideje alatt” - tette hozzá dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.
