Kína a világ 60 országára, köztük Magyarországra (a Belgrád–Budapest vasútvonal korszerűsítésére) is kiterjesztette „Övezet és út” elnevezésű, sokmilliárdos infrastruktúra-beruházási programját. Malajzia viszont most kihátrált két tervezett nagy kínai projektből, ami felveti a kérdést: valóban előnyösek-e ezek a beruházások?

Több mint tíz éve nem volt ilyen magas a kkv-k beruházási szándéka, jelenleg a cégek 78 százaléka készül valamilyen fejlesztésre – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. A célokat tekintve most informatikai fejlesztésekre készülnek a legtöbben, megelőzve az elmúlt egy évben élen álló gépek, berendezések korszerűsítését.

Év elejéhez képest látványosan mérséklődött az optimizmus a hazai nagyvállalatok körében. A legnagyobb hazai cégek egy éves várakozásait jelző K&H nagyvállalati növekedési index 3 ponttal csökkent, így jelenleg 8 ponton áll, mivel a cégek kisebb árbevétel-növekedéssel és beruházási szándékkal terveznek.

Nagysebességű szupervonathoz épül vasúti pálya Los Angeles és San Francicso között. 1.300 km-en – de kérdés, befejezik-e a százmilliárd dolláros beruházást – és mikor.

Gyárat épít a BMW német autógyártó vállalat Debrecenben - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A Bosch 37 milliárd forintból 90 ezer négyzetméterrel bővíti fejlesztési központját Budapesten, az építkezés 2021-ben ér véget.

A brazíliai Porto Alegrében is 1989-ben történt rendszerváltás: a polgárok nemcsak közvetlenül igényelhették bizonyos projektek beindítását, de a konkrét költésekbe is beleszólhattak. A részvételi büdzséirányításnak ezt a formáját ugyan nemrég felfüggesztették szülővárosában, de az elmúlt közel harminc évben 2700 önkormányzat vette át a modellt.

Tíz éve nem akartak ennyien fejleszteni a magyar cégek közül, jelenleg ugyanis a kkv-k több mint háromnegyede készül valamilyen beruházásra. A középvállalkozásoknál még ennél is erősebb a szándék, mivel közülük 10-ből 9 cég tervez fejleszteni – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Sok helyen már gazdaságosabb napelemeket használni, mint fosszilis tüzelőanyagot, az elemek ráadásul egyre olcsóbbak. Magyarországnál pár éve még Finnország is több napenergiát termelt, a kormány tervei szerint viszont tíz év múlva már ötven százalékban csak zöld energiát használnánk. A napelemek terjedését azonban még gátolják a magas adók.

Ismét bővítette gyártókapacitását a Coca-Cola HBC Magyarország: mintegy 1,8 milliárd forintos beruházással egy teljesen új, innovatív prémium termék, az okosvíz palackozását indította el a cég. Az egyedülálló, felhők által inspirált technológiával előállított GLACEAU smartwater első körben Magyarországon kívül nyolc ország piacaira jut el Zalaszentgrótról.

„Minden nem fontos dolog között a labdarúgás messze a legfontosabb” – mondotta volt II. János Pál pápa. Jóllehet a pápa érzékelte a focirajongók már szinte vallásos lelkesedését, alkalmasint nem sok közgazdásszal konzultált a kérdésről: azok egyetértenek abban, hogy a foci-vb nem éri meg az óriási befektetéseket.

A nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti előírások 2015-ben változtak meg jelentősen annak érdekében, hogy a régészeti feladatellátás hatékonyabb és gyorsabb legyen nagyberuházások esetén.

Az első negyedévben 17 százalékkal nőttek a beruházások, elsősorban az állami projekteknek köszönhetően. Az állam és a vállalatok közötti beruházási olló még szélesebbre nyílt. A hosszú távú növekedéshez viszont pont arra lenne szükség, hogy a magánszektor pörgesse a beruházásokat. Ez lenne az alapja jövőbeni béremeléseknek is.

Mivel sok bécsinek fogalma sincs, hogy az Európai Uniónak is köszönheti a közeli felújított játszóteret, a helyi kertészetből származó uborkát vagy éppen az aktuális nyelvtanfolyamát, az osztrák fővárosban idén is megrendezik az EU-s projektek hetét.Több mint negyven, uniós támogatással megvalósított beruházást nézhetnek meg közelebbről a bécsiek a napokban az "EUrópa Bécsben" elnevezésű kampány keretében.

A sikeres beruházás, és így a vállalkozás hosszú távú jövője sokszor múlik a szükséges források megteremtésén: mikor, milyen formában szerezzünk hozzá hitelt? A Bankmonitor szakértőinek segítségével összegyűjtöttünk három tipikus hibát, amelyet a cégek elkövethetnek a beruházási hitel felvételénél.

Az újonnan létesített áramtermelő kapacitások tekintetében 2017-ben a szoláreszközök felülmúlták a fosszilis infrastruktúrákat. Rekordmennyiségű napenergiás kapacitást létesítettek tavaly.

Sokéves csúcson van a kkv-k beruházási hajlandósága, jelenleg ugyanis háromból két cégvezető tervez valamilyen fejlesztést a követő egy év során – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adatiból.

A kanadai hátterű Linamar Hungary Zrt. 8,64 milliárd forintos beruházásával három vidéki helyszínen kétszáz új munkahelyet teremt - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter közölte: a kormány 1,55 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a részben autóipari, részben általános gépipari vállalat fejlesztéséhez.

Mennyi lehet a kisvállalkozói beruházási kedvezmény összege az egyéni vállalkozóknál? A Saldo adószakértő írása segítségével megmutatjuk az erre vonatkozó szabályokat.

A zöldmezős beruházás 2018 harmadik negyedévében kezdődik, a gyártás pedig várhatóan 2020 harmadik negyedévében indul. A kapacitásbővítést az autóipari elektronika iránti növekvő kereslet indokolja. Váltómű vezérlőegységeket és szenzorokat gyártanak majd Debrecenben.

Fokváros van abban a kevéssé irigylésre méltó helyzetben, hogy a világ első nagyvárosa, amelynek ivóvíztartalékai kimerülhetnek. Hasonló veszély fenyeget még egy sor metropolist, köztük van Sao Paulo vagy Bangalore - de Moszkva és London is.

A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) által nemrég közrebocsátott adatok alapján úgy tűnhet, hogy lecsengőben van a napelem parkok létesítéséért az elmúlt években folytatott aranyláz: 2016-ban kötelező átvételi jogosultság (KÁT) megállapítására több mint 2000 kérelmet nyújtottak be, ezzel szemben 2017-ben csak a tizede érkezett a METÁR – a KÁT-ot 2017 januárjától felváltó megújuló támogatási rendszer – bármely formájának igénybevételére.

Az Európai Bizottság egy új javaslata ugyanolyan kötelezettségeket osztana a napkollektorokat használó háztartásokra, mint az erőművekre. Ezzel irdatlan nagy adminisztrációs és anyagi terheket zúdítanának a kis energiatermelőkre. Az EU-s energiaminiszterek ezzel eddig nem sokat törődtek, inkább a szénbányászat támogatásának megszüntetése ellen lobbiztak Brüsszelben.

A német és a francia kormány EU-rendszabályokat szorgalmaz, hogy gátat vessenek a stratégiai célú, piactorzító kínai beruházásoknak. Az intézkedések már idén életbe léphetnek.

Atomenergia helyett megújuló energia. Ennél szebb üzenete nem is lehetne a beruházásnak. Olcsók a telekárak, ott a villamoshálózat, ezért közel 60 projektjavaslat érkezett beruházóktól a kormányhoz.

Az Atradius iparági elemzése szerint a következő öt évben éves szinten 3-4 százalékkal nőket az élelmiszeripar teljesítménye. Az ágazat továbbra is a magyar gazdaság egyik legfontosabb szektora, az 500 legnagyobb hazai vállalat közül minden tizedik az élelmiszeriparban működik.

Az Európai Bizottság azt ajánlja az európai cégeknek – különösen a kkv-knak és az induló vállalkozásoknak –, hogy ruházzanak be az innovációba és a kreativitásba. A kezdeményezések célja, hogy megkönnyítsék a szellemitulajdon-jogok megsértésével szembeni hatékony fellépést, előmozdítsák a több országra kiterjedő jogviták rendezését, és segítsék a küzdelmet a hamisított és a kalóz áruk ellen, melyek aránya 5%-ot tesz ki az uniós importon belül.

Három és fél éves csúcson van a vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégvezetők 62 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. A középvállalkozásoknál még ennél is jobb az arány, ugyanis 91 százalék tervez beruházni – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, de ingatlanberuházásokban is egyre többen gondolkodnak.

Jóváhagyta az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács szerdán a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését.

Az idei európai választások, a Brexit fejleményei és Trump elnök meglepő fordulatokat tartogató politikája sok izgalmat adott az évre, most azonban úgy tűnik, hogy mindezeket magunk mögött hagyva végre megnyugodtak a befektetők. Az év hátralévő hónapjait így kedvező piaci hangulattal és stabil növekedéssel zárhatjuk, sőt, Magyarország számára akár még a hitelminősítők részéről is pozitív jelzések jöhetnek – jelezte a K&H.

A hazai kkv-k keresik a piaci lehetőségeket. Tízből négy vállalkozás szeretne új piacot meghódítani a már meglévő termékével, év elejéhez képest pedig több mint dupla annyian gondolkodnak új árucikk vagy szolgáltatás bevezetésében – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.

Látványosan megugrott a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek több mint fele, 57 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. Az iparban és a középvállalkozásoknál ennél is jobb az arány, ugyanis a cégek több mint 70 százaléka készül beruházni – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.

A beruházások látványos bővülésében a lízingpiac is fontos szerepet kapott: a vállalkozások egyre nagyobb része lízingkonstrukció segítségével szerzi be a gépeit. A lízingpiacon belül a gépfinanszírozás 31 százalékkal nőtt az idei második negyedévben és a Magyar Lízingszövetség további növekedésre számít.

A magyar GDP egyik legfontosabb összetevője a folyamatosan növekvő autóipar, mely jelenleg is több mint 154.000 embert foglalkoztat. 2016-ban a hazai gyáripari teljesítményünk 29%-át adta ez az iparág, 25,4 milliárd eurót termelve, ráadásul további növekedés várható a jövőben. Másrészt az emissziós botrányok komoly gondot jelenthetnek már középtávon is, azonban hatásaik egyelőre nem érezhetők hazánkban. Az Euler Hermes magyarországi autóipari elemzéséből kiderül, hogy a négy nagy hazai gyártó – Mercedes, Audi, Opel, Suzuki – beruházásai mellett további lehetőséget jelenthet, hogy hazánk az innovatív technológiák fejlesztésének (önvezetőjármű-szoftverek, akkumulátorok, tesztpálya) egyik központjává válik. A másik oldalról egyre nagyobb nehézséget okoz – és nem csak erre a szektorra jellemzően – a növekvő hazai munkaerőhiány, melynek kezelése komoly kihívást jelent a gyártók és a beszállítók számára is.

Az előző negyedévhez képest közel dupla annyi vállalkozás talált a cég számára vonzó pályázati kiírást, és növekedett a benyújtott pályázatok aránya is. Jelenleg tízből négy kkv véli reálisnak, hogy uniós forráshoz juthat – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Az Európai Bizottság új címkézést indít a zöld pénzügyi termékek, például zöld kötvények és a megújuló energiás befektetések besorolására, hogy ösztönözze a magántőke áramlását a zöld gazdaságba.

A hazai agrárium számára a költségcsökkentés a termelékenység javításának elsődleges eszköze. Jelenleg a mezőgazdasági cégek közel fele használ valamilyen hatékonyságnövelő eszközt, és a következő három évben az agrárium harmada készül ilyen jellegű beruházásra – derül ki a K&H agrár felméréséből.

Szárnyal a műtárgyak globális kereskedelme, amely olyan szövevényes és törvényileg annyira szabályozatlan, hogy mindig is kedvező táptalaja volt a piszkos pénzek tisztára mosásának vagy akár a legitim módon szerzett jövedelmeknél az adóelkerülésnek. Kilétüket fel nem fedő, titokzatos gyűjtők licitálnak műremekekre telefonon, a méregdrágán megvett műalkotások pedig sokszor nem az exkluzív lakások, villák vagy vezérigazgatói irodák falaira kerülnek, hanem adómentes övezetnek számító svájci raktárakba.

A vállalkozók sokszor szembesülnek azzal, hogy nincs elég forrásuk ötleteik megvalósításához, hogy túl sok adót kell fizetni, és ami még bosszantóbb sokszor csak egy-egy beruházás lezáráskor utólag értesülnek arról, hogy milyen kedvezményekről maradtak le. Pedig az adózás terén sokkal több lehetőség áll a vállalkozók előtt, mint gondolnák.

Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozás tervez beruházást a következő egy évben - derül ki a Budapest Bank országosan reprezentatív kutatásából. Azok a cégek, amelyek fejlesztenek, jóval magasabb arányban számítanak árbevétel-növekedésre. A legnagyobb beruházók az agrárvállalkozások, és a magasabb árbevétellel rendelkező kkv-k. A beruházások értékének egynegyedét finanszírozzák banki forrásból a cégek, emellett fokozatosan nő az uniós források szerepe is.

Az erről szóló felmérés szerint a következő 12 hónapban a beruházástól tartózkodó vállalatok számára a legnagyobb akadályt egy ingadozó piaci helyzet, illetve a válaszadók harmadánál a forráshiány jelenti.

A 2019-ben megrendezésre kerülő tíznapos sporteseményen várhatóan több mint 40 ország 2500-3000 sportolója vesz majd részt.

Majdnem 3 milliárd forintos pluszforrást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Országvédelmi Alap terhére – derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.

A pénzt a versenyképességük erősítésére, beruházások végrehajtására, illetve kutatásfejlesztésre, fordíthatják, a fejlesztéseik összértéke eléri a 28,5 milliárd forintot

Magyarország vidéki nagyvárosainak szerepe az ország hosszú távú társadalmi és gazdasági céljainak elérésében megkérdőjelezhetetlen: e városok központi szerepet töltenek be szűkebb régiójuk életében. Egyrészt ők tudják a kedvező helyi munkafeltételek ösztönzése és az élhető városi környezet kialakítása révén odavonzani, illetve helyben tartani a jól képzett szakembereket és megállítani, akár megfordítani a fiatalok elvándorlását. Másrészt átgondoltan megtervezett infrastruktúrával és magas színvonalú oktatási feltételekkel ők tudják biztosítani a nagyvállalatoknak a megtelepedés feltételeit - olvasható a Deloitte közleményében.

A gazdálkodók jelentős része tervez beruházásokat a Földművelésügyi Minisztérium szerint, a gépberuházásokkal pedig jelentősen nőhet az agrárium jövedelmezősége.

Új szintre süllyedt a nagyvállalatok beruházási hajlandósága. Az elmúlt évek 50 százalék feletti arányához képest ma már csak 10-ből 4 cég tervez fejlesztést megvalósítani – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi adataiból.

A klímaváltozás elleni védelmet finanszírozó befektetések nagy hibája, hogy nagy erőműveket támogatnak, s csak elenyésző részük folyik kis volumenű megújuló energiás projektekbe a szegény országokban. Holott éppen a szegényeknek lenne rá a legnagyobb szükségük, mert náluk nincsenek kiépített elektromos hálózatok.