A kkv-k többsége profitra számít és fejlesztene

A kkv-k többsége növekedésre számít mind az árbevétel, mind a profit tekintetében – derült ki a Budapest Bank kutatásából. Beruházást a megkérdezett vállalatvezetők közel harmada tervez idén, átlagosan 45 millió forint értékben.

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Árbevétel- és profitnövekedés a kilátások között

A kkv-k többsége kedvezőnek ítéli a pénzügyi teljesítményét és a megrendelés-állománya alakulását. A 2018-ban beruházást végzett, illetve a 2019-ben beruházást tervező vállalkozások több paraméter mentén is pozitív várakozásokról számoltak be. Előbbiek főleg a pénzügyi teljesítményük, utóbbiak elsősorban a gazdasági környezet kérdésében optimisták. A cégvezetők kétharmada bízik árbevétel-növekedésben, emellett 56 százalék profitnövekedést is vár az idei évben, minden harmadik vállalkozás pedig a tavalyi szint megtartását véli lehetségesnek. A megkérdezettek egyharmada a fejlesztésre szánt összeget és az alkalmazottak számát egyaránt növelni szeretné.

depositphotos.com

Magyarországon lassan 30 éves lesz a kis- és középvállalati szektor. Ezalatt számos családi cég nőtte ki magát stabil, jól strukturált vállalkozássá, azonban a kkv-k jelentős részénél továbbra is kiemelt figyelmet igényel a vállalatfejlesztés és a versenyképesség-növelés. Az ehhez szükséges korszerűsítő és hatékonyságnövelő beruházásoknak kifejezetten kedvez a mostani gazdasági környezet, miközben kedvező források is elérhetőek a cégek számára” – mondta Váczi Dávid, a Budapest Bank vállalati értékesítés támogatási vezetője.

A kkv-k harmada gépet vásárolt tavaly

2018-ban a kkv-k 58 százaléka eszközölt beruházást, nagyobb arányban a külpiaci tevékenységet folytató, illetve a 2019-ben beruházást tervező cégek valósítottak meg valamilyen fejlesztést. Tavaly a beruházások 33 százaléka gépek, berendezések és egyéb tárgyi eszközök beszerzésére irányult, amelyet 13 százalékkal a székhely- és telephelyfejlesztés követ. A tavalyi beruházások felét saját tőkéből, ötödét beruházási hitelből valósították meg a vállalkozások, az EU-s pályázati források aránya 8 százalék. A saját tőke aránya az IT-eszközök beszerzésénél a legmagasabb, míg a banki hitel mértéke a gép és termőeszköz-beszerzésnél kimagasló.

Elsősorban a nagyobb cégek terveznek idén beruházást

Ebben az évben a kkv-k 30 százaléka tervez beruházást, nagyobb arányban az

Elégedettek helyzetükkel a hazai nagyvállalatok
Óvatos optimizmus és stabilitás jellemzi a hazai nagyvállalatok idei évi kilátásait – jelzi a K&H nagyvállalati növekedési index első negyedéves eredménye. A legnagyobb hazai cégek egyéves várakozásait jelző mutató mindössze 1 ponttal csökkent.
50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek, a külpiacokkal kapcsolatban álló, az ipari, valamint azok a vállalkozások, amelyek már tavaly is beruháztak. A beruházást nem tervező cégvezetők 87 százaléka a már megvalósult beruházást jelölte meg első számú okaként annak, hogy nem tervez további fejlesztést. A megtérülés hiánya vagy a forráshiány tehát nem jellemző gát. Az idei évre tervezett beruházások átlagos értéke 45 millió forint, amelyet leginkább gép és berendezés vásárlására költenének a vállalkozások, minden huszadik beruházó pedig székhely-, telephely-felújítást vagy IT-eszközbeszerzést tervez. A 2019-es beruházásokat a cégek 73 százaléka saját forrásból tervezi, hitelből minden ötödik beruházó finanszírozná költéseit, refinanszírozott hitelt pedig 9 százalék venne igénybe.

Mi alapján döntenek a hitelfelvételről?

A hitelfelvételről való döntésnél a két legfontosabb szempont a kamat mértéke, illetve a kamatfixálás lehetősége, ezt követik az egyéb feltételek és paraméterek. Ahogy az a bank korábban közzétett kutatási eredményeiből kiderült, a hazai cégvezetők többsége 2-3 százalék körüli kamatot tart kedvezőnek egy 5 éves, fixált kamatozású beruházási hitel esetén. A kkv-k a középtávú hitelek esetében átlagosan 3 éves futamidőben gondolkodnak, míg hosszú távú hiteleket átlagosan 7 évre vennének fel. A vállalkozások negyede pedig 10 évre venne fel hitelt, ha hosszú távú konstrukcióról van szó.

Nagyban meghatározza a vállalatok igényeit, hogy mely ágazatban működnek, és ez a finanszírozásra is kihat. A kkv-k egy részének például az eszközalapú finanszírozás, vagyis a lízing, vagy a tárgyi fedezet nélkül igénybe vehető faktoring sokkal jobb megoldás, mint a hitel. A széles termékpaletta persze az ügyfél szempontjából azt is jelentheti, hogy nehéz eligazodni a lehetőségek között. Épp ezért mi már évi nettó 200 millió forintos árbevétel felett dedikált kapcsolattartót biztosítunk, és az adott vállalkozás igényeire szabott finanszírozási konstrukciót állítunk össze” – tette hozzá Váczi Dávid.

Véleményvezér

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.
Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején

Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején 

Csak a propaganda szintjén jártak jobban a nyugdíjasok az elmúlt 15 évben.
Véget ért az oroszok különleges hadművelete Ukrajnában, immár igazi háborúra állnak át

Véget ért az oroszok különleges hadművelete Ukrajnában, immár igazi háborúra állnak át 

A civilek öldöklése háborús bűncselekmény.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo