A kilenc országot vizsgáló könyv négy kelet-közép-európai államot és öt nyugati országot mutat be, így többek között Németországba és Franciaországba is kitekintést enged a kiadvány. Nem csupán az országokra jellemző cégformákat, cégalapítási költségeket vagy adózási tételeket veszi górcső alá, hanem például a munkajogi környezetet is. Utóbbi fontos befolyásoló tényező lehet, az erős, vagy éppen gyenge szakszervezeti szabályok miatt.
A nyugati országokban a kollektív munkajog sokkal nagyobb védelmét biztosít a munkavállalóknak, mint a közép európai államok szabályozása. Ausztriában például az üzemi tanács vagy a szakszervezet hozzájárulása nem szükséges a tranzakcióhoz, de ha az eladás befolyásolja az üzletmenetet, az üzemi tanács megfogalmazhat javaslatokat a munkavállalókat érintő kérdésekben. Franciaországban konzultációs joggal kötelező bevonni a munkavállalók képviselőit a tárgyalások során. Hollandiában sem tudja megakasztani a tranzakciót a konzultáció hiánya, de az ilyen eset alapot szolgáltathat bizonyos büntetések realizálásra a céget képviselő személy ellen.
Hol a legolcsóbb a cégalapítás?
Ha a két leggyakoribb cégformát, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a legkisebb befektetéssel Csehországban lehet céget alapítani, ahol 1 korona a minimális alaptőke (jelenleg 12 forint). Ez kiugró példa a többi országhoz képest, de a szlovák 5.000 euró, a spanyol 3.000 euró is a magyar 10.000 eurós költség alatt marad. Részvénytársaságok esetében már kiegyensúlyozottabb a mezőny, Magyarországon, Ausztriában vagy Spanyolországban is hasonló költségekkel kell számolni (66.666, 70.000 és 60.000 euró). Természetesen számos, elsősorban adózási kérdésben van jelentősége a cégformának, de a jogi átvilágításra vagy a bejelentési kötelezettségekre is hatással lehet a cégforma megfelelő választása, vagy a tranzakcióban szereplő köztes cég formája.
Magyarországon jelenleg a cégalapításhoz szükséges tőke 3 millió forint, amihez még hozzá jön a cégalapítás díja, amit az ezzel foglalkozó cégek felszámolnak. (Bővebb információ a logoszcegcsoport.hu weboldalon.)
Számos M&A kiadványhoz hasonlóan az act legal kézikönyve is részletesen ismerteti a strukturálási és adózási kérdéseket. A kézikönyv minden országra vonatkozóan listát ad a piaci szereplőkről, így az adótanácsadó, a tranzakciós tanácsadó cégekről vagy a befektetési bankokról. Sőt, még az ügyvédi piac sajátosságait is kiemeli és a tranzakció méretéhez ajánlott ügyvédi irodákat is számba veszi. De a kiadvány egyedülálló módon az országokra jellemző, a tárgyalásokat befolyásoló helyi üzleti szokásokkal kapcsolatban is tanácsokkal látja el az érdeklődőket. Ezeket úgynevezett „soft-triggerként” definiálja a könyv. Például Németországra vonatkozóan azt ajánlják, hogy kerüljük a tárgyalások során a nagy létszámú céges csapatokat, de egyenesen és őszintén hozzuk az asztalhoz a problémákat – nem fogják sértésnek venni. Hollandiában nem a hierarchikus, szigorú utasítás alapú tárgyaló delegációk jellemzőek, hanem mellérendeltségi alapú szakértők bevonása, akik teljes nyitottsággal törekednek a konszenzusra az üzleti életben. Míg Lengyelországban a jogszabályok ismerete és betartása, valamint a szigorú dokumentáció az elvárt, Spanyolországban a legmagasabb szintű management állandó jelenléte a kívánatos.
A kézikönyv beszerzése
A 180 oldalas kiadvány ezen a linken ingyenesen letölthető és az első 50 érdeklődő nyomtatott formátumban is megkapja az M&A kézikönyvet.