Az összesen ezermilliárd dolláros keretben mozgó tervet Peking „az évszázad projektjeként” reklámozza azzal, hogy célja jobban összekapcsolni Kínát kereskedelmi partnereivel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érintett országok nagy hiteleket vesznek fel Kínától infrastrukturális beruházásokhoz, amelyek munkálatait többnyire kínai cégek végzik.
Mindez nyilvánvaló kínai érdekeket szolgál: az ország, ahol lassul a gazdaság fejlődése, fölös ipari kapacitását külföldön tudja hasznosítani. A munkák egyúttal segíthetnek kínai vállalatoknak abban, hogy nemzetközivé váljanak, miközben Peking révükön kritikus szerephez juthat a nemzetközi kereskedelem alakításában.
Nem hiányzik a jelentős politikai tényező sem. Amint a Pentagon a napokban kiadott jelentésében rámutatott: „Kína, erős gazdasági kapcsolatokat építve ki más országokkal arra törekszik, hogy közelítse azok érdekeit Kínáéhoz és kikapcsolja a bírálatot a Peking szempontjából érzékeny kérdésekben.”
Mindezek ellenére sok külföldi partner készséggel csatlakozott a kezdeményezéshez, főleg azért, mert a kínai hitelek sokkal kevesebb korlátozással járnak, mint a nyugatiak. Malajzia döntése azonban arra utal, hogy a kínai tervek meghiúsulhatnak.
Egyrészt azért, mert a pojekt bizonyos beruházásainak gazdaságilag nincs értelme.
Srí Lankán például évi egymillió utas fogadására képes repülőteret építettek. Miután azonban messze nincs ekkora forgalom, a kihasználatlan teheráru-terminálokban rizst tárolnak.
A kínaiak nagy mélyvízi kikötőt is építettek a szigetországban, de annak üzemeltetését kínai cégnek kellett átvennie, miután a kikötő annyi jövedelmet sem hozott, hogy Srí Lanka törleszteni tudja a hitel részleteit. A Center for Global Development tanulmánya szerint Kirgizisztán, Laosz, Montenegro, Pakisztán és más államok csak igen nehezen tudják majd törleszteni a kínai hiteleket – és lehet, hogy
Pekingben ez is a cél: függésben tartani az adós országokat.
Ugyanakkor a Övezet és Útnak vannak csodálói is. Szakértők a Mianmarban épített olajvezetéket, a kenyai vasútvonalakat sikernek tartják, s amíg könnyű kínai pénzekhez jutni, lesz azokért jelentkező. A következő a gazdasági válságba került Törökország lehet.
(Forrás: Der Spiegel)
