Bár a régész szakma nem volt maradéktalanul boldog az új szabályozással, a kormányzati indokolás szerint a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás szabályai átláthatóbbá, egyértelműbbé váltak mind a beruházó, mind a feladatellátásban részt vevő intézmények számára. 2018 áprilisában a szabályok – különös tekintettel a megelőző feltárásra – ismét módosultak. A KCG Partners Ügyvédi Társulás alábbi összefoglalója a legújabb változásokra is kitér.
Mi a nagyberuházás?
Amennyiben a beruházás teljes bekerülési költsége a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a kapcsolódó rendeletek nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege, amelyről a beruházó legkésőbb a próbafeltárás megkezdése előtt köteles nyilatkozatot tenni.
Általános szabályok
Főszabály szerint a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket. A régészeti örökség elemei csak régészeti eljárás keretében mozdíthatók el, melynek költségeit annak kell fedeznie, akinek az érdekében a régészeti lelőhely bolygatása felmerült, és amely eljárást csak a hatóság feltárási engedélye alapján lehet végezni. A feltárási engedély vagy a jogszabályi előírások megszegése esetén a hatóság a feltárást leállítja, vagy az engedélyt visszavonja, jogszabályban meghatározott esetekben pedig dönt örökségvédelmi bírság kiszabásáról - fejti ki Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértője.
