Bár a régész szakma nem volt maradéktalanul boldog az új szabályozással, a kormányzati indokolás szerint a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás szabályai átláthatóbbá, egyértelműbbé váltak mind a beruházó, mind a feladatellátásban részt vevő intézmények számára. 2018 áprilisában a szabályok – különös tekintettel a megelőző feltárásra – ismét módosultak. A KCG Partners Ügyvédi Társulás alábbi összefoglalója a legújabb változásokra is kitér.
Mi a nagyberuházás?
Amennyiben a beruházás teljes bekerülési költsége a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a kapcsolódó rendeletek nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege, amelyről a beruházó legkésőbb a próbafeltárás megkezdése előtt köteles nyilatkozatot tenni.
Általános szabályok
Főszabály szerint a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket. A régészeti örökség elemei csak régészeti eljárás keretében mozdíthatók el, melynek költségeit annak kell fedeznie, akinek az érdekében a régészeti lelőhely bolygatása felmerült, és amely eljárást csak a hatóság feltárási engedélye alapján lehet végezni. A feltárási engedély vagy a jogszabályi előírások megszegése esetén a hatóság a feltárást leállítja, vagy az engedélyt visszavonja, jogszabályban meghatározott esetekben pedig dönt örökségvédelmi bírság kiszabásáról - fejti ki Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértője.
Előzetes régészeti dokumentáció, próbafeltárás és a feltárási projektterv
Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv készít el. Nagyberuházás esetén az előzetes dokumentáció munkarészeként próbafeltárást kell végezni, melynek célja a régészeti érintettség meghatározása. Az örökségvédelmi szerv a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzőit és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait.
Előzetes régészeti dokumentációnak minősül a hatástanulmány is, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- ás költségvonzatának meghatározására.
Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, ha megállapítható, hogy a beruházás megvalósításának módja nem veszélyezteti a régészeti jelenségeket. Egyszerűsített régészeti dokumentáció készítése esetén nincs szükség próbafeltárásra.
Megelőző feltárás
Nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. Ennek keretében a hatóság előírhat régészeti megfigyelést, próbafeltárást vagy akár teljes körű feltárást is.
Újdonság, hogy nagyberuházás esetén a Magyar Nemzeti Múzeum a beruházó szerződéskötési szándékáról, annak kézhezvételét követő 5 napon belül értesíti a nagyberuházás megelőző feltárásának elvégzésére jogosult intézményt és koordinálja a szerződéskötést – magyarázza az ügyvéd.
Földmunkák
Nagyberuházás megvalósítása esetén a régészeti földmunka, valamint a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetők.
Az előzetes régészeti dokumentáció során végzett próbafeltárás időtartama legfeljebb 30 nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követő 10 napon belül kell elkészíteni, kivéve, ha a beruházó és az örökségvédelmi szerv ennél hosszabb határidőben állapodik meg.
Teljes felületű feltárás esetén a feltárás időtartama ugyancsak legfeljebb 30nap.
A beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás, a teljes felületű feltárás, valamint a régészeti megfigyelés és az elfedés régészeti előkészítésének költsége.
Nemzetgazdasági szempontból indokolt esetben az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségei a központi költségvetésből fedezhetőek.
Azelőzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35%-át, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. A teljes körű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1%-át, kivéve, ha a beruházó vállalja a magasabb összeg megfizetését. A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka költségei is a beruházót terhelik.
Egyértelmű, hogy a fentiekben bemutatott szabályozás nagy terhet ró a régészekre. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy e szabályok alapján a beruházások során szükséges régészeti munkálatok költsége és időtartama tervezhető elemmé vált, amely a beruházók számára kulcsfontosságú tényező egy projekt elindításakor – emeli ki Gálik Gabriella.
