Mennyire kell tartani attól, hogy elfogynak az uniós pénz? A kormány arról beszél, hogy a legtöbb forrást már odaítélték a kedvezményezetteknek.
- Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020-as forráskerete valamivel több, mint 2 720 milliárd forint. Jelen pillanatban a hatályos támogatási szerződések és támogató okiratok összértéke 8 917 milliárd forint, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében hatályos támogatási szerződések és támogató okiratok összértéke 2 446 milliárd forint. Van még tehát le nem kötött fejlesztési forrás, valamint a ciklus vége felé egyre inkább körvonalazódik az ún. „visszahulló” (azaz korábban leszerződött, de bármilyen okból kifolyólag az eredeti kedvezményezett által felhasználásra nem került) források mértéke is.
A még rendelkezésre álló pályázati lehetőségekre kinek érdemes odafigyelnie?
- A jelenleg nyitva álló, illetve társadalmi egyeztetés alatt álló pályázati lehetőségek 5 tématerületet érintenek, ezek a vállalati kutatás-fejlesztés-innováció, az innovatív és exportképes termékfejlesztés támogatása; az infokommunikációs ágazat termékeinek piacosítása, a vállalati IKT fejlesztések támogatása; a fiatalok vállalkozóvá válásának, illetve a pályakezdők elhelyezkedésének támogatása; a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek piaci foglalkoztathatóságának javítását célzó munkáltatói (társadalmi célú vállalkozási, tranzitfoglalkoztatási) programok támogatása; az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználás növelésének támogatása. Ez az 5 tématerület a kkv-szektor nagy részének lehet érdekes. A mezőgazdasági termelők számára szintén elérhető források vannak még a kiemelkedően fontos öntözésfejlesztést, vízgazdálkodást támogató felhívásban, valamint a vidéki térségekben működő szervezetek számára a helyi LEADER felhívásokban.
- A hivatalos formában közzétett tervezetek alapján Magyarország a következő, 2021-2027-es programozási időszakban is jelentős (folyó áron 20,247 millió euró összegű) fejlesztési forráskerettel gazdálkodhat. Az Európai Bizottság által közzétett tervezet szerint azonban egyelőre a tagállamok szuverén döntése lesz az, hogy Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap (vagyis a „nemzeti borítékként” emlegetett, az országok számára biztosított felzárkóztatási támogatások) forrásaiból mekkora összeget csoportosítanak a visszatérítendő, úgynevezett pénzügyi eszközökre. Támogatáspolitikai szempontból természetesen megvan az „üzleti logikát” követő kombinált támogatási formák és pénzügyi eszközök alkalmazásának a létjogosultsága.
- Tapasztalataink szerint már a hazai vállalati szektor is nyitottabb a kombinált támogatási formák és pénzügyi eszközök irányában abban az esetben, ha ezek a konstrukciók a piacon szokásos kamat, biztosítéki és adminisztratív feltételektől kedvezőbben elérhetők.
A támogatásokkal kapcsolatban – legyen szó vissza nem térítendő forrásról vagy pénzügyi eszközökről – milyen sajátságos magyar problémák merültek fel, és hogyan lehet(ne) ezeken túllendülni?
- Miközben folyamatos a törekvés a teljes pályázati rendszer egyszerűsítése iránt, mindez a gyakorlatban egyre növekvő pályázat elbírálási időkben, egyre sokrétűbb pályázói dokumentációs megfelelésekben, illetve bonyolult elektronikus pályázati rendszerek formájában jelenik meg. Gyakori probléma, hogy az adott beruházási, fejlesztési projekt a pályázat elbírálásakor már nem aktuális a megvalósító projektgazdák számára, ugyanis a benyújtástól a döntésig eltelt nem kevés idő alatt (gyakran 1 év) megváltoznak a piaci viszonyok, igények, a vállalati fejlesztési stratégia. A projektek természetesen módosíthatók az adott kereteken belül, egy ilyen változtatás azonban megint csak a kezelő szervezetek kapacitásait terheli tovább. Az elektronikus pályázatkezelő rendszerek folyamatos fejlesztés alatt állnak, ám egyelőre ez sem megoldás, hiszen továbbra is sok hibával működnek, és gyakoriak a rendszerleállások. Ez szintén a gördülékeny és hatékony ügyintézést, projektmegvalósítást hátráltatja.