S. P. a munkahelye közelében saját lakóingatlant kívánt vásárolni, ezért hirdetéseket adott fel, és a környéken szórólapokat is elhelyezett. Az egyik szórólap alapján J. Sz. és felesége telefonon megkeresték S. P.-t, és jelezték, szándékukban áll a saját ingatlanukat eladni. S.P. megtekintette az ingatlant, de sokallotta a vételárat, így nem jött létre megállapodás közöttük. Másnap azonban S. P. ismét felkereste az eladókat, s ez alkalommal szóban megállapodtak arról, hogy 10,5 millió forintos vételáron adásvételi szerződést fognak kötni egymással. A szerződés írásba foglalását a következő hétre halasztották.

A Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (International Accounting Standards: IAS) legújabb rendelkezései, az IAS 39, jövő januártól lépnek hatályba. Ezek olyan számviteli szabványok, mint például az ISO a minőségbiztosításban.

Ma már a legkülönbözőbb fogyasztói igények kielégítésére kínálkozik lehetőségünk anélkül, hogy hosszabb ideig kéne gyűjtögetnünk megtakarított forintjainkat. A hitelpiac kiszélesedésével, a bankok magánszemélyek részére is különféle hitelkonstrukciókat kínálnak, s ezáltal lehetőséget teremtenek vágyaik eléréséhez, illetve pénzszűkös időszakaik átvészeléséhez. Milyen hitelfajták közül válogathatunk?

1113 Budapest, Bartók Béla út 152. Tel.: 382-7091, fax: 382-7095 E-mail: [email protected]

 

 

A magyar agrárpiac szabályozását az EU-éval összehasonlítva továbbra is számottevő különbségeket találunk, ugyanis alapvetően eltérés van a támogatási rendszer alkalmazásában.

Ezt a helyet azért alakítottuk ki, hogy ide kerüljön az Széchenyi terv informatikai fejezete. Az említett fejezet azonban még nem készült el, vagy ha igen, nem publikus – közölte lapunkkal a Miniszterelnöki Hivatal majd a Gazdasági Minisztérium sajtóosztálya. Az alább elhelyezett dolgozat részletek a készülő informatikai stratégia eddig megjelent változatából.

Még a tavaszi ülésszakon elfogadásra kerülhet a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat, melyet a kormány már elfogadott.

Felelős lesz, de nem most, hanem majd az élelmiszerbiztonságért a FVM, az erről szóló előterjesztés hétfőn kerül a kabinet elé.

Aktuális statisztika: 1500 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az EU-ban, igaz, nagyon kevés esetben jut el a tényleges elmarasztalásig.

A közösségi bűnmegelőzés eredményeként nagyobb a közbiztonság - jelentette ki az igazságügyi tárca vezetője egy 2003-ban megalkotott törvény értékelése során.

Szakmai díjakat alapítottak azon szervezeteket elismerendő, amelyek az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság szemléletét a leginkább érvényesítették.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember Net-stratégia 2.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

A társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára? Mit kell tudatosítaniuk az egyes nemzeteknek, embereknek ahhoz, hogy ebben az új világban jól igazodjanak el, s az élenjárók, ne pedig a leszakadók táborát gyarapítsák? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Hankiss Elemérrel, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával.

A ma emberének egzisztenciája alapjaiban rendült meg, s ezért hajlamos arra, hogy a közvetlen környezetén kívül eső fejlődési folyamatokat veszélyként értékelje, s hogy megkíséreljen - nem minden paradoxontól mentesen - önmaga illuzórikus menedékébe visszahúzódni, elutasítva mindent, ami ettől eltéríthetné. Ez a mondat az UNESCO Oktatási Világbizottsága jelentésében szerepel.

 

A technika változik, a jog stabil - ez napjaink érdekes ellentmondása. Új helyzetben azonban új jogi megoldások szükségesek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Jogász Egylet ezeknek a megtalálására vállalkozott szeptemberi konferenciáján. Nagy előadók szerepeltek nagy témákkal, hogy fölvázolják a változások irányait, a szabályozás hiányosságait és a jövő megoldásait. A téma: az információs társadalom hatása a jogrendszerre. A tanácskozás közben dr. Sárközy Tamás egyetemi tanárral, az egylet elnökével beszélgettünk.

Vannak eszmék, ideológiák, amelyek felett eljár az idő. Eszmék, ideológiák, amelyek gátolják az embert, a társadalmakat, hogy megfelelő választ adjanak a kor kihívásaira. Vajon az információs technológiai forradalom adta eszközök és az ezek kínálta szinte felmérhetetlen lehetőségek juttatták el a világot ahhoz, hogy ne csak a gazdaság érdemelje ki az “új” jelzőt, hanem a társadalom és az egyes emberek gondolkodásmódja is? Ez a kérdés mindnyájunkat érint, s nem mindegy, milyen válaszok születnek, s ezeket milyen tettek követik. Ezért szeretnénk az elkövetkező hónapokban e hasábokon fórumot adni a társadalmi átalakulást érintő kérdéseknek, dilemmáknak, véleményeknek.

A kormány olyan egységes weboldal létrehozásáról döntött, ahol kikereshető, hogy egy adott szolgáltatást melyik kormányhivatal nyújtja, s igénybevételéhez milyen dokumentumokat kell kitöltenie az ügyfélnek. S ez csak a kezdet. No nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban, ahol tavaly decemberben tették közzé a kormány e-stratégiáját.

Amíg a fejlett országokban a közigazgatásnak évtizedek óta természetes kelléke az elektronika, nálunk csigalassúsággal terjed a legegyszerűbb számítógépes adatnyilvántartás is. Mint mondják, ennek legfőbb oka a pénzhiány. Ám aligha egyedüli oka. Az elmúlt évtizedben több kormányzati szerv és közigazgatási intézményrendszer kapott állami és PHARE-forrásokból jelentős pénzeket az információs rendszer korszerűsítésére. Az eredmény csak jóindulattal mondható felemásnak. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Magyarország pont ezen a területen fog elvérezni abban a nagy versenyben, amely az egyes nemzetek információs társadalommá alakulásában folyik, s napjainkban dől el, ki lesz a leszakadó, és ki az élenjáró. S számtalan bizonyíték van arra, hogy a két tábor közötti különbség behozhatatlan lesz.

Beszélgetés Z. Karvalics Lászlóval, a BME UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központ vezetőjével

Eddig egyetlen fillér sem folyt be az on-line tartalomszolgáltatóktól az 1999-ben négymilliárd forint szerzői jogdíjat beszedő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez. Annak ellenére nem, hogy az 1999-es új szerzői jogi törvény rendelkezései szerint a szerzői művek az interneten éppúgy engedélyezés után és jogdíjfizetés árán használhatók fel, mint az off-line nyilvánosságra hozatalnál. A hazai helyzetről és a külföldi joggyakorlatról dr. Gyertyánfy Péterrel, az Artisjus főigazgatójával beszélgettünk.

Keresettek manapság az etikusok. Kevesen tudják, hogy ez szakma, képviselői főként a pedagógia s a filozófia speciális területein kutathattak, oktathattak. Ma viszont felkapott szakemberek az üzleti életben. A nagyvállalatok üzleti stratégiáinak szerves részét képezik az etikai kódexek, amelyek megalkotásához az elmélet, valamint a cég helyzete, gondolkodásmódja és filozófiája ötvözetét kell megtalálni. Az etikai kódexek kultúráját a multinacionális cégek teremtették meg és terjesztették el, s e divat kezd a nemzeti, a kisebb méretű cégek körében is terjedni. Vajon divatos arculati elemről van szó, vagy ennél tartósabb, mélyebb okok húzódnak meg a mögött, ha egy cég be akarja bizonyítani magáról, hogy tisztességes, etikus üzleti és emberi magatartásmintákat követ? Mindenesetre, ha erre pénzt áldoznak, s a tendencia szerint egyre többen vannak ilyenek, akkor ez mindenképpen azt jelenti, hogy a piac ezt a céginformációt pozitívan értékeli, tehát az üzleti eredményekre mérhetően jó hatással van az etikus magatartás.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember Net-stratégia 2.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

A társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára? Mit kell tudatosítaniuk az egyes nemzeteknek, embereknek ahhoz, hogy ebben az új világban jól igazodjanak el, s az élenjárók, ne pedig a leszakadók táborát gyarapítsák? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Hankiss Elemérrel, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával.

A ma emberének egzisztenciája alapjaiban rendült meg, s ezért hajlamos arra, hogy a közvetlen környezetén kívül eső fejlődési folyamatokat veszélyként értékelje, s hogy megkíséreljen - nem minden paradoxontól mentesen - önmaga illuzórikus menedékébe visszahúzódni, elutasítva mindent, ami ettől eltéríthetné. Ez a mondat az UNESCO Oktatási Világbizottsága jelentésében szerepel.

 

A technika változik, a jog stabil - ez napjaink érdekes ellentmondása. Új helyzetben azonban új jogi megoldások szükségesek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Jogász Egylet ezeknek a megtalálására vállalkozott szeptemberi konferenciáján. Nagy előadók szerepeltek nagy témákkal, hogy fölvázolják a változások irányait, a szabályozás hiányosságait és a jövő megoldásait. A téma: az információs társadalom hatása a jogrendszerre. A tanácskozás közben dr. Sárközy Tamás egyetemi tanárral, az egylet elnökével beszélgettünk.

Vannak eszmék, ideológiák, amelyek felett eljár az idő. Eszmék, ideológiák, amelyek gátolják az embert, a társadalmakat, hogy megfelelő választ adjanak a kor kihívásaira. Vajon az információs technológiai forradalom adta eszközök és az ezek kínálta szinte felmérhetetlen lehetőségek juttatták el a világot ahhoz, hogy ne csak a gazdaság érdemelje ki az “új” jelzőt, hanem a társadalom és az egyes emberek gondolkodásmódja is? Ez a kérdés mindnyájunkat érint, s nem mindegy, milyen válaszok születnek, s ezeket milyen tettek követik. Ezért szeretnénk az elkövetkező hónapokban e hasábokon fórumot adni a társadalmi átalakulást érintő kérdéseknek, dilemmáknak, véleményeknek.

A kormány olyan egységes weboldal létrehozásáról döntött, ahol kikereshető, hogy egy adott szolgáltatást melyik kormányhivatal nyújtja, s igénybevételéhez milyen dokumentumokat kell kitöltenie az ügyfélnek. S ez csak a kezdet. No nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban, ahol tavaly decemberben tették közzé a kormány e-stratégiáját.

Amíg a fejlett országokban a közigazgatásnak évtizedek óta természetes kelléke az elektronika, nálunk csigalassúsággal terjed a legegyszerűbb számítógépes adatnyilvántartás is. Mint mondják, ennek legfőbb oka a pénzhiány. Ám aligha egyedüli oka. Az elmúlt évtizedben több kormányzati szerv és közigazgatási intézményrendszer kapott állami és PHARE-forrásokból jelentős pénzeket az információs rendszer korszerűsítésére. Az eredmény csak jóindulattal mondható felemásnak. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Magyarország pont ezen a területen fog elvérezni abban a nagy versenyben, amely az egyes nemzetek információs társadalommá alakulásában folyik, s napjainkban dől el, ki lesz a leszakadó, és ki az élenjáró. S számtalan bizonyíték van arra, hogy a két tábor közötti különbség behozhatatlan lesz.

Eddig egyetlen fillér sem folyt be az on-line tartalomszolgáltatóktól az 1999-ben négymilliárd forint szerzői jogdíjat beszedő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez. Annak ellenére nem, hogy az 1999-es új szerzői jogi törvény rendelkezései szerint a szerzői művek az interneten éppúgy engedélyezés után és jogdíjfizetés árán használhatók fel, mint az off-line nyilvánosságra hozatalnál. A hazai helyzetről és a külföldi joggyakorlatról dr. Gyertyánfy Péterrel, az Artisjus főigazgatójával beszélgettünk.

Keresettek manapság az etikusok. Kevesen tudják, hogy ez szakma, képviselői főként a pedagógia s a filozófia speciális területein kutathattak, oktathattak. Ma viszont felkapott szakemberek az üzleti életben. A nagyvállalatok üzleti stratégiáinak szerves részét képezik az etikai kódexek, amelyek megalkotásához az elmélet, valamint a cég helyzete, gondolkodásmódja és filozófiája ötvözetét kell megtalálni. Az etikai kódexek kultúráját a multinacionális cégek teremtették meg és terjesztették el, s e divat kezd a nemzeti, a kisebb méretű cégek körében is terjedni. Vajon divatos arculati elemről van szó, vagy ennél tartósabb, mélyebb okok húzódnak meg a mögött, ha egy cég be akarja bizonyítani magáról, hogy tisztességes, etikus üzleti és emberi magatartásmintákat követ? Mindenesetre, ha erre pénzt áldoznak, s a tendencia szerint egyre többen vannak ilyenek, akkor ez mindenképpen azt jelenti, hogy a piac ezt a céginformációt pozitívan értékeli, tehát az üzleti eredményekre mérhetően jó hatással van az etikus magatartás.