Az EU megtizedeli a vállalkozók támogatását

Százezerről százötvenezer euróra emelné az Európai Bizottság az egy cégnek korlátozás nélkül adható állami támogatás értékét - ez a jó hír. Így már akár (árfolyamtól függően) 37-40 millió forint állami támogatást is lehet majd nyújtani egy cégnek anélkül, hogy azt jóvá kellene hagyatni Brüsszellel. A de minimis támogatások - nevükből fakadóan - olyan alacsonyak, hogy nem minősülnek a versenyt korlátozó tényezőnek, és ezért nem is kell róluk külön jelentést tenni - minden másról igen. Feltétel, hogy a három éven belül egy adott cégnek jutatott támogatás nem érheti el a meghatározott összeget. - írja a Népszabadság.

Harmincegy évre a nyugati bérszinttől

Felzárkózás. Nagyon lassan zárkózik fel a bérszínvonal a nyugat-európai szinthez még a legfejlettebb kelet- és közép-európai tagállamokban is - állapítja meg az Európai Bizottság elemzése. A Világazdaság cikke szerint még évtizedekig eltart, amíg a térségbeli jövedelmi viszonyok hasonlóak lesznek a némethez vagy az osztrákhoz.
Az elmúlt két évben a magyar átlagjövedelmek (vásárlóerő-paritáson számolva, a béreket és egyéb jövedelmi forrásokat, például az államtól származó különböző szociális juttatásokat is beszámítva) alig 1,3 százalékponttal kerültek közelebb az uniós átlaghoz.

Bukásra áll a luxusadó

Beigazolódni látszik az önkormányzatok jóslata, amely szerint a luxusadóból nem várható értékelhető bevétel. Az adóosztályok többségéhez még nem érkezett bevallás - pénzügyi tárca továbbra is egymilliárdot remél az adónemből. - áll a Napi Gazdság összeállításában.

A privatizáció folytatása segítene a büdzsén

Eladni vagy megtartani, azaz mi legyen a maradék állami vagyonnal? A további privatizáció mellett szól a költségvetés égető pénzigénye, ugyanakkor a posta, a vasút vagy a villamos művek eladása politikai és szakmai kockázatokkal is jár. - járta körül a témát a mai Magyar Hírlap.