A városatya és két miniszter, valamint Franciaország budapesti nagykövete, illetve a főpolgármester-helyettes társaságában Csepel északi csücskén elhelyezte a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep alapkövét. A napi 350 ezer köbméter szennyvíz teljes tisztítására alkalmas, 2009-ben már próbára át is adható üzem közvetlen beruházási költségei elérik a 250 millió eurót, s Közép-Pest, illetve Közép-Buda teljes szennyvizét megtisztítani képes technológia megvalósításában 65 százalékos arányban finanszírozóként az Európai Unió is részt vesz. Az ünnepségen elsőként köszöntőt mondó Baráth Etele tárca nélküli miniszter jelezte is, hogy pillanatnyilag ez a csepeli Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása nemcsak költségeit, műszaki megoldásait tekintve, hanem úgy is, hogy legkevesebb egymillió embert szolgál majd ki közvetlenül az üzem. Ugyanúgy, mint a későbbi szónokok, Baráth Etele is kiemelte, hogy a főváros szennyvizei 100 százalékának megtisztítását lehet majd tényként elkönyvelni 2009 után. E megállapítást toldotta meg Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azzal, hogy a Duna legfőbb szennyezője tisztet végre elveszítheti a magyar főváros a beruházás révén, s voltaképpen a Fekete-tenger tisztává válásának is lényegi előmozdítója lesz az új üzem. A miniszter utalt rá, a dél-budai szennyvíztisztításra 78 milliárdot, Budapest teljes csatornázására 85 milliárd forintot költenek el. A fővárosban a biológiai szennyvíztisztításnak csak a felét oldják meg a ma működő üzemek, az országban is mindössze 68 százalékos ez az arány. A budapesti beruházással 90 százalék fölé nőhet a tisztított szennyvíz mértéke. Persányi Miklós kitért rá, 2010-re valamennyi hazai településen lesz egészséges ivóvíz ellátás, 2015-re minden legalább 2000 lelkes település számára megoldódik a szennyvíztisztítás. Egyfajta ígéretnek is felfogható a miniszter azon bejelentése, hogy egységes vízközmű törvény megalkotása is esedékes, az új parlament tehát záros határidőben belül eleget tehet ennek a feladatnak.
A harmadik köszöntés lett Demszky Gábor tisztsége az alapkőletételi ünnepségen. Ekkor ejtett szót az emblematikus nagy projektet hiányoló közvélekedésről, illetve válaszolt is: a főváros költségvetése nem egyszerűen csak jó, hanem a hitelminősítését tekintve jobb is, mint az országé, s ezért kap Budapest kedvező hiteleket beruházásaihoz. A főpolgármester a 15 év nem látványos, de történelmi mulasztást pótoló infrastrukturális fejlesztéseire utált, mint emblematikus eredményre: a csatornázásra, szennyvízkezelésre, illetve úthálózat fejlesztésre. Fordítva, ha előbb épületeket és emlékműveket épített volna a város vezetése, meg is bukott volna. A pénzügyi stabilitás és az infrastruktúra fejlesztése együtt teremti meg a város gazdaságának dinamizmusát. Demszky mindezt példákkal támasztotta alá, így azzal, hogy az építőipari kapacitás Budapesten tavaly 21 százalékkal nőtt, a reálbérek 8 százalékkal emelkedtek, s Budapesten egyetlen nap alatt átlagosan 500 négyzetméter iroda, 3 ezer négyzetméter lakás épül, s megnyílik két darab háromszáz négyzetméternyi üzlet. Ha nem lenne megfelelő az ivóvíz-szolgáltatás, a csatornázás és szennyvízkezelés, akkor e növekedésnek nem lenne meg az alapja. A beruházás minőségi kritériumaként nem szakmai paramétereket sorolt Demszky Gábor, hanem egyszerűen csak azt jelentette ki, hogy az üzem működésének hozadéka az lesz, hogy ismét kedvükre sportolhatnak, akár úszhatnak is az emberek a Dunában. Valahogy úgy, mint az '50-es évek előtt.
Hasonló "vizsgatételt" emlegetett Vajda Pár főpolgármester-helyettes is, aki emlékeztetett, hogy az újpesti Lidónál fiatal korában még nyugodtan lehetett úszni a Dunában, s jó esély van rá, hogy akkor, amikor megszűnik a mai 16 ponton közvetlenül a folyóba engedett szennyvíz károsító hatása a csepeli üzem révén, ismét tiszta, sportolásra alkalmas lesz a folyó. A legsűrűbben lakott tíz budapesti kerület szennyvizét hivatott megtisztítani a 2009-ben elkészülő csepeli létesítmény. De mindehhez csatorna és négy átemelő telep szükséges, a Zsigmond téri, már elkészült mellett Albertfalván, Kelenföldön, Ferencvárosban. A beruházás része a rakparti főgyűjtő is. Két helyen "keresztezik" a Dunát, hogy eljuttathassák a tisztítandó szennyvizet a csepeli telephelyre.
Budapest tehát bebizonyította, summázta a főpolgármester-helyettes, hogy alkalmas az EU-pénzek fogadására, a zárt rendszerű szennyvíztisztító megépítésére. Vajda Pál a Piac és Profit kérdésére válaszolva azt is kifejtette, hogy az Európai Unió 65 százalékos pénzügyi támogatása nem csupán a csepeli központi telep építésére vonatkozik, hanem a tágan értelmezett beruházásra, a 600 kilométer csatornára, a Budán elkészülő regionális tisztítóra, az átemelőkre, a Duna alatt átvezető csőrendszerre, a hőkezeléses iszaptisztításra is. A főpolgármester-helyettes azt elismeri, hogy ezúttal komoly, a városlakók által is tetten érhető munkálatokkal jár együtt e fontos infrastruktúra-fejlesztés, de úgy gondolja, hogy Budapest nem egyszerűen egy felzárkóztató beruházási folyamatot indított el az idén, hanem egy nagyon nagy léptékű modernizálást. A csatornázás és szennyvízkezelés 250 milliárd forintot érő beruházásán túl a közlekedés területén a folyamatban lévő munkálatok összértéke már eléri az 500 milliárd forintot. Ez azt jelenti, érvelt Vajda Pál, hogy egy évtized alatt mind a közlekedés, mind a környezetvédelem területén a legjobb európai városok színvonalát eléri Budapest.
A csepeli beruházás megvalósításának jogát francia cégek nyerték el, ez is oka volt annak, hogy az alapkőletételi ceremóniára hivatalos volt Franciaország budapesti nagykövete. Philippe Zeller a fenntartható fejlődés hangsúlyozása mellett jelezte, hogy hazájának a látszat ellenére nagyon is sok köze van a Dunához, 150 évvel ezelőtt például Párizsban jött létre a Duna Bizottság, a Francia Intézet pedig kötelességszerűen rendez vízügyi napokat május közepén a magyar fővárosban.
Kapcsolódó cikk:
