Mobilitás, biztonság, egyszerű használat, a változásokra rugalmasan reagáló infrastruktúra, körülbelül ezeket várjuk el a kommunikáció fő eszközétől, a telefontól, legyen az akár mobil, akár vezetékes. Sokáig úgy tűnt, a "csatát" a mobiltelefon nyerte, a fixvonalas szolgáltatások iránt csökkent a kereslet. Mára ez a folyamat megtorpanni látszik. Kikristályosodott a két technológia szerepe is: a mobil inkább a személyes beszélgetések eszköze, a fixvonalas szolgáltatás pedig a háztartásoké és a vállalkozásoké. De mennyivel kényelmesebb lenne mindig ugyanazt az eszközt használni, és még az is lehet, hogy olcsóbb is!
A trendek azt mutatják, hogy tíz éven belül egységes, IP alapú felhordóhálózatok lesznek, a használó számára pedig közömbös lesz kérdés, hogy éppen a GSM vagy a vezetékes szolgáltató teszi-e lehetővé a beszélgetést.
A vezetékesek bosszúja?
Régóta tény, hogy a vezetékes hangszolgáltatások piaca leszálló ágban van, és a szolgáltatók kénytelenek megbirkózni a csökkenő percforgalom és az egyre élesebb verseny okozta bevételkieséssel. A mobilszolgáltatók - bár lassan ez a piac is telítődik - több előfizetőt mondhatnak magukénak, de a verseny által kikényszerített tarifacsökkenésből származó jövedelemelmaradás őket is érinti. Utóbbiak a kiesést az úgynevezett értéknövelt szolgáltatásokból - MMS, mobil internet, SMS, WAP - igyekeznek pótolni, míg a vezetékes szolgáltatók a szélessávú ADSL és különböző üzleti kommunikációs szolgáltatások - IP VPN-ek, szerverhosting, videokonferencia - piacán tapasztalható jelentős növekedésből származó bevétellel. A Morgan Stanley elemzése szerint Európa nyolc vezető vezetékes szolgáltatójának bevétele 2005 és 2008 között 6,3 százalékkal csökken, míg a mobilos cégek forgalma 21 százalékkal nő.
Persze kár lenne aggódni amiatt, hogy eltűnik a vezetékes telefon - különösen nem az üzleti szférában -, hiszen számos előnye van: minőség, ergonómia, rendelkezésre állás terén még mindig verhetetlen. Ám mégis, sokszor pusztán kényelemszeretetből mobilt használunk, többek között a készülékbe beépített, könnyen kezelhető telefonkönyv miatt.
- Magyarországon az életben lévő szabályozás különösen megnehezíti a mobil- és a fixvonalas szolgáltatók versenyét, hiszen a mai napig nincs törvény arra, hogy a mobilszolgáltatónak milyen áron kell nagykereskedelmi forgalomban értékesítenie a perceket. A jogszabály ezzel tulajdonképpen kizárja a virtuális mobilszolgáltatók megjelenését Magyarországon. A versenyt torzítja az is, hogy a fix irányból induló hívásvégződtetésért a szolgáltató a többszörösét kell fizesse a mobilszolgáltatónak, mint amennyit ő kap a mobilszolgáltatótól a mobilról fix irányba jövő hívásért. Tehát a vezetékes finanszírozta és finanszírozza ma is a mobilok fejlődését - hangsúlyozza a sokszor emlegetett problémát Fábián Zoltán, az Invitel üzleti szegmens marketingosztály-vezetője.
A két telefon összeolvadásával viszont a vezetékes szolgáltatóknak elvileg módjukban áll "mobilperceket" szerezni. Nem véletlen hát, hogy a két technológia egyesítéséhez szükséges technológiai fejlesztések és elképzelések éllovasai leginkább azok a telekommunikációs szolgáltatók, amelyeknek nincs mobilüzletáguk.
Sok kicsi sokra megy
#page#
Már a kilencvenes évek közepén lehetett hallani kísérletekről, amelyek a mobil és fixvonalas készülékek összecsúsztatására irányultak, de a piacképes alkalmazások megszületésére napjainkig várni kellett. Ma már Magyarországon is létezik mobil-vezetékes közös ajánlat, igaz, mindkét szolgáltató ugyanazon cégcsoport tagja.
- A harmonizált előfizetési díjra, közös kedvezményekre és a technológiák közti átjárhatóságra épülő csomagok tömeges megjelenését éppen a már említett szabályozási anomáliák akadályozzák - mondja Fábián Zoltán, és hozzáteszi: - Ma Magyarországon például nem megvalósítható, hogy a vezetékes szolgáltató kínálja a SIM kártyát, illetve a mobilszolgáltatáshoz ügyfélszolgálati hátteret adjon. Ezzel szemben például Angliában a Tesco hároméves MVNO (mobile virtual network operator - virtuális mobilszolgáltató) működése alatt jelentős ügyfélkört tudott gyűjteni.
Pedig lehet, hogy a "sűrű fillér" - vagyis a sok kicsi sokra megy - üzleti modell Magyarországon is sikeres lenne: profitálna belőle az előfizető, hiszen a verseny lefelé szorítja a percdíjakat, nyerne a vezetékes szolgáltató, hiszen a fő profilja továbbra is a fixvonalas szolgáltatás, így megteheti, hogy kedvezőbb áron kínálja a mobilperceket, és további ügyfeleket szerezzen. Ehhez azonban a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak kellene kimondania, hogy a mobilszolgáltató is köteles kereskedelmi alapon összekapcsolódási ajánlatot adni.
A technológia fejlődése azonban újabb lehetőséget nyitott a konvergenciára. Három évvel ezelőtt körülbelül ezer résztvevővel a BT Group, a British Telekommunications utódjának vezetője elindította a Project Bluephone elnevezésű programot az Alcatellel közösen. A kezdeményezés célja az volt, hogy az ügyfél számára folytonosságot biztosítsanak a mobil és a vezetékes hálózatok használatában: hazaérve a mobilkészülék automatikusan a vezetékes hálózatra csatlakozott, és a percek máris a vezetékes szolgáltatónál ketyegtek. A lakástól bizonyos távolságban pedig újból mobil volt a mobil. Ehhez nem kellett más, mint kihasználni a mai mobilkészülékek többsége által tudott bluetooth funkciót; ezen keresztül a mobil bázisállomás és a vezetékes szolgáltató által biztosított ADSL kommunikáltak egymással.
Minden kommunikáció alapja az IP
A program keretein belül, a BT-vel együttműködve, az Alcatel, az Ericsson és a Motorola fejlesztett a szolgáltatásra alkalmas készülékeket. Ekkor sokan úgy vélték, a bluetooth lehet a legesélyesebb vezeték nélküli technológia a konvergencia megvalósítására, ma azonban a WLAN (wireless local-area network - vezeték nélküli helyi hálózat) látszik ideális megoldásnak. Így még csak otthonunk közelében sem kell tartózkodnunk, hogy mobilkészülékünk a vezetékes hálózaton keresztül fogadjon és kezdeményezzen hívásokat. Elég, ha WLAN-ernyő közelébe kerülünk, ami a nyilvánosan hozzáférhető vezeték nélküli helyi hálózatok (HotSpot) terjedésével egyre könnyebb.
- A nagy áttörést valóban az internet és az IP alapú kommunikáció megjelenése jelentette. Ahhoz azonban, hogy helytől függetlenül egy készülék kielégíthesse minden kommunikációs igényünket, meg kellett várni a vezeték nélküli helyi hálózati eszközök megjelenését is. A WLAN technológia tette lehetővé, hogy a kommunikációs eszközök vezeték nélkül csatlakozzanak az IP hálózathoz - hangsúlyozza Megyeri Tibor, a T-Online Magyarország Rt. hozzáférésmarketing-vezetője.
Közben megjelentek az IP alapú hangszolgáltatások (VoIP, VoIN), például a Skype, a Neophone X vagy a KLIP, majd az ilyen hozzáféréshez használható telefonkészülékek. Innen már csak egy kis lépés, hogy az IP telefonáláshoz fejlesztett készülékek mobilméretűvé zsugorodjanak. Persze ez még mindig helyhez kötött fixvonalas telefon, hiszen ha a WLAN-ernyő alól kikerül, megszűnik a szolgáltatás.
A Nokia legújabb fejlesztésű készülékei viszont már beépített WLAN interfésszel is rendelkeznek. A tesztelés alatt álló dualphone elnevezésű telefonok látszólag normál 3G GSM készülékek, azonban csatlakozni tudnak a vezeték nélküli helyi hálózatokhoz akár automatikusan vagy a felhasználó által a menüből kiválasztva a funkciót.
