"Tudomásunk és véleményünk szerint ma Magyarországon senki sem rendelkezik megfelelő bormarketing stratégiával" - írta az MBM szerdai sajtóközleményében, válaszolva az AMC vádjaira, amelyek a szakmai koncepció hiányát kifogásolták az újonnan létrehozott Bormarketing Iroda működésében. A borászok jelentős része ugyanakkor az AMC korábbi gazdálkodásáról sincsen túl jó véleménnyel, így hát mindkét szervezetnek van mit megmagyaráznia.
Nincs pénz a kasszában
A borászok szakmai szervezetei által alapított MBM Kht. a hazai borok belföldi és külföldi népszerűsítésére jött létre tavaly, azonban hatékony működését egyelőre számos tényező akadályozza. Az eredeti tervek szerint, a szervezet a Gyurcsány-kormány által megszűntetett jövedéki adó helyett létrejött forgalomba-hozatali járulékból származó pénzek felett rendelkezhetne, azonban a bortermelők ezt a bevételforrást pillanatnyilag még nem biztosítják számára. A fennakadáshoz az Igazságügyi Minisztérium (IM) állásfoglalása vezetett, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a forgalomba-hozatali adót csak akkor lehet bevezetni, ha Brüsszel azt jóváhagyja. A jövedéki adót felváltó előzetes forgalomba-hozatali járulék ugyanis egyes jogi értelmezések szerint új adónem, a befizetett összeg marketingcélú felhasználása pedig új támogatási formát jelent. Gráf József, földművelésügyi miniszter elfogadta az IM álláspontját, ezért inkább nem írta alá a borászok járulékbefizetését szabályozó végrehajtási rendeletet. Így továbbra is üres a közös kassza, a bormarketing pedig még mindig a borászok magánügye.
Lesz stratégia
A Magyar Bormarketing Kht. az emlegetett körülmények miatt nem tett egyelőre túl sok mindent a hazai borászati ágazatért, azonban törekedett arra, hogy kereteket szabjon későbbi tevékenységeinek. Megalakulása óta, a szervezet rendszeresen taggyűléseknek adott helyet, amelyeken a borágazat legfőbb szereplői, tulajdonosai megvitatták a szaktárcával folytatott együttműködés feltételeit, és tárgyaltak a működési elvekről, amelyek meghatározzák az MBM tevékenységét. Április első felében elkészült az MBM működési terve, valamint a részletes nemzeti bormarketing stratégia kidolgozására létrehozott, független szakértőkből álló munkacsoport munkarendjére és tagjaira vonatkozó javaslat, amelyet a Kht taggyűlése hamarosan megvitat - derül ki a Bormarketing Iroda sajtóközleményéből.
A nemzeti bormarketing stratégia tehát úton van, azonban ez közel sem jelenti azt, hogy rövidtávon fellendülés várható a borexport piacon. A több mint egy évtizede tartó exportcsökkenés legújabb tünetei a német és a lengyel piacon voltak érzékelhetőek, ahol 20 illetve közel 50 százalékkal csökkent az értékesítés.
Maradjunk itthon
Varga Bálint, a Varga Pincészet marketingért felelős vezetője szerint a magyar borászoknak a belföldi termelésre kell helyezniük a hangsúlyt, ugyanis a magyar bor nemhogy nem népszerű, de többnyire nem is ismert külföldön. A neves bortermelőnek kétségei vannak a külföldi bormarketing tevékenység hatékonysága felől is, amely szerinte nehezen ellenőrizhető és sok esetben túl költséges. Szerinte nem érdemes a hazai borok külföldi promóciójával foglalkozni addig, amíg nincs olyan magyar országimázs kampány, amely megváltoztatja a külföldi fogyasztók viszonyulását a magyar termékekhez.
A borász ehhez példaképpen egy ausztrál bort, a Yellow Tail-t említi, amely az Egyesült Államokban rendkívüli sikert aratott a vásárlók körében. A közepesen jó minőségű bor termelői, reklámkampányukban Ausztrália különleges jellegzetességeire helyezték a hangsúlyt, nem pedig magára a teremékre.
Egy magyar bortermelő nehezen vállalhatna fel hasonló stratégiát külföldön, ezért többnyire belföldön értékesít. A hazai legnagyobb forgalmat bonyolító Varga Pincészet így 9,3 millió eladott boros- és pezsgőspalackból, tavaly 8,2 milliót itthon értékesített, ezzel megelőzve a legnagyobb vetélytársaknak számító Egervint és Hungarovint.
