A Political Capital Institute (PCI) és a Figyelő hetilap által készített Országértékelés szigorú módszertan alapján meghatározott politikai és gazdasági kockázati indexeket tartalmaz. Előbbit évente, utóbbit negyedévente publikálja az intézet és a hetilap.

Csökkenő politikai kockázat

A PCI ez évi országjelentésén 11 elemző dolgozott 3 hónapon keresztül. A politikai elemzéssel és tanácsadással foglalkozó cég munkatársai 31 kutatóintézet friss adataiból indultak ki - mondta Somogyi Zoltán, a Political Capital első embere.

A politikai kockázati index (PRI) értéke 2005-ben 70 pont, egy olyan skálán, amelyen a nagyobb szám mutatja az alacsonyabb kockázatot: 0 a maximális, 100 a minimális politikai rizikót jelzi.  Ennek alapján hazánk továbbra is az alacsony kockázati sáv közepén helyezkedik el.

A pontszám a 2004-es értékhez viszonyítva 2 ponttal növekedett, tehát a szakértők szerint az előző évihez képest enyhén csökkent Magyarországon a politikai kockázat. A rizikó mérséklődése elsősorban a kormányzati stabilitás erősödésének köszönhető: a 2004-es évben lezajlott kormányváltást követően 2005-ben a Gyurcsány-kormány politikailag megerősödött. A 2005-ös év három miniszterváltásából kettő (Gráf József és Veres János beiktatása) javarészt a kormány és az MSZP céljainak összhangját erősítette, így politikai szempontból erősítette a kormányzat stabilitását a 100 lépés program megindítása előtt. A gazdaságpolitikai irányítása terén ugyanakkor növekedett a kockázat, többek között a 100 lépés program törvénymódosítási "dömpingje" következtében. A többi területre leginkább a stagnálás jellemző. A szükséges reformok végrehajtása az új kormány és országgyűlés feladata lesz.

A legfontosabb feladatok

A Political Capital Institute legfontosabb feladatnak most a korrupció elleni harcot, a bürokrácia leépítését és tevékenységének racionalizálását, illetve a médiaszabályozást jelölte meg a jövendőbeli kormány számára. Ezeken a területeken eddig leginkább az gátolta az ország fejlődését, hogy a reformretorika erősebb volt a politikusok oldalán, mint a reformok iránti elkötelezettség - állítja Krekó Péter, a PCI vezető elemzője.

A GFK Hungária piackutató intézet adatai szerint a közvélemény továbbra is pesszimista a korrupció hazai alakulását illetően. A korrupcióellenes küzdelem törvényi feltételei ugyanakkor javultak

azáltal, hogy a 2005-ös évben számos módosító törvényt és keretegyezményt fogadott el az Országgyűlés a transzparencia elősegítésének érdekében.

Az Európai Bizottság figyelmeztetése és több nemzetközi szakmai szervezet elmarasztalása ellenére sem történt meg a médiaszabályozás hiányosságainak felszámolása 2005-ben; leginkább a médiatörvény anomáliái eredményeznek feltűnően visszás helyzeteket a közmédiumoknál. Az ORTT tevékenységét 2005-ben sok elmarasztaló határozat és rekordbüntetések kiszabása jellemezte, ami részben szintén a médiatörvény egyik problematikus jellemzőjével, a közszolgálati műsorok nem kellően precíz meghatározásával függ össze.

A korszerű állam kialakítását tekintve pozitív fejlemény volt, hogy 2005-ben kismértékben (20,9-ről 20,7 százalékra, 13 ezer fővel) csökkent a közszférában dolgozók aránya, és a gazdasági tárcánál átfogó, a háttérintézményekre is kiterjedő szervezeti racionalizációra került sor. Jelentős strukturális változások azonban ebben az évben sem történtek. Az üzleti és társadalmi oldalon egyre erősebben fogalmazódnak meg igények a mélyreható változásokra vonatkozóan.

#page#

Közepes gazdasági kockázat

A Figyelő által negyedévente közzétett gazdasági kockázati index (EcoRisk) aktuális értéke 55,5 pont, vagyis a magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázat jellemzi. Az országkockázat az előző évihez képest enyhén mérséklődött, ami inkább a külső gazdasági környezetnek, mintsem a belső folyamatoknak köszönhető. Az eurozónából hazánkba áramló működőtőke továbbra is garantálja a gazdaság stabil növekedését - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési vezetője. A legfőbb kockázati tényező azonban továbbra is a súlyos külső és belső egyensúlyhiány. Az államháztartás stabilizálása nem történt meg, emiatt Magyarország egyensúlyi kockázata 2005 végén a magas és a közepes kockázati tartomány határán volt (40,3 pont, az Ecorisk szerint).

Duronelly Péter kiemelte, hogy az index idei növekedéséhez nagyban hozzájárult a pénzügyi szféra stabilitása, amely többek között a jó szervezettségnek és megfelelő szabályozottságnak köszönhető. A befektetési szakember elmondta, hogy szerinte Magyarországon nincsen krízishelyzet, azonban a befektetők kockázatéhsége, amely tavaly és idén is jellemző volt várhatóan nem tart ki 2007-ig, ezért megszűnhet az a kegyelmi állapot, amelynek köszönhetően a pénzügyi kockázatok mindeddig alacsonyak maradtak.

Költségvetési és munkapiaci reform szükséges

2005 végétől kezdve látható, hogy megváltozott a globális befektetési klíma, a nagy egyensúlyhiányt mutató piacokkal szembeni toleráns viszonyulás immár a múlté. Ezért sem halasztható tovább a fiskális egyensúly helyreállítása, ami nélkül elképzelhetetlen az országkockázat érdemi csökkenése.

A Figyelő a költségvetési problémák megoldása mellett, legfőbb feladatként a foglalkoztatás növelését jelölte meg. A közepes kockázati értékű munkapiaci alindex ugyanis kismértékben romlott 2005 folyamán. A munkaköltségek alapján Magyarország versenyképessége stagnál, még mindig jelentős a versenyszektor adó- és járulékterhelése, és hiába nő a foglalkoztatás, ez döntően a munkanélküliek számának növekedésében csapódik le. Amíg a szükséges reformok az oktatási rendszerben, illetve a munkapiaci szabályozásban elmaradnak, legjobb esetben is csak az index stagnálása várható.