- Ha békeidő lenne, nem nagyon értenék vele egyet, de most nincs békeidő, sokkal inkább vészhelyzet van - szögezte le a tudományos vezérigazgató-helyettes. - Tehát egyetértek az adóemeléssel, amennyiben ehhez a parlament megteremti a törvényi feltételeket. Állítólag vannak is azonnal beterjesztendő törvényjavaslatai a fiskális tárca vezetőjének, könnyen lehet, hogy az egyik éppen az áfára vonatkozik.
Palócz Éva gyors fejszámolásának eredménye 130-150 milliárd forint féléves bevételt számol, amennyiben a kormányzat és a parlament meglépi az áfa-emelést. Az is sürgető, hogy a TB alapokra, az államigazgatás működésére - egyáltalán az átfogó reformokra - vonatkozó teendőket megtervezzék, hogy azok alapján jövőre elindítható lépésekre is sor kerülhessen. Az államigazgatás bármilyen átalakítása vélhetően komolyabb érdeksérelemmel járhat együtt, nehezebb is lesz érvényre juttatni, mind az áfa-emelés például. Azok, akik kormányzathoz közel állóknak mondhatók, az államigazgatásból élnek, erős érdekérvényesítő erővel is rendelkeznek, nehéz lesz tehát itt áttörést elérni.
Azt a megnyilatkozást, amelyet a választások második fordulója előtt tett a pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár, nem tartja "kizáró oknak" Palócz Éva, következésképp nem gondolja, hogy olyan nehéz helyzetet idézhetne, mint amilyen az államigazgatás érdeksérelmekkel is párosuló átalakítása. Katona Tamás azzal állt elő, hogy az idei hiánycél teljesítésére kell koncentrálni, s ezért nem is folyik semmilyen "háttérmunka", nem terveznek különleges megszorításokat. A Kopint Datorg tudományos vezetője nemes egyszerűséggel annyit mondott, hogy mindazt, amit a politikusok a választások előtt mondtak, azt úgy, ahogy van, felejtsük el.
- Más helyzet van a választások után, más időket írunk, s ahogy nem is olyan túlságosan régen egy bizonyos, most már klasszikusnak tekinthető politikus mondta, különbözik a választási kampány program meg a kormányprogram - fejtette ki részletesen is Palócz Éva. - A brüsszeli igényre készülő tervezet nem fog magától megvalósulni, legalább 500 milliárd forintos megtakarítást kell ugyanis elérni. Beavatkozások nélkül erre nincs esély.
Megpróbáltunk ünnepélyesen, szépen fogalmazni, amikor arról kérdeztük a vezérigazgató-helyettes véleményét, hogy van-e szükség már most stílusváltásra, újszerű programkészítésre, szervezeti racionalizálásra az uniós 2007-2013 közötti költségvetéshez való hatékony kapcsolódás érdekében? A kapott válasz is illedelmes, de ezzel együtt is meggyőző volt: legkevesebb stílusváltásra lenne szükség még akkor is, ha a meglévő, jelenleg rendszer tökéletesen működne.
- Új rendszer kell és lesz, a sokkal több uniós pénz érdekében át kell alakítani a pályázati rendszereket, az irányító hatóságokat, a közreműködő szervezeteket - szögezte le Palócz Éva. - Az év végére mindenképpen működnie kell ennek az új rendszernek, sőt az intézményi alapvetésekkel már előbb elő kell állni.
A kiigazítás és a nagy elosztási rendszerek reformja vélhetően megkérdőjelezhetetlen szükségszerűség. De nincs idő.
- Az augusztus végéig cselekvési programmal alátámasztandó konvergencia-program, a nemzetközi hitelminősítők és nem utolsó sorban a nemzetközi pénzvilág gyors reagálást vár az új kormánytól - tette egyértelművé Karsai Gábor. - Részben az ígéretekben várják mindezt, de nem kevésbé a már az idei folyamatokat érintő, az államháztartási egyenleget javító cselekvésekben.
Vértes András fogalmazott így a jó múltkoron, az ígérgetés-versenyt a kijózanodás, majd pedig a kiigazítás követi, s ennek során például már az év folyamán bevezetést nyer a 15-ről 20 százalékra emelkedő áfa. Vajon megerősíti-e az akkori további számításokat Karsai Gábor is, azt például, hogy a reálbér növekedését a reform- és az egyensúlyjavítási intézkedések megtétele mellett lesz az üzleti szférában 4 százalék körüli? Az igenlő válasz azt is tartalmazza, hogy ez a reálbér az életszínvonal csökkenést nem fogja előidézni, így megléphetők az áfa-emelő lépések nagyobb fájdalomokozás nélkül már az év során is.
- A kiigazító lépések hatására - folytatja a számítások ismertetését a vezérigazgató-helyettes - az infláció éves szinten 2,3 százalék körül lesz, ez bőven biztosítja a 4 százalék körüli reálkereset-emelkedést. Valószínű, hogy a kiigazítás következtében növekvő árak és főleg egyes területeken bizonytalanabbá váló foglalkoztatás miatt a lakosság óvatosabbá válik fogyasztásában és hitelfelvételében, ez növeli a megtakarítási rátát.
Szintén egy gazdaságkutató intézet, az Ecostat vezetője ugyancsak a választások előtt időpontokról nem, csak feladatokról adott információt. Szerint alapvetően három területen van szükség beavatkozásra: rövid távú intézkedéseket kell hozni, elsősorban TB alapok hiányának mérséklésére; költségvetési tervezés és működés hatékonyságát javítani szükséges; átfogó reformlépéseket kell kidolgozni és megvalósítani az egyensúly hosszú távú fenntarthatósága érdekében. A kérdés az, hogy e három beavatkozás - egyik sem új és váratlan követelmény - a felálló új pénzügyi-gazdasági kormányzat tarsolyában szükségképpen ott van-e, s egyszerűen "csak" el kell kezdeni, avagy hetekre-hónapokra, politikai közmegegyezésre, parlamenti kétharmadokra van szükség? A GKI vezérigazgató-helyettese számára nem annyira az idő, sokkal inkább a mód a komoly kérdés a választások után is.
- A reformokat alaposan végig kell gondolni - jelentette ki Karsai Gábor -, de megfelelő pénzügyi technikákkal - bár nem elegáns - megegyezés hiányában a kétharmados törvények egy része kikerülhető.
Az idei hiány csökkentéséhez gyors lépésekre van szükség, például - hangsúlyozta ő is a GKI álláspontját - az áfaemelés év közben, egyszerű többséggel elfogadható. A GKI szerint szinte mintegy a GDP 1-1,5 százalékát kitevő megtakarítás szükséges az 5,7 százalékos GDP-arányos hiány eléréséhez is. Ez utóbbi szám amúgy a GKI Rt. idei prognózisa.
