Balkáni gyors

Az Európai Bizottság várhatóan májusi jelentésében javasolni fogja Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását, Horvátország pedig 2009-re teszi uniós tagságát. A balkáni országok utóbbi években felgyorsult fejlődése kiváló lehetőségeket nyújthat a külföldi vállalkozások számára, és e téren komoly előnyben vannak a magyar befektetők.

Tavaly világossá vált, hogy Románia és Bulgária mellett Horvátország is rövid időn belül tagja lehet az Európai Uniónak. A kontinens parlamentjei egymás után ratifikálják a román és a bolgár csatlakozási szerződéseket - a magyar parlament ezt az elsők között tette meg -, Horvátországgal pedig a hágai törvényszékkel való együttműködése megkezdése után elindultak a csatlakozási tárgyalások. Amennyiben nagyobb probléma nem merül fel, Bulgária és Románia 2007. január elsején - vagy legkésőbb 2008-ban -, Horvátország pedig egy évvel később az unió teljes jogú tagja lesz.

Felmentések sokasága

A bővítés legújabb köre a 2004-esnél ugyan kisebb változást okoz a jelenleg 25 tagú közösségnek, ám a tíz csatlakozóhoz képest az új belépők meglehetősen elmaradott országnak tekinthetők.

Romániát, miként Bulgáriát is, elmaradott gazdaság, nehézkes közigazgatás és virágzó korrupció jellemzi, a kisebbségek helyzete és a környezetvédelem gyenge teljesítménye pedig minden uniós országjelentésben kemény kritikákat kap. A kilencvenes évek lassú reformokkal, hatalmas munkanélküliséggel, komoly inflációval teltek el, ám a balkáni országok kormányzatai végül nekiláttak az átalakításnak. A megszorító intézkedéseknek és a strukturális átalakításoknak köszönhetően Bulgária stabil valutát teremtett, a korábbi évek óriási hiányait pedig felváltotta a költségvetési többlet. Romániában, a bolgárnál ugyan lassabban, de elindult az átalakulás.

Idén a kormányoknak a közösségi jog átvétele után a joganyag tényleges végrehajtására kell koncentrálniuk. Az elmaradottságra jellemző azonban, hogy mindkét állam elég sok témakörben kért és kapott átmeneti felmentést az uniós előírások teljesítése alól, főleg az állam befolyása, a környezetvédelem, valamint a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása terén.

Megfigyelők szerint a bolgár csatlakozás könnyebb, míg a 22 milliós Románia beilleszkedése nehezebb lesz. Mindenesetre Brüsszel óvatos: a belépés feltételeinek nem teljesülése esetén a csatlakozási szerződés végzáradéka szerint egy évet csúszhat Románia és Bulgária tagsága.

Majd később

Az ötmilliós, kelet-európai összehasonlításban fejlettnek számító Horvátország csatlakozása elől 2005 őszén az utolsó politikai akadály is elhárult: a háborús bűnökkel vádolt - hazájában nemzeti hős - Gotovina tábornok jelenleg Hágában várja tárgyalását, így a zágrábi kabinet teljes erővel koncentrálhat a gazdasági, intézményi reformokra, valamint a közösségi joganyag átvételére.

Horvátországnak - szemben Romániával és Bulgáriával - a brüsszeli kritikák szerint még meglehetősen sok területen kell változtatnia. Déli szomszédunk ugyan jól áll az áruk szabad mozgása, a közbeszerzés vagy az információs társadalom területén, ám meglehetősen sok feladat vár rá a versenypolitika, az állami befolyás, a mezőgazdaság, a fogyasztóvédelem vagy a privatizáció terén.

Az optimista horvátok 2009-et jelölték meg a teljes jogú tagság megszerzésének dátumaként, a tárgyalásokat velük együtt megkezdett Törökországnak viszont - pedig Ankara 1972-ben jelezte először Brüsszelnek csatlakozási szándékát - még legalább nyolc-tíz évet kell várnia, míg az unió tagja lehet.

Magyar tőke is

Hasonlóan a Monarchia 19. századbeli gazdasági szerepvállalásához, napjainkban is erős az osztrák és a magyar jelenlét a Balkánon. A magyar vállalatok - különösen a budapesti tőzsdén is jegyzett nagyok - igen komoly szereplőkké váltak az elmúlt évek román és bolgár privatizációiban és beruházásaiban. A magyar tőkekivitelt a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete mintegy 6 milliárd dollárra (1200 milliárd forintra) becsüli, ami nem kevés: a Magyarországra a rendszerváltás óta érkezett tőke 10 százalékát teszi ki.

#page#

Magyarország aktívabb az új csatlakozóknál is, bár Lengyelország és Csehország hagyományos gazdasági érdekszférája nem ér el a Balkánig. Romániában elsősorban a német, a francia, az osztrák, az olasz és a ciprusi tőke a számottevő, míg Bulgáriában az előzőek mellett - a franciák kivételével - a belga és holland is erős.

Az elmúlt években elindult privatizációs folyamatok főszereplői ugyan a nagy külföldi - köztük magyar - vállalatok voltak, ám egyáltalán nem elhanyagolhatók a kisebb cégek jövőbeni lehetőségei sem a magyarnál kétszerte nagyobb román piacon. Ma az ingatlanpiac és építőipar, a turizmus és a kiskereskedelem is a leggyorsabban fejlődő román ágazatok közé tartozik. A turizmus számára különösen kedvező lehet a román - pontosabban az erdélyi - helyzet, hiszen a beutazók között a magyarok jelentik a legnagyobb csoportot, 30 százalékos részaránnyal.

 

Cégalapítási előnyök

Romániában 2006-ban - a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) becslései szerint - a magyar tőkeállomány elérheti a 2 milliárd eurót, ami több mint 5500 magyar tőkéjű vállalkozást jelent. A nagy cégek (OTP, Mol, Pannonplast) mellett kis- és középvállalatok is meghatározó szerepet vállalnak a román gazdasági életben, főleg a magyarok lakta területeken.

A tömeges megjelenés nem véletlen: az erdélyi városokban a magyar vállalkozások sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint nyugat-európai versenytársaik. A magyar kormányzat is komoly pályázati rendszert hozott létre a határokon kívüli magyar gazdasági aktivitás erősítésére, ahogyan az ITDH is jelentős szerepet játszik a tanácsadásban: Bukarest mellett hat romániai városban működtet képviseleteket.

 

A magyar cégek számára - a nyelvismeret mellett - más előnyök is kínálkoznak: a hazainál alacsonyabb bérek, az olcsó szolgáltatások, és a cégalapítási költségek sem magasak. Egy kft. alapításához Magyarországon hárommilliós törzstőkére van szükség, Romániában 2000 lejre (körülbelül 300 ezer forintra), az alapítás eljárási költsége 100 ezer forint körüli összegből megúszható.

A hivatali ügyintézés - amit az Európai Unió is kifogásol - egyelőre meglehetősen nehézkes, a szabályozás sokszor félreérthető, legalábbis ezeket a problémákat jelezték a magyar vállalkozások az ITDH-nak. Így mindenképpen szükség van helyismerettel bíró könyvelőre és ügyvédi irodára, szerencsére ezek, hasonlóan más romániai szolgáltatásokhoz, szintén olcsóbbak a magyar társaiknál. A csatlakozással megnyugtatóbbá válhat a helyzet, hiszen a magyar - és az uniós - érdekérvényesítés is erősebb lesz.

Horvátország az elmúlt években a magyar turisták fő nyaralási célpontja lett: 2005-ben több mint félmillió magyar töltötte szabadságát az Adria partján, és ez nem kevés magyar céget vonz, többek között a turizmus erőteljes növekedése révén (is). Az ITDH és a zágrábi magyar nagykövetség adati szerint évente 3-4 ezer magyar cég keres lehetőségeket déli szomszédunknál, a magyar tulajdonú ingatlanok aránya több ezerre tehető.

A cégalapítás itt sem kerül sokba: a minimális tőke 20 ezer kuna (nagyjából 700 ezer forint), míg a cégbejegyzéshez kapcsolódó költségek 100 ezer forint körül mozognak, függően a tőke nagyságától és a tevékenységek számától. A cégalapításhoz nincs szükség ügyvédre sem. Igaz, az illetékes magyar hatóságokhoz folyamatosan érkeznek információk a nem túl baráti horvát ügyintézésről, a Világgazdasági Kutatóintézet tanulmánya szerint pedig a horvát hatóságok számos esetben változtattak a pályázati feltételeken vagy a privatizációs kiírásokon (az is előfordult, hogy a magánosítási eljárásban győztes pályázónak más céget ajánlottak fel megvételre), ám a helyzet lassan, de biztosan változik.

A befektetésösztönzés jelen van az adórendszerben is: nagyobb invesztíciók esetén kedvezményes - akár 0 százalékos - a nyereségadó kulcsa, a termelőeszköz apportja vámmentes, és a magas munkanélküliség elleni fellépés jegyében foglalkoztatási hozzájárulást is kaphat a külföldi befektető.

Teljes cikk a Piac és Profit áprilisi számában.

Véleményvezér

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.
Ursula elküldte a selyemzsinórt Orbán Viktornak

Ursula elküldte a selyemzsinórt Orbán Viktornak 

Az orbáni hintapolitikát megelégelték az európai nagyhatalmak.
Orbán Viktor megírná Brüsszel helyett az unió költségvetését

Orbán Viktor megírná Brüsszel helyett az unió költségvetését 

Drukkolunk Orbán Viktornak, hogy jobb költségvetést írjon Brüsszelnél.
Befellegzett a visegrádi négyeknek

Befellegzett a visegrádi négyeknek 

Mélyponton a magyar-lengyel kapcsolatok.
Hamar kitiltották a Harcosok Klubjából a könyvelők alelnökét

Hamar kitiltották a Harcosok Klubjából a könyvelők alelnökét 

Nem kívánatos a könyvelő a Harcosok Klubjában.
Arcul köpte az örményeket egy fideszes országgyűlési képviselő

Arcul köpte az örményeket egy fideszes országgyűlési képviselő 

Oksabb lett volna, ha Hoppál Péter csendben marad.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo