A munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly az Eurostat adatai szerint.

A koronavírus-járvány nyomán a home office széles körben elterjedt hazánkban is, jelenléte azonban az akkori állapothoz képest jelentősen megváltozott, ritkult.

A távmunkában dolgozók elkötelezettebbek a munkahelyük mellett.

A home office például biztosan tartósan velünk marad.

Az irodai hőmérséklet eddig is kényes témának számított bármilyen munkahelyen, idén télen azonban a korábbiakhoz képest más kérdések is felmerülnek a fűtés körül.

Egyre nehezebb feladata van azoknak a munkavállalóknak, akik szeretnék megtartani a munka és a magánélet közti egészséges egyensúlyt.

A munkajogi szabályozást is modernizálni kell az egyre nagyobb teret hódító, új foglalkoztatási formákhoz igazodva.

A távmunkának sok előnye van.

A munkavállalók több mint 80 százalékának elvárás a munkáltató felé, hogy biztosítsa az otthoni munkavégzés lehetőségét.

A rezsicsökkentés augusztus elsejével módosuló szabályai miatt előtérbe kerülhet a munkavállalónak adómentesen adható rezsitámogatás is. A távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatást viszont a munkaszerződésben szabályozni kell – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie. 

Évről évre nő azon társas vállalkozások száma, amelyek székhelye egybeesik a tulajdonosok lakcímével. A koronavírus első hulláma óta a „home office” munkavégzés is kifejtette erre a területre a hatását, mert az alkalmazotti létszám is sokat emelkedett ezeknél a vállalkozásoknál.

Dr. Zsidi Roland, az ICT Legal, dr. Termel Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje arra hívja fel a figyelmet: most lesz csak igazán jelentősége annak, hogy a munkáltatók és munkavállalók komolyabban megfontolják a távmunkavégzéssel összefüggésben adható költségtérítést, a növekvő rezsivel párhuzamosan várhatóan növekvő bérigények miatt.

Júniustól emelkedtek törvényi szintre a távmunka veszélyhelyzet idején alkalmazott szabályai. Az egyszerűsítéseknek köszönhetően javulhatnak az otthonról dolgozók munkakörülményei, csökkenhetnek az egészségügyi kockázatok. A munkavédelmi előírások betartását részletes tájékoztató könnyíti meg a munkáltatók és munkavállalók számára.

Június elsejével törvényi szintre emelkednek a távmunkával kapcsolatos veszélyhelyzeti intézkedések. Az állandósuló szabályozás a korábbinál szélesebb körben biztosít lehetőséget a távmunkára a versenyszférában. A minimálbér nagyarányú megemelésével ötödével nő a számla alapú elszámolás nélkül, átalánydíjként kifizethető költségtérítés összege is.

VR-eszközökkel elvégzett távoli karbantartások, strandon készülő elemzések – pár éve ez még fel sem merült volna. Napjainkban azonban a cégek a pandémia okozta változások kapcsán, a munkaerőhiány miatt vagy a dolgozók megtartása érdekében a korábbinál jóval nagyobb teret adnak a távmunka különböző formáinak. A megkérdezett vállalatok csaknem 90 százaléka mérlegeli a távmunka bevezetését, vagy már meg is valósította azt, a KPMG „Current trends in remote working” című kutatása szerint.

Számos cégnél már kialakult hosszabb távú terv az otthoni munkavégzésre, van, ahol még nem született erről határozott döntés, míg a munkavállalói igények több felmérés szerint is a home office és a hibrid munkavégzés felé mutatnak. A távmunkavégzés különböző formáinak hosszú távú megszilárdulása a legtöbb esetben azért várhatóan nem ütközik majd akadályba, hiszen a vállalatok és a munkavállalók többsége szerint sem csökkent a hatékonyság az otthoni munka során.

A kilenctől ötig tartó irodai munkavégzés ideje lezárult, és a főnökök feladata is megváltozott. A legjobb vezetők nem menedzselnek, hanem támogatnak és igazgatnak.

Az év elején több olyan jogszabályváltozás lépett hatályba, ami a mindennapi életünket és az általános ügyintézéseket is érinti. Az ingó vagy digitális áruk vásárlása esetén például 6 hónapról egy évre nőtt a kellékszavatosság időtartama. Módosult továbbá a lakhely és a tartózkodási hely fogalma, és a videóügyintézésnek köszönhetően hamarosan már a kormányhivatalokba sem kell személyesen bemennünk. A távmunkáról szóló ideiglenes szabályok, igaz nem januártól, a veszélyhelyzet megszűnésével törvény szintű szabályozásban rögzülnek - mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

November 23-án a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint a veszélyhelyzet során alkalmazott szabályokkal összhangban a Munka Törvénykönyvét és a Munkavédelmi Törvényt véglegesen módosítani tervezik januártól a távmunka szabályaira tekintettel.

A Sophos regionális felmérése szerint a magyarországi alkalmazottak 56 százaléka továbbra is otthonról dolgozik, akár teljesen, akár hibrid modellben. Lengyelországban 44 százalék, Csehországban pedig 47 százalék nem tért vissza az irodába. A távmunkára való átálláskor az alkalmazottak egyharmada (35 százalék) nem kapott semmilyen informatikai támogatást, nem vettek részt kiberbiztonsági képzésben.

A kedd este benyújtott „veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” szóló salátatörvény-javaslat az élet szinte minden területét szabályozza, a választási szabályoktól a hulladékkezelésen át és több, eddig rendeleti úton bevezetett szabályt véglegesít. A Niveus Consulting Group ezek közül a legfontosabb munkaügyi és adózási kérdéseket vizsgálta.

Egy új törvényjavaslat alapján Magyarország csatlakozik azon országokhoz, amelyek digitálisnomád-vízummal próbálják magukhoz csábítani a technofil szabadúszókat. A tervezett szabályozás célját és lényegét dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje járta körül.

Mire készüljünk, ha véget ér a krízis? Bár a cégek többsége még keresi az útját annak, hogy a krízishelyzet elmúltával miként ötvözi majd a járvány előtti rendszer előnyeit és a válság idejének tapasztalatait az új normák kialakítása során, a munkavállalók – a többség számára új lehetőséget jelentő – otthoni munkát megszokták, elfogadták és a jövőben is megtartanák – derül ki a Siemens friss, hazai online vizsgálatából.

Majdnem minden harmadik nagyvállalatnál a járvány hatására fogalmazódott meg az, hogy érdemes bevonni a HR-t az irodák kialakításába és az irodai terek felhasználóihoz igazítani a helyiségeket. Ilyen és ehhez hasonló meglepő megállapítások születtek a Kinnarps magyarországi kutatásában. Az irodai koncepciókkal foglalkozó svéd bútoripari cég arra volt kíváncsi, hogy vajon milyen változásokkal kell számolnunk a munkahelyeinken a közeljövőben. Elsősorban a home office és az irodaterek változásaival kapcsolatos jelenségeket vizsgálták. A mai napig ez a legnagyobb mintájú és legmélyebbre hatoló hazai kutatás, amely a Covid által felforgatott irodák kihívásaira koncentrál.

Bár a legtöbb irodában újra indult az élet tavasszal, sok cég választotta hosszútávon is a hibrid működést, vagyis a home office és a személyes jelenlét kombinációját. Másfél év alatt rendkívül fontossá vált az otthoni munkavégzés lehetősége nemcsak a munkáltatók, hanem a munkavállalók számára is.

Egy friss tanulmány szerint a munkáltatók nem fektetnek be a hibrid munkát végző alkalmazottaik termelékenységét növelő technológiákba, annak ellenére, hogy aggódnak a munkateljesítményük miatt.

Év végére globálisan az alkalmazottak csaknem harmada távmunkában végzi el a feladatait, arányuk pedig a közeljövőben sem csökken jelentősen. Ez arra kényszeríti a szervezeteket, hogy legalább öt, egyes szektorokban akár tíz évvel is előrehozzák a digitális átalakítási terveiket. Ennek megfelelően a vállalatoknak az IT rendszereik védelmét is ehhez kell igazítani, s erre tekintettel kell kialakítani - hívja fel a figyelmet a Maxvalor Hungary.

A Ricoh Europe új kutatásából kiderült, hogy a munkáltatók mindössze 35 százaléka bízik meg teljes mértékben a távmunkában dolgozó munkatársaiban, 39 százalékuk pedig úgy véli, hogy emberei nem dolgoznak olyan keményen és hatékonyan, mint az irodában.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pontosította a részleteket.

Júliusban tovább csökkent Németországban az otthoni munkavégzésben foglalkoztatottak aránya a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének a felmérése alapján.

Az otthon dolgozókra vonatkozó szabályok átfogó, törvényi szintű rendezése még várat magára, és egyelőre átmeneti rendeletekkel igazítják a meglévő szabályokat a megnövekedett home office igényhez - elemezte a kormány nemrég megjelent újabb rendeletét a távmunka ideiglenes, tavaly év végén bevezetett rendszerének meghosszabbításáról a Niveus Consulting Group tanácsadó cég.

Ahogyan megszoktuk a home office-t, úgy használtuk ki egyre bátrabban a munkaidő közben, sőt, akár egy unalmas online meeting alatt adódó üresjáratokat az ügyintézésre.

A pandémia harmadik hullámát követően egyre több cég dönt a vegyes munkavégzés mellett. Az Epson nemrégiben végzett, nemzetközi kutatása szerint a munkavállalók kétharmada a járványhelyzet után is ragaszkodna a rugalmas keretekhez, de a tartós home office aláássa a motivációjukat és a teljesítményüket. A hazai nagyvállalatok HR vezetői szerint az új helyzet felhatalmazó vezetői hozzáállást, bizalmi kultúrát és professzionális otthoni felszerelést igényel.

A koronavírus járvány-helyzet miatti korlátozások alatt távmunkában dolgozókat kérdezték arról, várhatóan milyen formában folytathatják a közeljövőben a munkát.

A járvány hatására a jövőben is sokan maradnának home office-ban.

A kis- és középvállalkozások dolgozói Európa-szerte attól félnek, hogy kénytelenek lesznek az irodai munkavégzéshez visszatérni, mert távmunkában nem tudnak eléggé az ügyfélélményre és a vállalkozás növekedéséhez hozzájáruló feladatokra koncentrálni.

Egy friss felmérés szerint a járványhelyzet hatására átalakult munkaerőpiacon továbbra is elsősorban a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása okoz gondot a hazai munkavállalóknak.

Egy évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába a home office, és most a nyitás után megint egyre többet beszélünk róla. Az igazán jó szakemberek nehezen váltottak munkahelyet, akár egy kedvezőbb ajánlat ellenére is. Azonban a 2020-as járvány megjelenésével a bizonytalan helyzetben bevezetett home office működési forma, vagyis a fizikai eltávolodás a munkahelytől, illetve a munkatársi kapcsolatok lazulása ezzel ellentétes tendenciákat jeleznek, hiszen bátrabban váltanak munkahelyet most azok is, akik eddig kivártak.

A járvány hatására megváltozott munkaerőpiaci helyzetben megnőtt a távmunka, illetve home office jelentősége. 2020 tavaszán megugrott az ily módon dolgozók száma, foglalkoztatottakon belüli arányuk a májusi csúcs alkalmával 17 százalékot ért el. Bár a járvány második hulláma nem eredményezett a tavaszihoz hasonló mértékű kiugrást, idén februárban arányuk az egy évvel korábbinak közel ötszöröse volt.

Már nem a saját szaküzlet, hanem elsősorban a support és tanácsadói szolgáltatások dominálják az informatikai vállalkozások értékesítési piacát hazánkban is – derült ki a felhő alapú szolgáltatások közvetítésével foglalkozó Kvazar.cloud átfogó kutatásából. Az összesen 228 IT szakember megkérdezésével készült kutatás arra is rámutatott, hogy a pandémia alatt jelentősen megnőtt az igény a hatékonyságot, valamint a távmunkát elősegítő megoldások iránt, ugyanakkor a biztonsági eszközök esetében az ügyfélkör egyelőre inkább utólag kezeli a problémát, ezért az előttünk álló időszakban nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzés fontosságának edukációjára.

Egyes országokban komoly támogatási programokat dolgoztak ki a Covid hatására, míg máshol semmi nem történt ezzel kapcsolatosan. Magyarország az elsők között lépte meg, hogy egy bizonyos összeg erejéig adómentes az otthoni munkavégzés támogatása.

A vírus jött, látott, de nem győzött, viszont számtalan területen változást követelt. A vakcina hírére egyre közelebb került a társas érintkezés és ezzel együtt az újbóli munkába járás lehetősége. Ha négy gyönyörű ‘magyar’ szóban kellene összefoglalni a jövő munkahelyének irányzatait, akkor a flexibilis, agilis, hibrid és virtuális kifejezéseket használnánk, de persze a home office is velünk marad.

A cégek több, mint fele jelezte egy magyar tanulmányban, hogy több online tárgyalást fog tartani a vírushelyzet után is, de a személyes találkozásokra is szükségük van.

A foglalkoztatás változásait vizsgálta a koronavírus második hulláma hatására a GKI.

A kormány a biztonságosabb munkavégzés és a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében meghosszabbítja a távmunka szabályainak veszélyhelyzeti alkalmazását is - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Egy most publikált, európai felmérés szerint az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók általánosságban kevesebb munkáltatói támogatást igényelnek a távmunkához, mint a nagyobb vállalatoknál dolgozó társaik.

A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményei miatt a 2020-as év áttörést jelentett a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Az egészségügyi veszélyhelyzet idejére rugalmasabbá váltak a távmunkavégzés szabályai. A kormányrendelet célja, hogy az átmeneti szabályozás alatt, azaz 2021. február 8-ig minél rugalmasabb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási forma megvalósítását.