E-kereskedelem
Januártól lényeges változásokra kellett felkészülniük a vállalkozóknak. Az év első napján hatályba lépett 373/2021. (VI. 30.) Korm. Rendeletet értelmében ellenkező bizonyításig feltételezni kell, hogy az áru átvételétől számított egy éven belül felismert hiba már az áru átadásának időpontjában is létezett. E szerint, ha a fogyasztó az áru – legyen az hűtő, számítógépes játék vagy telefonos applikáció – megvásárlása esetén az átvételtől számított immár 12 hónapon belül rábukkan egy lényeges hibára, s arról késedelem nélkül tájékoztatja az eladó vállalkozót, akkor az utóbbinak kell bizonyítania, hogy az nem rejtett probléma volt, és adásvételkor az áru még hibátlanul működött.
Ha ez nem sikerül, akkor a fogyasztó élhet a kellékszavatossági igényével, amely végső soron a termék árának visszatérítését is jelentheti.
„Egy okosotthon szoftver vásárlása esetén például, ha az ígért funkciókat hibásan tartalmazza a termék, megszűnt – eladó-fogyasztó viszonylatban – az a lehetőség, hogy fogyasztóként magam javítsam ki vagy harmadik személlyel javíttassam ki a hibát, majd a kijavítás költségét az értékesítőtől követeljem vissza. A Ptk.-ban szereplő új szabályok szerint ezentúl kizárólag az eladótól lehet igényelni a termék kijavítását. Azzal is tisztában kell lenni, hogy ez a változás fogyasztó-fogyasztó között vagy ingatlan adásvétel esetére nem irányadó” – hívta fel a figyelmet dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.Módosult a lakcím fogalma
Az új esztendő beköszöntével megváltozott a lakóhely és a tartózkodási hely fogalma is. Januártól már nem feltétlenül az a lakás vagy szálláshely minősül lakóhelynek, ahol életvitelszerűen élünk. Ezentúl az az ingatlan ezt a funkciót, ahonnan hivatalos kapcsolatot tartunk például az állammal, jogi személyekkel, illetve szervezetekkel. Ezzel párhuzamosan módosult a tartózkodási hely meghatározása is, ami mostantól annak a lakásnak a címe, ahol - a lakóhely-változtatás szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodunk.
Megérkezhet a széleskörű videóügyintézés időszaka
Az új év változást hoz az elektronikus ügyintézésben is. A 2015. évi CCXXII. törvény módosításának köszönhetően már nem csak egyes bankokhoz vagy közüzemi szolgáltatókhoz köthető ügyeinket intézhetjük kényelmesen online, de akár kormányhivataloknál is megtehetjük ugyanezt. A törvénymódosítás csak a jogszabályi hátteret biztosítja ehhez, az állami szervek digitális fejlesztései még folyamatban vannak. A videóügyintézés első lépése az ügyfél azonosítása lesz, majd azt követően kerülhet sor az ügyintézésre, amely során a kép-és hangfelvétel készül. A felvételt 1 évig tárolják majd. A videóügykezelést lehetővé tévő állami szervekről és a részletekről az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (EÜF) honlapján tájékozódhatunk.
Velünk maradnak a távmunkára vonatkozó szabályok
A veszélyhelyzet ideje alatt a távmunkára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényhez („Mt.”) képest eltérő szabályok irányadók. A Parlament 2021. december 17-én született döntése nyomán ezek az eltérő szabályok a veszélyhelyzet megszűnését követően is, bár kisebb módosítással, de velünk maradnak.
A módosított jogszabályi rendelkezések értelmében távmunkavégzésnek például immár az minősül majd tartósan, ha a munkavállaló akár a munkaidő részében, akár egészében a munkát a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Így már csupán a hét egyes napjain otthon végzett munka is távmunkavégzésnek menősül. A törvény már nem szűkíti le a kategóriát a csupán számítógéppel végezhető tevékenységekre. A módosítás része, hogy távmunkavégzésről minden esetben a munkaszerződésben kell megállapodni a feleknek. Az Mt. vonatkozó módosult rendelkezései a veszélyhelyzet megszűnésével, várhatóan 2022. július 1. napján lépnek hatályba.
