A munkavédelemről szóló törvény megkülönbözteti a számítástechnikai eszközzel és a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát. Előbbi esetén a munkáltatónak írásos tájékoztatást kell adnia a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkáltató tájékoztatása alapján a munkavállaló szabadon választhatja meg a munkavégzés helyét. A megfelelő munkavédelmi felvilágosítás, a munkahely helyes ergonómiai kialakítása, a korszerű monitorok, jó világítás használata, a munkaközi szünetek elősegítik, hogy a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka ne jelentsen egészségi kockázatot a munkavállalók számára.
A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka (pl. varrás, egyszerűbb összeszerelési feladat) csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített helyen folytatható, amelyről a feleknek írásban kell megállapodniuk. A munkáltatónak tehát előzetesen meg kell vizsgálnia, hogy a munkavégzési helyszín megfelel-e az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek, kockázatértékelést kell végeznie a többi között az alkalmazott eszközöket is megvizsgálva. Oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozó megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a felmerülő veszélyekről, egészségkárosító kockázatokról, a megelőző és védőintézkedésekről.
A Technológiai és Ipari Minisztérium a www.mvff.munka.hu oldalon közzétett tájékoztatóban összesítette a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka munkavédelmi szabályait. A dokumentum melléklete segítséget nyújt a munkáltató írásbeli tájékoztatásának elkészítésében is.
A kormány változatlan célja a teljes foglalkoztatás elérése és megvédése. A foglalkoztatottak aránya a 2010-es 56 százalékhoz képest tavaly nyár óta 74 százalék körül alakul Magyarországon. A rendszerváltás óta nem tapasztalt magasságban járó ráta a többi között a nem tipikus foglalkoztatási formák, a részmunkaidő és a távmunka kiterjesztésével javítható tovább. A járványhelyzetben, 2020 májusában mintegy 750 ezren dolgoztak legalább alkalmanként otthonról. E mutató a tavalyelőtti csúcshoz képest nagyjából a felére csökkent, de még így is többszöröse a korábbi értékeknek. A rugalmasabb átmeneti szabályozás törvénybe foglalása hathatósan segítheti az otthoni munkavégzés térnyerését. A minimálbér nagyarányú megemelésével ötödével, havi 20 ezer forintra nőtt a számla alapú elszámolás nélkül, átalánydíjként kifizethető költségtérítés összege is.
