Újabb esélyhez jutottak azok a cégek, amelyeknek eddig még nem sikerült a fix 2,5 százalékos kamatozás mellett elérhető Növekedési Hitelhez jutni. A vállalkozók körében legnépszerűbb hitel szerződéses határidejét 2017. március végére tolták ki, ráadásként a forintban elérhető keretet is több tízmilliárd forinttal megnövelték.

Az európai uniós pályázat során a vállalkozások leginkább a felhívások szövegének értelmezésében és az üzleti tervük elkészítésében szorulnak segítségre. A vállalkozások pesszimista módon eleve alkalmatlannak tartják magukat, így fel sem mérik a lehetőségeiket.

A Monetáris Tanács a Növekedési Hitelprogram harmadik, kivezető szakaszában a hitelszerződések kis- és középvállalkozásokkal (kkv) történő megkötésére vonatkozó határidő 2017. március 31-ig történő kitolásáról döntött, ezt követően a program lezárásra kerül.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szerint segítheti stratégiájának megvalósítását a 20 milliárd forintos kezdő tőkével létrejövő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amelynek felállításáról a napokban döntött a kormány.

A startup cégeket létrehozó vállalkozók gondolkodásának nagy hibája, hogy mindig angyaltőkében és kockázati tőkében gondolkodnak. Csakhogy ők mindig túl nagy részesedést fognak kérni a cégből, és a lehető legnagyobb haszonnal akarnak kiszállni belőle, minél hamarabb. Emellett gyakran hiányzik a professzionális mentorálás, ami egy fiatal vállalatnál az egyik legfontosabb dolog. Másfajta tőkeforrásokat javasol az amerikai Quinnipiac University professzora, Norman Gray, aki arra tanítja diákjait, hogy piacosítani, kommercializálni kell a jó ötleteket.

Meglepő lehet, de a magyar vállalkozások negyede végez, vagy végzett valamilyen innovatív tevékenységet, sokszor úgy, hogy ennek nincsenek is tudatában. A fejlesztés megéri a cégeknek: a fejlesztő kisvállalkozások árbevételének negyede származik új, vagy továbbfejlesztett termékekből.

Az árbevételhez képest aránytalanul nagy fejlesztésre pályáznak, nem számolják ki a lehetséges hosszútávú következményeket, nem ismerik eléggé a saját piacukat – ez csak néhány azok közül a hibák közül, amelyek miatt a legtöbb esetben elutasíthatják a hazai KKV szektor pályázatait.  A tét nagy, hiszen az év hátralévő részében még közel 573 milliárd forint értékű pályázat indul el, 2017 tavaszáig pedig valamennyi uniós támogatás kiírásra kerülhet – így már nem sok idő maradt a pályázati hatékonyság növelésére – hívja fel a figyelmet a Goodwill Consulting Kft. 

Bővültek a Széchenyi Kártya Program keretében igényelhető hiteltermékek, mostantól akár 50 millió forint összegben igényelhető Széchenyi Forgóeszközhitel az eddigi 25 millióval szemben - közölte a programot működtető Kavosz Zrt.

Közös kamattámogatási program indítását jelentette be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány.

A vállalatok ismét több betétet és megtakarítást halmoztak fel a második negyedévben, mint amennyi hitelt felvettek, így a június végén zárult egy évben a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékának megfelelő 378 milliárd forinttal finanszíroztak más szektorokat, amiből a második negyedévre 143 milliárd forint, az időszakra eső GDP 1,7 százaléka jutott – derül ki  a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből.

Több budapesti mikrovállalkozás juthat hozzá a kedvezményes, 3,9 százalékos kamatozású hitelhez a Budapest Mikrohitel Programban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalásával.

A napokban megkezdődött az első, 0%-os kamat mellett elérhető uniós hitel folyósítása, amely iránt továbbra is töretlen az érdeklődés. Az adatok szerint eddig összesen 18 milliárd forintnyi hitelt igényeltek a vállalkozások.

Robbanásszerű növekedés minimális pénzráfordítással. Jól hangzik, ugye? Ezt kínálja a legújabb marketing-varázsszó, a growth hacking. Varázslatról azonban nincs szó, sokkal inkább nagyon tudatos elemzésről és némi pimasz ötletességről.

Minden, banki termékek és kapcsolódó szolgáltatások adottak az agrárium finanszírozásához. A piac dinamikáját az fogja meghatározni, hogy az érintett ágazati szereplőknek mekkora a valós forrásigényük. Az már egyértelműen látszik, hogy a lízing- és faktoringmegoldásokat az elmúlt néhány évben tapasztaltakhoz képest jóval több agrárvállalkozás veszi igénybe.

Augusztus elsejétől pályázhatnak a vállalkozások a gyakornoki programban pályakezdők támogatására. A vállalkozások 2016. augusztus 1. és 2018. július 31. között adhatják be támogatási kérelmüket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) megjelent "Gyakornoki program pályakezdők támogatására" felhívásra.

Augusztus ötödikéig a minőségi fűszerpaprika termelése céljából vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatást igényelhetnek a termelők a fémzárolt vetőmag költségeinek részbeni kompenzálására.

A tőzsdéről sem az üzletemberek, sem a befektetők többségének nem a kis- és középvállalatok jutnak eszükbe. Ezen szeretne változtatni a Budapesti Értéktőzsde csapata. Már az idei évtől, de 2017-től még erőteljesebben konzultálnak, tanácsot adnak és felkészítenek annak érdekében, hogy a kisebb, növekedésorientált vállalatok számára is a forrásbevonás valós alternatívájává válhasson a részvénykibocsátás.

2016. május 31-ig kellett a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői kihelyeznie kis- és középvállalkozásoknak a rájuk bízott 131,5 milliárd forintot. A kormány közlése szerint ez "szinte teljesült", a cégek viszont alig várják a következő kört. De mikor és milyen lesz?

Az NHP után újabb sláger hiteltermék jelent meg a banki piacon, a 0%-os vállalkozói hitel, - ezúttal az EU támogatásával. A felhasználhatóság köre széles – új és használt eszközbeszerzéstől kezdve a nem kereskedelmi célú ingatlan beruházáson át, egészen a részleges készletfinanszírozásig. A feltételek igen kedvezőek: a futamidő akár 15 év is lehet, az elvárt önerő minimális. A hitel az Magyar Fejlesztési Bank szerződött banki partnerei által üzemeltetett MFB Pontokon érhető el.

Az MFB Pontok hálózatával olyan, Európában egyedülálló intézményrendszer kezdi meg működését Magyarországon, mely több százmilliárd forint visszatérítendő uniós támogatás stabil, átlátható és mindenki számára hozzáférhető kihelyezését teszi lehetővé.

Nem a csalás, nem az üzérkedés, nem a hazudozás. Thomas C. Corley 5 éven át tanulmányozott olyan milliomosokat, akik nem örökölték vagyonukat, hanem önerőből építették fel cégüket. A self-made man típus képviselőit. Azokat a szokásokat és személyiségjegyeket gyűjtötte egybe, melyek a többségükre jellemezőek.

Május második felében, országszerte huszonhat MFB Ponton kezdi meg a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) az első európai uniós hiteltermék, a Mikro, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Hitel értékesítését.

A Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. 31 milliárd forinttal magántőke-alapot indított. A zártkörű Metis magántőkealapba a 10 éves futamidő alatt magyar szakmai befektetők helyezik el a 31 milliárd forintos jegyzett tőkét, fejenként minimum 100 ezer euró összegben.

A stratégiai befektetők aktívan pásztázzák a piacot, hogy megtalálják a legmagasabb hozammal kecsegtető, illetve a legnagyobb nemzetközi sikerre esélyes projekteket, ám nem minden tőkepiaci szereplő szerzi így partnereit. A kockázati alapok konkrét vállalkozásokat nem keresnek meg tőkebefektetési ajánlattal. Megmutatjuk, miért.

Mától lehet pályázni a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra. A korábbi évek tapasztalatai alapján a jég és viharkárok jelentik a legnagyobb veszélyforrást a mezőgazdaságból élők számára. Egyre több termelő köt biztosítást, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő fedezet a bajban.

Megkezdődött a Növekedési Hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetése. Az idei, záró évben 300+300 milliárd forintos keret áll a bankok részére, és magukat a bankokat is ösztönzi az MNB a Piaci Hitelprogrammal (PHP), hogy helyezzék ki a forrást a vállalatoknak.

Újabban nem csak induló ötletek gazdái, de világmárkák is a fogyasztók támogatását kérik a közösségi finanszírozó oldalakon. Pedig nem szorulnának rá, elvégre dollármilliárdos bevételeik és profitjaik vannak. Miért olyan fontos ez a tőkeszerzési módszer mindenkinek, még ott is, ahol nem lenne rá szükség?

2015-ben a cégek számláik átlagosan 70 százalékát fizették ki időben, míg egy évvel korábban csupán 66 százalékát, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő Fizetési Tapasztalat programjából. Általánosságban elmondható, hogy javul a magyar vállalkozások fizetési fegyelme, de még így is óvatosságra intenek a szakértők.

A magyar vállalkozók döntő része kevésbé látja azokat a – sok esetben - nagyon egyszerűen alakítható tényezőket, melyek érdemben befolyásolják cégük hitelképességét. Néhány, forintra - pontosabban fogalmazva - hitelre váltható tanács következik a Bankmonitor szakértőitől.

Egyre több olyan kreatívipari vállalkozó van Magyarországon, aki a kockázati tőkét komoly alternatívaként látja cége növekedésének finanszírozásához. Néhány kritikus döntésre azonban már a folyamat elején fel kell készülniük: ilyen az üzleti terv esetleges újraértékelése, a menedzsment változtatásának képessége, vagy a nemzetközi piacokra való kilépés személyi előfeltételeinek kezelése.

A JEREMIE-alapok 2015 decemberéig fektethetnek be tőkét hazai kis- és középvállalkozásokba, elősegítve azok különböző fázisú növekedését. Az év végi befektetési határidő azonban nem jelenti azt, hogy a vállalkozásoknak már nem kell számolni újabb finanszírozási programokkal.

Hamarabb kapják meg pénzüket vevőiktől a kkv-k, így a beszállítóikat is hamarabb ki tudják fizetni. Ezzel a két teljesítés közti finanszírozási időtáv is lecsökkent, ami kedvezően hat a vállalkozások pénzügyeire – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.

Többévi stagnálás után 2014-ben közel 14 százalékkal, 899 milliárd forintra bővült a magyar faktoringpiac a Magyar Faktoring Szövetség (MFSZ) tagvállalatainak adatai alapján. Az idén még nagyobb növekedést várnak, ugyanis már az első fél évben 35 százalékkal, 550,7 milliárd forintra nőtt a faktorált forgalom.

A kedvezően alakuló monetáris környezet, a makrogazdaság tavalyi érezhető növekedése ellenére sem számolhatunk még jelentősebb fejlődéssel a vállalati hitelek területén – derül ki a Policy Agenda Gazdasági Fejlődés Indexéből (GFI).

Valójában azok, akik igazán gazdagok lesznek, korántsem csak ülnek a pénzükön. Vannak bizonyos szokásaik, amelyeket mindenkinek érdemes követni, aki többre vágyik.

A Növekedési Hitelprogram több mint két éve segíti a mikro-, kis- és középvállalatok hitelhez jutását. A jelenlegi feltételek szerint az NHP és az NHP+ konstrukcióban az idei év végéig van mód hitelszerződést kötni, jóllehet az egyes hitelrészek akár 2016 végéig is lehívhatók a legtöbb hitelcél esetében – figyelmeztet az MNB.

Elképesztő tempóban bővül a globális alkalmazáspiac, nem véletlen, hogy a tőkebefektetők egyik legkedveltebb szektoráról van szó. Bár egyelőre még a mobiljátékok termelik a legnagyobb bevételt, a kevésbé kiszámítható modell miatt a piac várhatóan egyre nagyobb hangsúlyt fog helyezni a nem-játék alapú applikációkra, illetve az elsősorban a vállalatokat célzó fejlesztésekre.

Várhatóan holnaptól, július 9-től pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében meghirdetett kapacitásbővítést, illetve a termelési kapacitás bővítését támogató pályázatokra. A két felhívás kiemelkedően magas, 85 milliárd forint értékben nyújt vissza nem térítendő támogatásokat a kkv-k számára a legtöbb esetben 50 százalékos támogatási arány mellett. A gépbeszerzésre és fejlesztésre fordítható pályázati pénzek nagymértékben növelhetik a hazai kkv-k nemzetközi versenyképességét, valamint szerepük lehet a munkahelyek megtartásában is, állítják a MultiContact Consulting szakértői

Egy vállalkozás elindításához vagy hirtelen növekedéséhez általában külső tőke bevonására van szükség. De nem minden esetben! Lássunk néhány modellt, ahol az ügyfelek fizetik az első kört!

Befektetési ügyekben egyértelműen a banki tanácsadóké a főszerep, közvetlenül tőlük tájékozódnak leginkább, ugyanakkor egyre tudatosabbak, tájékozottabbak a hazai befektetők - derül ki a K&H friss befektetői felméréséből.

Szerda este újabb magyar közösségi finanszírozás kampány indult, de az eddigiektől eltérő módon. A startupok kedvelt üzleti modellje ezúttal nem a nemzetközi piacon, hanem magyar nyelvű felhasználók körében bizonyított és fél nap alatt elérte a kitűzött célt.

Habár a közösségi finanszírozással olyan projektek is forráshoz juthatnak, amelyek túl kiforratlanok a banki, vagy kockázati tőke finanszírozáshoz, ennek a pénzszerzési formának is érdemes megtanulni a csínját-bínját.

A hazai kkv vezetők árbevétel és eredményvárakozásai jelentősen visszaestek tavaly év végéhez képest, jelenleg átlagosan 4 százalékos árbevétel és 2,4 százalékos eredménynövekedést valószínűsítenek. Az árbevétel alakulását tekintve a mezőgazdasági, az eredményvárakozásokat illetően pedig a szolgáltató cégek a legbizakodóbbak. A kereskedelmi szektor azonban rendkívül negatívan látja pénzügyei alakulását.

Még bőven van kockázati tőkeforrás azoknak a vállalkozásoknak, akik befektetőt keresnek, azonban egyre fogy az idejük. Most kell megrohamozni a befektetőket, hogy az év végéig sikerüljön lezárni az üzletet. Szakértők segítségével mutatunk néhány szempontot, kinek érdemes befektetőt keresnie és mire ügyeljen a tárgyalások alatt.

Még bőségesen elérhető kockázati tőke a vállalkozásoknak a magyar piacon, aki most lép jó feltételekkel szerezhet befektetőt. Azonban már a befektető belépésénél érdemes végiggondolni, mi lesz, amikor a tőke kiszáll.

Igazi gazdaságélénkítő hatása a JEREMIE-programoknak akkor lesz, ha a jövőben is folytatódhatnak. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve szükség van a program sarokköveinek részleges újragondolására és a jelenlegi piaci viszonyokhoz történő igazítására is. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az elmúlt öt év tapasztalatainak ismeretében erre tett koncepcionális javaslatokat.

Mitől válik vonzó befektetési célponttá egy vállalkozás? Mi a különbség egy startup és egy érett vállalkozás között befektetési szempontból? A hiedelmekkel ellentétben az érett vállalkozások számára is jó lehetőség lehet a kockázati tőke.

133 új pályázatot fognak meghirdetni még idén – jelentette be Lázár János, hozzátéve az idei évnek még egyenlően fontos feladata az előző pályázati ciklus pénzeinek lehívása. Véleménye szerint bár pénz lesz, a kérdés, hogy a kkv-kban van-e elég ötlet és képesség, hogy elköltsék azt.