Emiatt bukják el a magyarok a pályázatokat

Az árbevételhez képest aránytalanul nagy fejlesztésre pályáznak, nem számolják ki a lehetséges hosszútávú következményeket, nem ismerik eléggé a saját piacukat – ez csak néhány azok közül a hibák közül, amelyek miatt a legtöbb esetben elutasíthatják a hazai KKV szektor pályázatait.  A tét nagy, hiszen az év hátralévő részében még közel 573 milliárd forint értékű pályázat indul el, 2017 tavaszáig pedig valamennyi uniós támogatás kiírásra kerülhet – így már nem sok idő maradt a pályázati hatékonyság növelésére – hívja fel a figyelmet a Goodwill Consulting Kft. 

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

Közel 573 milliárd forint értékű – a kkv szektor számára jelentős fejlesztési területen jelenik meg pályázati kiírás még az idei évben – az infrastruktúrafejlesztéstől az eszközbeszerzésen át egészen az energetikai fejlesztésekig. Bár átlagosan minimum 30 nap áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, hogy a közzétételt követően kidolgozzák és beadják támogatási kérelmüket, a tapasztalatok szerint az igénylések 35 százalékát kapkodva, átgondolatlanul, az utolsó pillanatban állítják össze. A nem kellően kidolgozott pályázatok elutasítása miatt pedig akár 5-6 milliárd forint támogatástól is eleshetnek a pályázó cégek. Most rámutatunk az öt leggyakoribb, legfontosabb hibára a Goodwill Consulting Kft. szakértőjének segítségével.

1. Rosszul felmért pénzügyi helyzet

Tíz pályázóból 3 kis árbevétel mellett, az önerőhöz szükséges pénzügyi forrás és bevonható fedezet nélkül kívánja beadni a pályázatát, míg további 2 esetben fordul elő, hogy egyébként biztos anyagi háttérrel rendelkező cégek aránytalanul nagy fejlesztési igényre pályáznak. „Mivel a pályázati kritériumok eltérnek egymástól, mindig érdemes az előző éves lezárt mérleget összevetni a pályázati feltételekkel. Minden esetben elvárás, hogy a saját tőke ne forduljon negatívba, és hogy a projekt összköltsége ne haladja meg az előző éves árbevétel összegét. Érdemes tehát konzultálni a könyvelővel és egy pályázati szakemberrel, hiszen egyes esetekben pénzügyi megoldásokkal is orvosolható, hogy a cég megfeleljen a kiírásnak. Fontos, hogy a vállalkozás méretének megfelelő, az előző éves árbevétel 50%-át meg nem haladó beruházásra pályázzon, – igaz a pályázati kiírások ennél jóval megengedőbbek, de a tapasztalat azt mutatja, így az esetleges csúszásokkal, fizetési késedelmekkel együtt is fenntartható marad a projekt” – mutat rá Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.

Megint alakítanak a pályázati rendszeren
Számos fontos részletet fedtek fel, és apró, de komoly hatást okozó változtatásokat jelentettek be az uniós pályázati rendszerrel kapcsolatban a Miniszterelnökség parlamenti projektmenedzsment-egyeztetésén.
2. Hiányzó fejlesztési koncepció

A projektek 20 százaléka hiúsulhat meg évente amiatt, hogy a vállalkozások nem rendelkeznek fejlesztési tervvel, hogy nem aktualizálják azt, illetve, hogy egyedi, egymáshoz nem illeszkedő, ad-hoc fejlesztési célok mentén pályáznak. A fejlesztési terv előzetes kidolgozása azért is fontos, mert így a támogatási lehetőségek pontosan összeegyeztethetők a fejlesztési menetrenddel és a fejlesztési kerettel, aminek köszönhetően már a pályázati önerő biztosítása sem okozhat meglepetést a vállalkozás számára.

3. Egyoldalú szemlélet

Jellemző a hazai kkv szektorra, hogy a pályázati lehetőségek között elsősorban az ingatlanfejlesztési támogatásokat keresi, és amennyiben a kiírt pályázatok ezt nem teszik lehetővé, inkább nem is adnak be igénylést. „Ha már meglévő telephely, székhely fejlesztése a célunk, javasolt komplex fejlesztésben gondolkodni, hiszen például eszközbeszerzéssel kombinálva nagyobb eséllyel talál a cég megfelelő kiírást. Novemberben például több kapacitásbővítést támogató felhívás is elérhető lesz, ezek esetében eszközbeszerzés mellett az ingatlankorszerűsítés is támogatható. Érdemes továbbá számba venni a hitellel kombinált konstrukciókat is, vagy az akár teljes mértékben kedvezményes hitelt nyújtó lehetőségeket, hiszen a Széchenyi 2020 program keretében lehívható támogatások egyre növekvő mértékben visszatérítendő formában vehetők igénybe” – emeli ki Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.

2020 után is kéne az uniós pénz? Most kell felkészülni!
Várhatóan a visszatérítendő támogatások arányát növelve alakítja át pályázati rendszerét az Európai Unió 2020 után. Ahhoz, hogy az uniós támogatásokra jelentős mértékben támaszkodó magyar kkv-szektor a jövőben is sikeresen fejlődhessen, a vállalkozásoknak már most meg kell kezdeniük a felkészülést az új rendszerre a szakértők szerint.
4. Felértékelődött a vidék szerepe

A főként fővárosi és Pest megyei vállalkozások a mostani Európai Uniós ciklusban is a korábbi években megszokott és népszerűvé vált pályázati kiírásokat várják. Az új pályázati rendszer azonban kevésbé támogatja a fejlettebb régiókban megvalósuló beruházásokat, ezért mindenképp érdemes számításba venni, hogy a cég vidéki telephelyre szervezze, és az ott elérhető támogatásokból fejlessze tevékenységét. A fejlettebb régió mellett a szolgáltató szektorban működő vállalkozások is hátrányt szenvednek, hiszen vannak tevékenységek, amelyek teljesen kiszorulnak a pályázati rendszerből. A kedvezményes hitelt nyújtó támogatási lehetőségek azonban sok esetben megengedőbbek, így vidéken akár turisztikai vagy más szolgáltató tevékenység is fejleszthető kamattámogatott, 0 százalékos hitelből. Mivel a jövőben hangsúlyosabban szerepelnek majd a kombinált, vagy akár tisztán hiteljellegű támogatások, a fejlesztési elképzeléseket érdemes az ilyen jellegű támogatásokhoz igazítani. A kedvezményes hitelek jó lehetőséget jelenthetnek, ha a fejlesztési területen nem indítanak vissza nem térítendő pályázatot.

5. Feltérképezetlen piac

Év végégig megközelítőleg 85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással írnak ki innovációs pályázatot, elsősorban a KKV szektor vállalkozásainak. A korábbi innovációs pályázati tapasztalatok azt mutatják, gyakori hiba, hogy a pályázók nem fordítanak kellő figyelmet az alapfogalmak megismerésére, így helytelenül használnak az elbírálás szempontjából fontos kifejezéseket – összekeverve például az alapkutatást az ipari kutatással. A pályázatok 10 százalékánál előforduló – akár elutasítást eredményező – hiba, hogy a vállalkozás fejlesztése már ismert a szegmens hazai, vagy európai piacán, így az nem jelent újdonságot.  „Innovációs pályázat benyújtásakor érdemes tehát szabadalmi ügyvivőhöz fordulni, vagy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal segítségével ellenőrizni a termékünk, szolgáltatásunk valódi újszerűségét, eredetiségét” – javasolja Harsányi Gábor.

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo