Az NHP keretében összesen 600 milliárd forint áll a bankrendszer közvetítésével a vállalatok rendelkezésére, ebből 300 milliárd forint jut a forinthitelek kihelyezésére, 300 milliárd pedig a deviza alapú finanszírozásra. A régi-új hitelprogram legfontosabb változtatása, hogy

• a forinthiteleknél 10 milliárd forintról 1 milliárd forintra csökken a maximálisan felvehető hitelösszeg, valamint
• kikerült a hitelcélok közül a forgóeszköz-beszerzés, így az új NHP-t már csak új beruházások finanszírozására, továbbá földvásárlási és lízingcéllal lehet igénybe venni.

A forinthitelek keretében minimum 3 millió forinthoz lehet hozzájutni, 2,5 százalékos kamat mellett, a devizahitelek keretében pedig maximum 30 millió euró hitelhez juthatnak hozzá a devizabevétellel rendelkező kkv-k, rendkívül alacsony, 1 százalék körüli, fix kamatozás mellett.

Az NHP fokozatos kivezetésével párhuzamosan a hitelezési kockázatok csökkentése és a piaci hitelezés helyreállítása érdekében az MNB bevezetett egy új, pozitív ösztönzőket tartalmazó intézkedéscsomagot is, a Piaci Hitelprogramot (PHP). A PHP két eszközzel, a kamatcsere ügylettel (HIRS) és a preferenciális betételhelyezéssel kívánja a bankok hitelezését elősegíteni. (Itt olvashat róla részletesen.) A kamatcsere ügylettel a bankok változó kamatozású forrásaikat fix kamatozásúra cserélhetik, a preferenciális betéti lehetőség pedig a bankok likviditását erősíti, ezáltal ösztönözve a hitelezést. Ezek az eszközök azonban csak azzal a feltétellel vehetők igénybe, ha a bank vállalja, hogy növeli kkv hitelállományát.

A részletekről Aladics Sándort, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divízió ügyvezető igazgató helyettesét kérdezte a Gazdaság TV, aki válaszában elmondta, hogy a hazai kkv-szektor hitelállománya az elmúlt években az NHP program nélkül jelentősen csökkent volna, de így stagnált, sőt, 2015 harmadik negyedéve során némileg növekedni is tudott.