A faktoring részaránya a kis- és középvállalkozások (kkv) éven belüli forgóeszköz-finanszírozásában tartósan 10 százalék körül van. Jelentősen változott azonban az ügyfélkör összetétele: a kis- és középvállalkozások aránya a 2013. évi 72-ről 64 százalékra mérséklődött, a nagyvállalatoké pedig több mint egyharmadra nőtt, ami megfelel a nemzetközi trendeknek.
A mikro- és kisvállalkozások köre ugyanakkor folyamatosan zsugorodik, míg 2010-ben még 64 százalékát adták a bruttó faktorált forgalomnak, 2014-ben már csak 33 százalékát. A beszállítói lehetőségek bővülésével azonban várhatóan közülük is többen élnek majd a faktorálási szolgáltatással – ismertette Csáki Ferenc, az MFSZ elnöke.
Az ipari vállalkozások részvétele kissé gyengült tavaly a faktoringban 2013-hoz képest, a dominancia áttolódott a kereskedelmi ágazat felé, ez a két ágazat adja a forgalom közel 70 százalékát. Mellettük folyamatosan nő a szolgáltató jellegű vállalkozások részesedése (21 százalék), az építőipari cégek ugyanakkor gyakorlatilag eltűntek a faktoringpiacról a válság idején tapasztalt pénzügyi kockázatok miatt.
Csáki Ferenc a tavalyi eredmények közül kiemelte, hogy sikerült olyan államilag finanszírozott faktoring termékeket – Exim faktoring, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogram (NHP) terméke – életre hívni, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-kör a piacinál jobb kondíciók mellett vehesse igénybe a faktoring termékeket. Az elnök arra számít, hogy az év végére jelentősen megnő az NHP-n keresztül történő finanszírozás, elérheti az összes faktorált forgalom 10-15 százalékát is. Utóbbi termékkel kapcsolatban megjegyezte, a program feltételrendszere miatt független faktorcégek nem tudnak benne részt venni, bár ezt a szövetség többször kezdeményezte.
