A Magyar Nemzeti Bank 2013. június elején indította el a Növekedési Hitelprogramot (NHP), amelynek célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutásának elősegítése és a pénzügyi stabilitás megerősítése. A program két szakaszában eddig hozzávetőleg 23 500 vállalkozás jutott finanszírozáshoz, közel 1500 milliárd forint összegben, ami a jelenleg fennálló kkv-hitelállomány mintegy 30 százalékának feleltethető meg – olvasható a Magyar Nemzeti Bank közleményében.
A jelenlegi feltételek szerint az NHP és az NHP+ konstrukcióban az idei év végéig van mód hitelszerződést kötni, jóllehet az egyes hitelrészek akár 2016 végéig is lehívhatók a legtöbb hitelcél esetében. Bár a jegybanki hitelprogramok megállították a vállalati hitelállomány visszaesését, tartós hitelezési fordulat még nem következett be.
(Az NHP egyébként változatlan feltételekkel folytatódik, az igénybevételéhez szükséges tudnivalókat itt találja!)
A tartós gazdasági növekedés támogatásához az MNB becslései szerint a vállalati hitelállomány évi 6–9 százalékos növekedésére lenne szükség. A jövőben a vállalati hitelezés egyre inkább a jegybanki szerepvállalás csökkenése mellett valósulhat meg, így a hitelállomány megfelelő mértékű növelése jelentős kihívás elé állíthatja a hazai bankszektort.
Őszre felfuthat az NHP+
A vállalkozások részéről jelentős érdeklődés mutatkozott az NHP iránt, köszönhetően annak, hogy a 2,5 százalékban maximált, akár 10 éves futamidőre fix kamat alacsony és kiszámítható terhet jelent. Miközben az NHP jelentősen élénkítette a vállalkozások hitelfelvételi kedvét, intenzívebbé vált a bankok közti verseny, és ismét a kkv-szegmensre irányult a hitelintézetek figyelme. Az NHP elindításával sikerült megállítani a kkv-hitelállomány tartós, évi 5–7 százalékos csökkenését, és ezzel elkerülni a hitelbefagyást. A program az MNB becslései szerint eddig a GDP növekedéséhez több mint 1 százalékkal járult hozzá.
Az MNB 2015 tavaszán egy, az NHP-val számos feltétel tekintetében megegyező, azzal párhuzamosan futó, de különálló konstrukciót indított el, amelyben a jegybank nemcsak forrást biztosít a hitelintézeteknek, hanem részt vállal az esetleges hitelezési veszteségből. Erre azért volt szükség mivel a még életképes, de valamivel magasabb kockázatú kkv-k hitelhez jutása továbbra is nagyon korlátozott. Ezek a vállalkozások piaci alapon sok esetben csak indokolatlanul magas felár és rövid futamidő mellett jutnak finanszírozáshoz, ami gyakran beruházásuk elhalasztását vagy csupán részleges megvalósítását eredményezi. Az NHP+ konstrukcióban az MNB 500 milliárd forintos keretösszeget bocsátott a hitelintézetek rendelkezésére, amely a lehívások fokozatos beindulása mellett az év második felében futhat fel.
