Egy jó minőségű munkásszállás komoly megtartó erővel bír a kékgallérosok körében – vélik a Staff House Zrt. által megkérdezett humánerőforrás-szakemberek.

A tavalyi évhez képest jelentősen megnövekedtek az építőanyagok árai, ráadásul a kereskedők komoly készlethiánnyal is küzdenek, ami miatt a megrendelőknek akár több hónapos csúszásokra is számítaniuk kell.

A fogyasztói kereslet növekedése hajtja a kiskereskedelmi láncok növekvő árbevételét, ám az eredményességük szempontjából számos kockázati tényező felerősödik a magyar piacon – olvasható az Euler Hermes Hitelbiztosító legfrissebb iparági elemzésében.

Napjaink egyik legnagyobb munkaerőpiaci problémája az elképesztő méreteket öltő fluktuáció. Mi az oka? Miért vándorolnak ide-oda munkavállalók tömegei? És mi kell ahhoz, hogy maradjanak? Ezekre a kérdésekre keresett választ a HR-Evolution Kft. reprezentatív fluktuáció kutatása.

„Egyes szektorokban a cégek alig 80 százaléka működik egy éven keresztül folyamatosan, ami azt jelzi, hogy az egyensúlyi állapottól még elég messze van a hazai cégbázis” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

A munkaerőhiány és a szűk ingatlankínálat a tömeges szálláshely-szolgáltatás felé tolja a gyártó szektort. Egyre népszerűbb a tömeges szálláshely-szolgáltatás Magyarországon, ami a munkaerő- és ingatlanpiaci trendekkel magyarázható – mutat rá egy friss piaci elemzés.

Európa új tigrisei az erős kkv-ágazatnak és az e-kereskedelemnek köszönhetik javuló versenyképességüket. Közép- és Kelet-Európa jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő régió, ahol számos ország éves GDP növekedése meghaladja az EU átlagát - hívja fel a figyelmet az eredményekre a PayPal és a Deloitte tanulmánya. 

Miközben a hazai munkaerőpiac több szegmense is fokozódó létszámhiányról számol be, a munkaerő felkutatásával és közvetítésével foglalkozó vállalkozások, a csökkenő cégszám mellett, jelentős létszám csökkenést is elszenvedtek az elmúlt években – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.

Munkaerőhiányos országban élünk. Meg kell becsülnünk a munkavállalóinkat, és jó érzékkel kell összeválogatni őket. Mit tehet a vezető, hogy az alkalmazottak jó hangulatban, hatékonyan működjenek? Hogyan motiváljuk a munkatársakat, amikor kiégnek? Erről is beszéltek neves előadók a Piac & Profit A nyerő csapat című konferenciáján.

Amennyiben nem sikerül megállapodni a Brexit feltételeiről, a brit gazdaság ugyan 125 mrd. fontos veszteséget szenved el 2020-ig – de az EU tagállamainak is csaknem 100 milliárdba kerülne a “kemény” brit kilépés.

Éves szinten 24-33 milliárd dollár áramlik a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, de a piaci alkalmazás még behatárolt, ami részben a cégek félénkségének köszönhető. Néhány éven belül viszont minden igazgatótanács és vezérigazgató ki fogja kérni az algoritmusok "tanácsát" a stratégiai döntésekhez.

Mindenki a legjobbat akarja. Álláskeresőként jó helyen dolgozni, megbecsülten, kreatív feladatokkal, jó fizetésért. Céges oldalról tehetséges, elhivatott kollégákkal feltölteni a létszámot. Erről a „munkavállalói élményről” készít kutatást a vállalatok körében Magyarországon először az Aon Hewitt, melyben az egész dolgozói életutat szeretnék feltérképezni az álláspályázat elindításától a távozás utánig.

A magyar munkaadók 2018. első negyedévében továbbra is pozitív felvételi szándékot jelentenek. A felmérésben részt vevő 750 munkaadó 15%-a növekedésére számít, csupán 4%-uk tervez elbocsátást, míg 78% semmiféle változtatásra nem készül az első negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci mutató értéke +14%-os. Létszámnövekedésre lehet számítani minden iparágban, régióban és szervezeti méret kategóriában. A felvételi szándék így 4 százalékponttal gyengébb az előző negyedévhez képest, de 3 százalékponttal csökkent a 2017-es első negyedéves eredményekhez viszonyítva.

A munkavállalók és munkáltatók közötti kapcsolat sok tekintetben feszültté vált. Az Oracle HR stratégiai igazgatója, Andy Campbell szerint 2017 végén azt látjuk, hogy a munkavállalók alapvetően vágynak a munkahelyi kötődésre és az érzetre, hogy a munkájuk valamilyen célt szolgál. A munkáltatók azonban hajlamosak megragadni a régi munkáltatói módszereknél, amelyek utolsó rangon kezelik a munkavállalókat.

A Magyarországon működő nemzetközi cégek szerint 2018-ban a magyar bérek további emelkedése várható, mert a képzett munkaerőért folyó versenyben a bérezés továbbra is meghatározó tényező – hangzott el egy szakmai tájékoztatón. A Kienbaum Consultants International tanácsadó cég a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) közösen készített tanulmányt a 2017–2018. évi bérezésről.

A dízel-botrány, az elektromos autók elterjedése történelmi változást hoz, olyat, mint amikor a robbanómotor felváltotta a lovat. Ám a fordulatnak sok munkahely áldozatul eshet - csak a VW-konszernnél 10-15 gyár válhat feleslegessé.

A jó munkaerő magabiztosan kommunikál, hatékonyan oldja meg a problémákat, beszél angolul, rendelkezik alapvető informatikai tudással, precíz, önállóan és csapatban egyaránt jól tud dolgozni. A munkaadók szemében a szakmai tényezők mellett ezek a legfontosabb munkavállalói készségek – derült ki az International Business School (IBS) és a Profession.hu kutatásából. 

Magyarország mellett az egész régióban jelentősen emelkednek a bérek, részben a munkaerőhiány miatt. Ugyanakkor nemzetközi példák is vannak, például Kína ma már sokkal drágább ország, mint a kétezres évek elején. A fizetések emelkedése az inflációt is felpörgetheti, emellett hozzájárulhat a gépek és robotok forradalmához is.

A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Cseresnyés Péter, az NGM államtitkára szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.

Az adaptív tanuló szervezeteknek áll a világ, és azoknak a vezetőknek, akik nem azt várják el munkatársaiktól, hogy nekik dolgozzanak, hanem hogy velük. A jó vezető mentor és coach egyben. Aki meg tudja fékezni a munkaerő elszivárgását is. A coaching szakma kiválóságai tartottak előadásokat a Piac & Profit Szervezetfejlesztés 2017 című konferenciáján.

A magyar munkavállalók csaknem 60 százaléka gondolkodik azon, hogy munkahelyet vált a CX-Ray HR technológiai cég felmérése szerint. Az eredmények arra is rámutatattak, hogy a dolgozók hozzáállása jelentősen változhat, ha úgy érzik, feladataival hozzájárulhatnak a cég sikereihez, véleményüket pedig árnyalja egy általuk alkalmasnak ítélt vezető.

Csökkent azon cégek száma, amelyek javulást várnak a gazdaság általános helyzetében. A munkaerőhiány problémáját egyre jelentősebbnek érzik a cégvezetők, miközben negatívnak látják a kormány ezen területen nyújtott teljesítményét.

A lengyelek már benyomultak: negyedmillió munkavállalójuk dolgozik otthon külföldi bankoknak és egyéb vállalkozásoknak. Közben sok szó esik arról, hogy hazánk játsszon vezető szerepet az európai pénzügyi szolgáltatásoknál.

A KSH közlése szerint az elmúlt három hónapban 58 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér-növekedési ütem fenntartásában az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát.

A 65 év feletti magyarok 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet, elsősorban németül, angolul vagy oroszul – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készített felmérésből. Az 50 felettiek körében végzett országos reprezentatív kutatás szerint az egy generációval fiatalabbak körében már alacsonyabb ez az arány, az 50–64 évesek csupán 32 százaléka kommunikál az anyanyelvétől eltérő nyelven. Az időskori nyelvtanulás a családtagok kivándorlása miatt is egyre népszerűbb hazánkban, az ötven felettiek harmada szívesen tanulna valamilyen idegen nyelvet, bár a legtöbben nem fizetnének érte. Nemcsak a Skype-nagyik lelkesek, hanem azok is, akik karban szeretnék tartani az agyukat, a kutatások szerint ugyanis a több nyelv ismerete évekkel kitolhatja a demencia jelentkezését, és ellenállóbbá tesz az Alzheimer-kór ellen is.

A munkaerő-kölcsönzés már nem csak a szezonális munkák során fellépő munkaerőigényt elégíti ki, hanem a munkaerőhiány hatásait is ezzel az eszközzel igyekeznek tompítani. Erre utal, hogy egy év alatt csaknem megduplázódott a kölcsönzött munkaerőt igénybe vevő építőipari, illetve vendéglátóipari cégek száma.

A cégek 26 százalékánál a fluktuáció mértéke meghaladja a 10 százalékot, miközben a távozó munkatársak pótlása gyakran több millió forintot tesz ki – derül ki a BDO Magyarország és a Blooment Alapítvány közelmúltban végzett, több mint száz vállalkozást érintő kutatásából. A fluktuáció csökkentése a hatékonyabb toborzási módszerek alkalmazása mellett az utánpótlásképzés fejlesztésével, a gyakornoki munkakörökhöz kapcsolódó mentorprogramok bevezetésével érhető el.

Miután elérkezett a nagy nap, amikor új vállalkozásunk első profitjait tudjuk elkölteni, el kell dönteni, mire fordítsuk azt. A legtöbb új vállalatvezető úgy dönt, hogy infrastruktúrába, felszerelésbe, az üzleti folyamatok áramvonalasításába, vagy az ügyfélkapcsolatok javításába fordít pénzt. Az Entrepreneur üzleti szakportál jó tanácsokkal szolgál a témában.

Magyarország vidéki nagyvárosainak szerepe az ország hosszú távú társadalmi és gazdasági céljainak elérésében megkérdőjelezhetetlen: e városok központi szerepet töltenek be szűkebb régiójuk életében. Egyrészt ők tudják a kedvező helyi munkafeltételek ösztönzése és az élhető városi környezet kialakítása révén odavonzani, illetve helyben tartani a jól képzett szakembereket és megállítani, akár megfordítani a fiatalok elvándorlását. Másrészt átgondoltan megtervezett infrastruktúrával és magas színvonalú oktatási feltételekkel ők tudják biztosítani a nagyvállalatoknak a megtelepedés feltételeit - olvasható a Deloitte közleményében.

A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek: a munkaerőpiacra nemcsak a kivándorlás van negatív hatással, hanem az alacsony születésszám is - derül ki a témában végzett két felmérésből.

A hazánkban működő szolgáltató központok (shared service center, SSC) kedvelik Magyarországot, többségük a magyarországi működésének további kiterjesztését tervezi. A Deloitte, SSC-k körében készült felmérésének eredményei rávilágítanak a növekedéshez és a munkaerő megtartásához szükséges, legfontosabb jövőbeni tényezőkre, valamint a kormánnyal, az önkormányzatokkal és az oktatási intézményekkel való szakmai együttműködés kiemelt fontosságára.

Az állandósuló munkaerőhiány kapcsán az utóbbi időben többször előkerült egy lehetséges megoldásként a nyugdíjasok újbóli foglalkoztatása. Mit szólnak ehhez az érintettek? Visszamennének dolgozni? Ha igen, hova, és hogyan? Mit gondol egy mai nyugdíjas a megbecsültségről, a nyugdíjról a munkáról? A Work Force munkaerőkölcsönző- és közvetítő ezekre a kérdésekre kereste a választ több mint 2000 nyugdíjas megkérdezésével.

A munkavállalókat kevésbé érdekli az innováció, a munkahelyi diverzitás vagy a csapatmunka, inkább a felelősségvállalás, az átláthatóság és a munka-magánélet egyensúly biztosítása csábítja, amikor új munkahelyet keresnek – állapítja meg többek között a Clementine 25 nemzetközi vállalatot és 98 323 dolgozói véleményt elemző kutatása. A felmérésből az is kiderül, hogy a már elhelyezkedett munkatársak számára fontos szempont a fizetés, a menedzsment és a karrierépítés. A pénzügyi szektorban foglalkoztatottak a legstresszesebbek, ezért itt a legerősebb az igény a terhelésnek megfelelő kompenzációs csomagra, ezzel szemben az IT szektor munkatársai a legelégedettebbek a munka-magánélet egyensúly biztosításával. A munkavállalók által megfogalmazott leggyakoribb kritikák: az úgynevezett Peter-elv jelenség, a kivételezés és a szervezeten belüli politika.

Egy globális felmérésben nem kevesebb mint 100 000 végzőst kérdeztek meg arról, melyik cégnél kezdenék a pályájukat szívesen. A fizetés sokat számít, de nem minden.

Sokan iratkoznak be 2-4 hónapos, gyorstalpaló programozó kurzusokra, nemcsak a Szilícium-völgy környékén. Barack Obama ezeket a kódoló kurzusokat belépőjegynek nevezte a középosztálybeli léthez.

A motivációhiány a céges növekedés nagy kerékkötője. És a munkaerőhiány. A magyar gazdaság versenyelőnye, hogy itt olcsóbb a munkaerő, nem lesz tartható, 21. századi leadership módszerekre kell váltanunk mielőbb - mondták szakértők a Piac & Profit által szervezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján.

A Shopify vezére, Tobi Lütke a jelentkező életének válságairól kérdez, hogy megtudja, miként tudott kilábalni a mélypontokról. Ez a legjobb jele annak, hogy az illető vajon tettrekész, ötletes, talpraesett személy, akinek fejlett a problémamegoldó készsége.

Az idő pénz. Felgyorsult világunkban az elfecsérelt percek is nagy veszteséget jelentenek, pláne ha a napok, hetek során órákká adódnak össze. Következik néhány módszer arra, hogyan tegyük hatékonnyá az értekezleteinket.

A technológiai fejlődés miatt gyors átalakulás elé néz a munkaerőpiac: a mai alsó tagozatos gyerekek 65%-a olyan szakmát fog választani, ami ma még nem létezik.